Korán jött a kikelet a balatoni ingatlanpiacra

Nehéz éven van túl a balatoni ingatlanpiac. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint tavaly jelentősen kevesebb adásvételt regisztráltak, mint egy esztendővel korábban. Ahogy Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója fogalmazott: a déli parton „valósággal megállt a piac”. Az északin sem volt jobb a helyzet, Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere szerint a piac minden szegmensét – a lakásokat, házakat, nyaralókat, zártkerteket – egyaránt érintette a visszaesés.

A megtorpanás nem csupán a mennyiséget tekintve volt markáns, hanem a még megmaradt kereslet jellegét is meghatározta. Katona Tamás szerint a déli parton jellemzően csak azok vásároltak tavaly, akiket erre rákényszerített az aktuális élethelyzetük. Ennek megfelelően nem volt kereslet a nyaralókra és a drágább, 100 millió feletti ingatlanokra sem, inkább csak lakásokat és olcsóbb házakat kerestek a vevők, s azokat is kifejezetten a saját használatukra. Ez azzal is járt, hogy megritkultak a készpénzes ügyfelek és – noha nem voltak kedvezőek a kamatok – arányaiban több lett a hitelből vásárló ügyfél az ingatlanosoknál. Eltűntek a vásárlók közül a cégek is, amit ugyancsak érthetőnek tart a szakember: „mivel tavaly 20-30 százalékos hozamokat lehetett elérni a pénzpiacon, így nem sokan döntöttek úgy, hogy kivonják onnan a pénzüket, hogy azt inkább ingatlanba fektessék”.

Az északi parton is hasonló tapasztalatokat gyűjtött Tóth Tibor, prémiumkategóriás ingatlanokra ott sem akadt vevő, leginkább a zártkertek számíthattak érdeklődésre. A tó háttértelepüléseinek olcsóbb ingatlanjait keresték még, jellemzően nyaralónak, míg a partközelben szinte semmi mozgás nem volt. A kereslet látványos visszaesése csekély hatással volt az eladókra: változatlanul tartották az árakat, „mert – ahogy a szakember érzékelte – a csodában hittek, és még ma is hisznek”.

Délen ugyancsak merevnek bizonyult az árazás, de ha ennek ellenére eljutott a tulajdonoshoz egy-egy potenciális vevő, akkor az esetenként akár 10 százaléknál is nagyobbat alkudhatott. A kereslet erős visszaesésének Katona Tamás tapasztalatai szerint az is következménye volt, hogy a hosszas hasztalan hirdetés után egyre több eladó kérte ingatlanszakértő segítségét. „Így aztán olyan nagy kínálati portfóliókat lehetett építeni, amelyek nagyon jól jöttek ez év elején, amikor megélénkült a piac.”

A szokásos szezont jóval megelőző pezsdülést az északi és a déli parton is regisztrálták. Január-februárban a tavalyi, hasonló időszaki forgalom mintegy kétszeresét bonyolították le az OTP Ingatlanpont szakemberei. Északon az érdeklődés minden szegmensben nőtt: keresnek zártkertet, családi házat, lakást, nyaralót is, s már a parti részeken is felbukkannak a vevők. Ide – mint Tóth Tibor tapasztalta – már a CSOK Plusszal megerősített vásárlók is megérkeztek. A déli parton ez utóbbiak még nem tűntek fel, ahogy Katona Tamás fogalmaz: „a kereslet olyan, mint tavaly, csak sokkal élénkebb”. Itt még mindig jellemzően a saját lakhatásukat megoldó, olcsóbb ingatlanokat keresik a vevők.

Emellett újdonság, hogy megjelentek olyan tőkeerős cégek, amelyek a piac lassulása idején – akár már az építés, akár még a tervezés közben – megakadt ingatlanprojekteket vásárolnák fel, hogy majd maguk folytassák azokat.

A balatoni piacnak mindig érdekes szereplői voltak – jellemzően a déli parton – a külföldi ingatlantulajdonosok. A mostani élénkülésből ők inkább a kínálati oldalon veszik ki a részüket. A németek, svédek, hollandok ma nem itt vásárolnak, akik pedig sok évvel ezelőtt érkeztek, azok inkább eladnak. Ahogy Katona Tamás magyarázza, ők olyan idős emberek, akiknek az itteni élet már nem felel meg például az egészségi problémáik miatt. Van, aki ezért a tópartról egy nagyvárosba költözik, illetve van, aki inkább visszatér például Németországba.

Noha még nagyon az év elején vagyunk, az eddigi eredmények alapján az OTP Ingatlanpont közvetítői bíznak a balatoni piac további erősödésében. Katona Tamás azonban hozzáteszi, hogy jelentősebb lökést majd az adhat, ha a befektetők a pénzpiacok felől ismét az ingatlanok irányába fordulnak.