Kiugró érdeklődés a hibrid autók iránt
2024. 09. 25. 16:00
A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu adatai szerint 1 év alatt csaknem megduplázódott a hibrid autókkal kapcsolatos érdeklődések száma. A portál autópiaci szakértője szerint ennek a jelenségnek legfőbb oka az erősödő árversenyből fakadó átlagárcsökkenés lehet.
A Használtautó.hu adatai szerint 2023 és 2024 szeptembere között csaknem megduplázódott, 68 ezerről 130 ezerre ugrott a hibrid autókkal kapcsolatos telefonos érdeklődések száma. Idén április és június között pedig meg is közelítette az elektromos autókkal kapcsolatos számokat is.
Egy esztendő leforgása alatt továbbá 9800 darabról 15 600 darabra nőtt a portálon elérhető hibrid kínálat volumene (mindeközben benzin: 292 ezer, dízel: 217 ezer, elektromos: 23 ezer), és éves viszonylatban 10,4 millió forintról 9,6 millió forintra mérséklődött az ilyen meghajtású használt autók átlagára.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a teljes állományban az önálló villanymotoros haladásra nem képes, úgynevezett lágy hibridek is megtalálhatók, amik nem rendelkeznek a valódi hibrid meghajtás előnyeivel.
„Egyre több hibrid jelenik meg a használtautó-piacon, mivel a gyártók az újautó-piacon is ilyen modellekkel tudják csökkenteni flottájuk szén-dioxid-kibocsátását. Az érdeklődések növekvő számán pedig az is látszik, hogy az emberek szívesen cserélnék le autójukat gazdaságosabb hibrid modellekre. A folyamatosan csökkenő átlagárakból pedig arra lehet következtetni, hogy a jövőben még a mainál is erősebb piaci pozícióba kerülhetnek a hibridek” – mondta Horváth András, a Használtautó.hu autópiaci szakértője.
November 28-án kezdődik az Advent Győrben programsorozat
Megújult fényshow-val, koncertekkel, kiállításokkal, karácsonyi gasztronómiai kínálattal és kézműves termékekkel várja a látogatókat november 28. és december 23. között az Advent Győrben programsorozat - tájékoztatta a szervező Győr Projekt Kft. az MTI-t.
Tartja vezető helyét a Toyota a magyarországi újautó-piacon
A Toyota mintegy 14 ezer autót adott el az idén október végéig a magyarországi újautó-piacon, az év végéig eladásai elérhetik a 17 ezret is, ezzel várhatóan megtartja első helyét a márkák között. A jövő évben elektromos és hibrid modellek sorával támogatja meg az új energiával hajtott járművek térnyerését az európai utakon.
Kihirdették az NFI Inkubátor Pitch Fórumának nyerteseit
A Nemzeti Filmintézet (NFI) fiatal alkotókat támogató Inkubátor Programjának tizedik Pitch Fórumán a zsűri döntése alapján Bánovits Ottó Válószoba, Kotsis Gergely Kill Boat, Szelestey Bianka Ünnepek után és Tőkés Anna Lívia Viharkeringő című filmtervei nyertek, Budavári Balázs Alvó emberek című filmterve pedig közönségdíjas lett.
Többéves mélypont is volt a magyar lakáspiacon az Otthon Start berobbanása előtt
A harmadik negyedévben 2361 lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt, utoljára több mint nyolc éve, 2017 elején készült el ennél kevesebb lakás – derül ki a KSH friss adataiból. Az első három negyedévben összesen 7490 lakás épült az országban, ami 14%-os visszaesést jelentett 2024 hasonló időszakához képest. A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban esett vissza az átadások száma, ott kilenc hónap alatt harmadával kevesebb lakás épült, mint tavaly. A községekben 21,7%-os volt a visszaesés, míg Budapesten 9,1%-kal csökkent a használatba vételi engedélyek száma. Érdekesség, hogy eközben a kisebb, nem megyei jogú városokban 1,5%-kal több lakás készült el, mint egy évvel korábban.
Az ipari- és lakóingatlanok piacának felpörgése új korszakot nyit Magyarország ingatlanpiacán
A hazai ingatlanfejlesztési piac 2025-ben újra növekedési pályára állt: a tavalyi nehéz évet követően idén megduplázódhat a befektetési forgalom, és jövőre – a gazdasági kilátások javulásával, valamint a kormányzati programok támogatásával – újra a pandémia előtti szintet idézheti. A dinamika alapját az ipari és a lakóingatlan-piac párhuzamos erősödése adja – derül ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) immár hagyományos, éves ágazati elemzéséből, amelyet Takács Ernő elnök ismertetett a XIII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.
A kormány őszi adócsomagja a gazdasági növekedést támogatja
A kormány kedden elfogadott őszi adócsomagjának célja a magyar gazdaság növekedésének támogatása a beruházások élénkítésével és a vállalkozások széles körét érintő pénzügyi és adminisztrációs terhek csökkentésével - mondta Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkárra a PwC éves adókonferenciáján pénteken, Budapesten.
Vállalkozásokat tehetnek tönkre a zsarolóvírus-támadások
A zsarolóvírus-támadások nemcsak technikai fennakadásokkal vagy átmeneti anyagi veszteségekkel járhatnak, egy vállalkozás bukását is jelenthetik: az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a sikeres védekezés kulcsa az, hogy egy cég üzleti stratégiája képes-e megelőzni a bajt, illetve felkészült-e a helyreállításra.
A középkorúak még mindig 20 százalékos inflációt éreznek
Sokkal magasabb pénzromlást éreznek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok tükröznek. A K&H biztos jövő index harmadik negyedéves felmérése szerint a 30-59 évesek úgy hiszik, idén szeptemberben átlagosan 21 százalék volt az éves infláció. Ez a vélt drágulási tempó szinte megegyezik a tavaly ilyenkor mért értékkel, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része nem hiszi el, hogy lassul az áremelkedés. A legtöbben a következő évben is tartósan magas, de mérséklődő ütemű áremelkedésre számítanak.
Az új lakások ára vidéken is látványosan változik, de nem mindegy, hogy hol vizsgálódunk
A vármegyeszékhelyek között hatalmas különbségek alakultak ki az elmúlt három évben, és a trendek is kezdik kirajzolni a jövő irányát. Debrecen az új király. A 2024-es zöld kör toronymagasan a legmagasabban áll, 1,1 millió forint körüli négyzetméterárral. És ez nem véletlen. Az ipari beruházások, az egyetemi városfejlesztés és a külföldi munkaerő beáramlása mind felfelé húzzák az árakat. A város ma már árban megelőzi Győrt és Székesfehérvárt is, ami történelmi fordulat. Összességében a nagy, ipari és egyetemi központok (Debrecen, Győr, Székesfehérvár) húzzák felfelé az országos átlagot. A közepes méretű városok már stabilizálódnak. A keleti és déli perifériák pedig továbbra is olcsók, de legalább elérhetők maradtak a fiatalok számára. A kérdés az, vajon meddig bírja Debrecen a tempót, és lesz-e vidéki város, amely a következő években utoléri?
