Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) lényege, hogy ha például hatékonyabbra cseréljük a kazánunkat vagy szigeteljük házunk födémét, és az átalakítást megfelelő módon hitelesítjük, ún. hitelesített energiamegtakarítás (HEM) jön létre. Ez lényegében azt jelenti, hogy klímabarát befektetésünkért cserébe kézhez kapunk néhány „klímarészvényt”.

Azonnal felmerül a kérdés, hogy ha rendelkezünk ilyen klímarészvénnyel, ki fogja tőlünk megvenni? Az EKR rendszer másik fontos eleme pontosan ezt a piacot hozza létre, ugyanis kötelezi az áram- és földgáz-kereskedőket, -szolgáltatókat, illetve az üzemanyag-kereskedőket, hogy évente a forgalmuk meghatározott arányában klímarészvényt vásároljanak (az energiamegtakarítási kötelezettségeiket más módon is teljesíthetik, de ez a legkézenfekvőbb megoldás). Tehát végeredményben elérhetjük, hogy e klímarészvények értékesítése révén lakásfelújításunkat részben az energiacégek támogassák.

A klímarészvények árfolyama azonban, hasonlóan a hagyományos részvényekéhez ingadozik. Ha például a lakosság eleve takarékosabban áll az energiafogyasztáshoz, így csökken a vásárlásra kötelezett cégek forgalma és teljesül az energiamegtakarítási kötelezettségük, a klímarészvények iránti kereslet is meredeken csökken, ezzel a részvények értéke is zuhanni fog.

Kormányzati mentőöv a klímarészvénynek

Ahogy Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője megállapítja, pontosan ez következett be 2025 elejére: a 2022–2024 közötti lakossági és vállalati takarékoskodás miatt az energiacégek könnyedén letudták egészen 2030-ig a kötelezettségüket, és a klímarészvények gyakorlatilag elvesztették az értéküket.

A rendszer elve azonban annyira egyszerű és kézenfekvő (főként, hogy nem kell hozzá bonyolult pályázatokat beadni), hogy kár lenne veszni hagyni — gondolhatták a kormányban, amikor úgy döntöttek, hogy teljesen áthangolják, és ezzel új életet lehelnek bele.

Négy ponton várható lényegi változás:

1. Megemelik az energiacégek klímarészvény-vásárlási kötelezettségeit annyira, hogy pusztán a lakossági és vállalati takarékoskodás ne döntse össze ezt a piacot.

2. Az állam is vásárolhat klímarészvényt, vagyis ha az árfolyam beesne, a kormány segíthetne — és mindezt sokkal kevesebb adminisztrációval tehetné, mintha valamilyen új pályázatot kellene kiírni.

3. 2026-tól csak a hosszú távú, legalább 6 éves időtartamot elérő energiahatékonysági beruházások lesznek elszámolhatóak a klímarészvények piacán. A rövid távú intézkedések (például a szemléletformálás egyéb beruházás nélkül) olyan kiskaput jelentettek, amelyek révén a nagy energiacégek viszonylag olcsón tudták teljesíteni a kötelezettségeiket.

4. Az energiamegtakarításnak meghatározott részben az épületek energetikai korszerűsítéséből kell származnia. Itt bőven van hova fejlődni ebben az ágazatban, hiszen 2022-ben hazánk végsőenergia-fogyasztásának 50%-ért az épületállomány felelt. Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, amelyhez évi nagyjából 140 000 lakást, családi házat kellene energiahatékonyság felújításnak alávetni, de egyelőre ennek apró töredéke valósul meg.

A szakértő szerint a változások iránya kedvező az országos energiahatékonysági cél elérése szempontjából, azonban mivel a kötelezettségek újonnan meghatározott mértéke továbbra is a fogyasztással arányos, hosszabb távon még mindig fennáll a veszély, hogy csökken a kötelezettségek mértéke. „Mindenekelőtt pedig az lenne fontos, ha a módosítás minél inkább elősegítené az épületek energetikai felújításának felfutását. Tehát a kötelezettségek minél nagyobb százalékát kellene ebben a szektorban teljesíteni, illetve a kötelezetteknek és a projektek megvalósítóinak el kell érniük, hogy minél egyszerűbb és olcsóbb legyen a lakosság számára bekapcsolódni a programba, és minél többen értesüljenek a lehetőségről” — teszi hozzá Koczóh Levente.