Küszöbön az újabb adminisztrációs és díjteher!

Milyen teendők merültek fel április végéig?

Az április 30-i határidő azokra a gazdálkodó szervezetekre és intézményi kötelezettekre vonatkozott, akik hulladékot termelnek és a hulladékot elkülönítetten gyűjtik. Ezen – a 80/2023. számú kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó – vállalkozások részére eddig is kötelező regisztrációt írtak elő a koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) által működtetett elektronikus felületen. Az érintett cégek jellemzően eddig is szerződéses kapcsolatban álltak valamelyik szolgáltatóval és elszállíttatták a magyar telephelyükről például a csomagolási, vagy egyéb hulladékokat.

A tevékenységüket most kezdő érintett szervezeteknek 15 napon belül szükséges regisztrálniuk. A regisztráció során a MOHU internetes felületén kötelező megadni a szerződéskötéshez szükséges adatokat (milyen hulladék keletkezik, hogyan gyűjtik azokat, hol gyűjtik a hulladékot) annak érdekében, hogy július 1-jével szerződni tudjanak a hulladék elszállítására. A regisztrációt elmulasztók 200 000 forintos hulladékgazdálkodási bírságot kaphatnak, ezért érdemes mielőbb pótolni az elmaradást. A MOHU internetes felülete erre folyamatosan, az április 30-ai határidőt követően rendelkezésre áll.

Dupla regisztrációs kötelezettség május végéig!

Május 31-ig két különböző elektronikus felületen történő regisztráció szükséges:
 
-Azoknak, akik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben gyártónak minősülnek, a MOHU elektronikus felületénkötelező regisztrálniuk magukat. Belföldi előállítású termékek esetében a termék előállítója minősül gyártónak. Amennyiben a terméket nem Magyarország területén állítják elő, akkor gyártónak azt a vállalkozást tekintjük, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Az „új” gyártók esetében a regisztráció a tevékenység megkezdése előtt szükséges.

-Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság elektronikus felületén (OKIRkapu) is szükséges a regisztráció, ezt az adott cég képviseletére jogosult személy teheti meg az ügyfélkapus belépést követően. A folyamatot meghatalmazás alapján meghatalmazott is végezheti, de ebben az esetben vegyük figyelembe, hogy a meghatalmazás ügyintézése is időt vesz igénybe, ezért azt már most érdemes elkezdeni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé az OKIRkapun keresztül igényelt KÜJ szám birtokában kötelező az adatszolgáltatás(első alkalommal október 20-ig, a júliustól szeptember végéig tartó negyedév tekintetében). A KÜJ-szám (környezetvédelmi ügyfél jel) a cégek, szervezetek és természetes személyek környezetvédelmi azonosítója.

Mi történik a környezetvédelmi termékdíj fizetés rendszerével?

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek megmaradnak, ugyanakkor az EPR szabályozással egyidejűleg, 2023. július 1-jétől új környezetvédelmi termékdíj kalkulációs sémával kell dolgoznunk. Amennyiben valaki termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR rendszerben is érintett lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás. Ez azt jelenti, hogy továbbra is be kell adnia a bevallásokat és be kell fizetnie a környezetvédelmi termékdíjat. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mely termékek érintettek a két rendszerben. Ugyanarra a termékre vonatkozóan, a július 1-jétől hatályos termékdíj számítási módszerrel viszont a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonható a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből.

Miben közös és miben különbözik a környezetvédelmi termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer?

A környezetvédelmi termékdíj bevallásokat továbbra is az adóhatóságnak kell beadni. Az EPR tekintetében viszont az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak szükséges adatot szolgáltatni (a termékdíjhoz hasonlóan elsődlegesen a kötelezett termékek mennyiségéről).

A díjfizetést illetően a két rendszer megegyezik abban, hogy mindkét díjtételnél az adott hulladék vagy környezetszennyező termék tömegére vetített díjjal szükséges kalkulálni. Emellett az elszámolási időszak is azonos, azaz negyedévente merül majd fel mindkét díjfizetési kötelezettség. Különbség viszont, hogy a termékdíj esetében az érintett negyedévet követő hónap 20. napjáig kell befizetni a termékdíjat, míg az EPR-díj a koncessziós társaságnak fizetendő, mégpedig a koncessziós társaság által kiállított számla alapján.

Az EPR rendszerben meghatározottszámlazáradékokat valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb, a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton kötelező feltüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A környezetvédelmi termékdíj esetében is találkozhatunk számlazáradékolással, de az nem minden számlára és bizonylatra vonatkozik, csak bizonyos esetekben szükséges feltüntetni meghatározott adatokat.

Nincs raktárkészletünk, nem kezelünk csomagolást, nem keletkezik nálunk hulladék. Kötelezettek lehetünk?

Sok értékesítési lánc úgy épül fel Magyarországon, hogy a magyar bejegyzett leányvállalat csupán egy értékesítési láncba beékelődve számlázza le a termékeket a belföldi vevőnek, és a termékek nem érkeznek be a közbenső partner raktárába, hanem egyből a végső vevő kapja meg a terméket. Ebben a láncban első belföldi forgalomba hozóként környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettnek minősült az érintett cég, ami első ránézésre nem egyértelmű. Ez is azt mutatja, hogy a júliusi indulásig létfontosságú az értékesítési láncok felülvizsgálata, hiszen meg kell állapítani az érintett termékköröket, és ki kell alakítani a két díjfizetési rendszer alapjait annak érdekében, hogy ne merüljön fel dupla díjfizetési kötelezettség.