Lassuló növekedés, gyorsuló infláció várható idén
Az elemzés szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, és az ennek nyomán meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot. Rövid távon a megugró infláció, a tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása a legszembetűnőbb. Ez utóbbiak, főleg az energiaellátás középtávon új világgazdasági kapcsolatrendszer gyors kialakításának szükségességével szembesítik a kormányokat, miközben a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel kell lenni - írták. A GKI nem számol a háború eszkalációjával, bár az nem zárható ki, ahogy egy esetleges idei recesszió sem.
A GKI szerint a prognózis-rontást az Ukrajnához való közelség, az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága és valószínű csúszása, az Oroszországtól és a nagy nehézségekkel küzdő autóipartól való túlzott függés, illetve a rendkívül magas inflációnak a fogyasztás emelkedését fékező hatása magyarázza.
A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. Bár ezt a megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9 százalék körüli infláció esetén is 4,5 százalékkal, a reálnyugdíjak 5 százalékkal, a reáljövedelmek 5,5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek. A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4 százalék körüli, de a tavalyinál és a korábban gondoltnál valamivel alacsonyabb lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége tovább emelkedik a GKI szerint.
A közel 27 százalékos beruházási ráta tavaly az EU-ban a második legmagasabb lett, idén a beruházási színvonal stagnálása várható az EU-transzferek bizonytalan és késői beérkezése, az államháztartás lecsökkent teherbíróképessége, az emelkedő kamatok, és az orosz-ukrán háború következtében bizonytalanná vált befektetési környezet nyomán.
A GKI szerint az idei magyar növekedés lassulásában fontos, de nem kizárólagos szerepe van a háborúnak. Az Oroszországba és Ukrajnába irányuló export csökkenése nemcsak közvetlenül, hanem - például az autóipari - export világméretű visszaesése miatt is kiesést okoz az ipari termelésben. Ráadásul a globális ellátási láncok zavarai - részben az ukrán és orosz nyersanyag- és alkatrész-szállítások kiesése, részben a szállítási útvonalak zavarai, újabban a kínai Covid-járvány okozta lezárások - következtében termelési oldalról is komoly gondok várhatók. A korábban várt emelkedés után jó esetben is csak stagnálás várható a beruházásoknál és ezzel az építőiparban is.
A GKI 2022-ben a foglalkoztatás stagnálását, legfeljebb 0,5 százalékos emelkedését, a munkanélküliségi ráta éves átlagban minimális, 4,1 százalékról 4,0 százalékra csökkenését valószínűsíti. Az elemzés szerint komoly esélye van idén tervezettnél magasabb, 6 százalék körüli államháztartási hiánynak. Ez pénzforgalmilag 4000 milliárd forint körüli deficitet jelent.
A GKI várakozása szerint a szigorodó monetáris politika - az év végéig 8 százalék körülire emelkedő, immár az alapkamattal megegyező irányadó kamat - az egyes hónapokban 10 százalék körüli árindex mellett éves átlagban 9 százalék körüli áremelkedést és 375 forintos eurót eredményezhet, igen nagy bizonytalanság és hullámzás mellett.
Az elemzésben rámutatnak, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt években ismét megjelent az ikerdeficit, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának egyidejű, egymással is összefüggő, a keresletélénkítő gazdaságpolitikához kapcsolódó romlása. A folyó fizetési mérleg hiánya idén feltehetőleg tovább, mintegy 7 milliárd euróra, a GDP közel 4,5 százalékára emelkedik.
