Lakásbiztosítási kampány: 40%-kal nőtt az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt az első héten
A lakásbiztosítási kampány első hetében jól látható volt a lakásbiztosítások iránti fokozott érdeklődés. A kampány elindulását követő, március 2. és március 8. közötti héten ugyanis 38,8%-kal nőtt meg a lakásbiztosításokkal kapcsolatos kalkulációk száma az azt megelőző, február 23. és március 1. közötti hét adataihoz képest.
A fentihez hasonló mértékű, ugyancsak jelentős bővülés volt megfigyelhető a megkötött szerződések mennyiségét illetően is – ezen a téren 31,8%-os volt a bővülés március első és február utolsó hetének viszonylatában. Ugyanakkor egészen más képet kapunk, amennyiben a megkötött szerződések számát az előző év azonos időszakával vetjük össze – ebben az esetben ugyanis az látszik, hogy 2026 márciusának első hetében 38,3%-kal kevesebb lakásbiztosítást kötöttek, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Tovább árnyalja a képet, hogy míg a 2025. március 2. és március 8. között megkötött szerződések 39,6%-ánál jelölték meg a márciusi kampányt a korábbi szerződés felmondásának okaként, addig az idei év azonos időszakában megkötött szerződések esetében ez az arány már csak 31,3% volt - derül ki a Bank360 adataiból.
Így néznek ki a szerződések
A 2026. március 2. és március 8. között megkötött lakásbiztosítási szerződések átlagos éves díja 35 103 forint volt, ami 7 366 forinttal kevesebb (-17,3%) a tavalyi év azonos időszakában megkötött szerződések átlagos éves díjánál. A szerződők túlnyomó többsége, 89,2%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott. Féléves díjfizetési ütemet csupán a szerződők 1,5%-a, negyedéves ütemet a szerződők 6,2%-a, havi ütemet pedig a szerződők 3,1%-a választott március első hetében.
Az idén március 2. és március 8. között megkötött lakásbiztosítási szerződések közül a legolcsóbbnak 3 642 forint, míg a legdrágábbnak 190 236 forint volt az éves díja.
Előbbi egy miskolci társasházi lakás, utóbbi egy debreceni családi ház volt. A szóban forgó időszakban megkötött szerződések zöme, 53,8%-a családi házra, 37,9%-a pedig társasházi lakásra megkötött biztosítás volt. A sorház csak a szerződések 5,1%-ában, az ikerház pedig a szerződések 3,1%-ában jelent meg, mint az ingatlan típusa.
Az ingatlanok 68,2%-a kőből vagy téglából épült, míg a panelek aránya csupán 11,3% volt. A beton részaránya 7,2%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,6%, a tisztán vályogé 0,5% volt a friss szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 9,2%-ában, a vegyes falazat vályog nélkül pedig a szerződések 1%-ában lett megjelölve, mint az ingatlan építőanyaga.
Az ügyfelek által kért, az ingatlanra vonatkozó biztosítási összegek átlagos értéke 50 043 311 forint volt. A szerződések 20,5%-ában itt az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ingóságokra vonatkozó, az ügyfelek által kért biztosítási összegek átlaga 8 153 626 forint volt. Az újrabeszerzési érték a szerződések 14,9%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.
Az adatok alapján elmondható, hogy a szerződők elsöprő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött biztosítást (91,8%), míg a bérbe adott (6,2%) és a bérelt (2,1%) ingatlanok együttes aránya is 10% alatt maradt.
A szerződésekben szereplő ingatlanok hasznos alapterülete átlagosan 87,4 négyzetméter volt március első hetében, míg az ingatlanok átlagos életkora 45,7 év volt.
