Lesz, aki betakarítja a termést?
„A vendégmunkás-engedéllyel korábban könnyen ki lehetett szolgálni a mezőgazdaság ideiglenes igényeit. A szezonális engedély eljárása átláthatóbb, de jóval több adminisztrációval jár, és sokkal tovább tart. Januárban, vagy februárban már késő azon gondolkodni, ki dolgozzon tavasszal” – mondta Horváth Tamás, a Menton Jobs tulajdonos-ügyvezetője, aki húsz éve foglalkozik egyebek között mezőgazdasági munkaerőigényekkel.
A munkaerő-kölcsönzők korábban vendégmunkás jogcímen hoztak nagyobb létszámot az országba, de ez a lehetőség már nem adott. A szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély szabályait azonban nem érintik a júniusi változások: az engedély tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapra szól, de külföldi idénymunkást ennél rövidebb időre, néhány hetes munkára is lehet hozni.
A teljes folyamat időigénye a szakember tapasztalatai szerint négy-öt hónap, amibe beletartozik a toborzás és a kiválasztás a kibocsátó országban, a szerződéskötés, az engedélyezés, a vízum és a beutazás megszervezése. Ezzel számolva egy most indított folyamat végén márciusban vagy áprilisban állnak munkába a dolgozók. Először az üvegházi kertészeteknek kell dönteniük, hiszen ott már kora tavasszal szükség van az emberekre. A szántóföldi kultúrákban később kezdődik a szezon, de a nyár eleji munkákhoz legkésőbb januárban lépni kell, aki pedig februárig vár, annak a dolgozói június–július előtt várhatóan nem érkeznek meg.
„Előre, helyrajzi számmal kell megadni, hol dolgoznak majd az emberek, ezért szezon közben nem lehet őket rugalmasan átcsoportosítani. Aki külföldi idénymunkással tervez, annak ezt is végig kell gondolnia” – jegyezte meg a cégvezető, aki hozzátette, a legtöbb igény a Kisalföldről, az Alföldről és a Fejér megyei gyümölcsösökből érkezik hozzájuk.
A Menton Jobs tapasztalatai szerint a külföldi dolgozók behozatalát az is szükségessé teszi, hogy a mezőgazdasági idénymunka a hazai munkavállalóknak nem vonzó, a létszámuk csökkenő tendenciát mutat. 2026 első negyedévében 85,8 ezren, előző évhez képest 1,4%-kal kevesebben dolgoztak az ágazatban. A diákok és a nyugdíjasok, akikre korábban a szezon épült, ma jellemzően nem vállalják a hajnali kezdést és az időjárás viszontagságainak kitett, fizikai munkát, míg az év elején jelentkezők közül sokan gyári vagy raktári állásba mennek, mire az idény elkezdődik.
Ezt a folyamatot a bérezés is erősíti. A KSH 2025-ös adatai alapján a 705 ezer forintos nemzetgazdasági átlaghoz képest a növénytermesztésben (szántóföldi, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés) dolgozók teljes munkaidős bruttó átlagkeresete nagyjából 40%-kal alacsonyabb, átlagosan mintegy 412 ezer forint.