Költségvetési Tanács - idén 6,5 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal esik a GDP
A tanács becslése szerint a kormány idei intézkedés-csomagjának nettó hatásaként legalább 1-1,5 százalékkal emelkedhet az áruk és szolgáltatások kibocsátás szintje hosszabb távon. Amennyiben a gazdaság szereplői a lépéseket hitelesnek tekintik, akkor viszonylag gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk, és már rövidebb távon is érvényesülhetnek a kedvező hatások.
A szervezet fel kívánja hívni a figyelmet az államháztartási folyamatok egyes kockázati tényezőire. A központi költségvetés kiadási oldalán a megemelkedett munkanélküliség miatt magasabb passzív munkaerő-piaci ellátások, egyes állami vállalatok működési vesztesége, a bővülő állami kezességvállalás és a recesszió miatt mintegy kétszeresére növekvő kezesség- és viszontgarancia-beváltás, valamint a negatív jegybanki eredmény okozhat többletkiadást.
A bevételi oldal kockázatai közül kiemelkedik a társasági adóbevétel: rendkívül nehezen jelezhető előre a recesszió időszakában felhalmozódó veszteségek elhatárolásából eredő későbbi adóbevétel-elmaradás - olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében.
Mindezeken túl, az államháztartás egészének egyenlege szempontjából jelentős bizonytalanságot hordoz az önkormányzati szektor, amelynél a korábbi években - főleg adósság ellenében és bankbetét formájában - felhalmozott likvid eszközállomány lehetőséget adhat arra, hogy a várhatóan elmaradó bevételek és központi támogatás-csökkentések ellenére szinten maradjanak, illetve emelkedjenek a kiadások.
Ezért a központi támogatáscsökkentés hatását akár ellensúlyozhatja is a növekvő önkormányzati hiány. Bár a 2010. évi költségvetést még nem érinti, a tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése - minden egyéb hatást figyelmen kívül hagyva - a GDP mintegy 0,6 százalékával növelheti a költségvetés hiányát.
A költségvetési tervezés megalapozásáért felelős Költségvetési Tanács úgy látja, a jövő évben a GDP mintegy 1 százalékára rúgnak a költségvetési kockázatok - mondta Kopits György, a testület elnöke. Hozzátette: Magyarországon hiánycikk az állami pénzügyek átláthatósága és fenntarthatósága, és ez a testület ennek a célnak az eléréséért fog tevékenykedni.
