Levélszavazatok - soha nem történt még ilyen a magyar választásokon

Az elmúlt napokban több közösségi médiás felhívás is terjedni kezdett, amelyek arra biztatják az embereket, hogy ne adják át a levélszavazatukat közvetítőknek. A bejegyzések szerint a voksokat nemcsak postán lehet elküldeni, hanem a választás napján Magyarországon kijelölt urnákba is be lehet dobni, ezért sokan azt kérik az ünnepekre hazautazó erdélyi magyaroktól, hogy vigyék magukkal családtagjaik és ismerőseik borítékját is.

A felhívások mögött az a bizalmatlanság húzódik meg, hogy a nem kormánypárti szavazatok nagyobb biztonságban vannak, ha közvetlenül jutnak el az urnákhoz, és nem több kézen keresztül vándorolnak, amíg elérnek a konzulátusi vagy hivatalos gyűjtőpontokra.

Egy marosvásárhelyi Telex olvasó arról számolt be, hogy baráti körében összeadnák a benzinpénzt egy ismerősüknek, aki Budapestre vinné a begyűjtött borítékokat, és személyesen adná le azokat a Nemzeti Választási Irodánál. Mint mondta, így elkerülhető lenne, hogy idegenek kezeljék a szavazatokat.

Egy szatmárnémeti olvasó pedig úgy szervezte budapesti útját, hogy április 12-én személyesen adja le a család szavazatait, mert – ahogy fogalmazott – nem bízza másra a borítékot, és különösen nem az RMDSZ-re.

Mások végül mégis a Román Postát választották. Volt, aki azért, mert bár személyesen is leadhatta volna a levélszavazatát, az plusz szervezést és időt vett volna el az utazásából. Szerinte a román posta lassú lehet, de megbízható, és úgy látja: az a kampány, amely a postai feladást próbálja hitelteleníteni, inkább azt szolgálja, hogy minél több boríték szervezett csatornákon keresztül fusson be.

A bizalmatlanság nem új keletű. A külhoni levélszavazatok túlnyomó többsége eddig a Fideszre érkezett, miközben Erdélyben a begyűjtésben kulcsszerepe van az RMDSZ-hez kötődő Eurotrans Alapítványnak. A rendszerrel kapcsolatos kételyeket tovább erősítette a 2022-es botrány is, amikor Marosvásárhely közelében elégetett levélszavazatokat találtak, amelyeken nem a Fideszre leadott voksok szerepeltek.

Az utóbbi időben a rendszer kritikája tovább erősödött. A romániai Declic aktivista szervezet petícióban jelezte: nem átlátható, mi történik a szavazólapokkal a begyűjtés és a leadás között, és az sem ellenőrizhető teljes bizonyossággal, hogy minden esetben befolyásmentesen zajlik-e a szavazás. Hasonló aggályokat fogalmazott meg az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom is.

A közösségi médiában közben egyre több, nehezen ellenőrizhető állítás is terjed a levélszavazás biztonságáról. Egyesek szerint a borítékok tartalma különböző módszerekkel kifürkészhető vagy akár cserélhető is lehet, mások úgy vélik, az is azonosítható, ki nem adott le szavazatot. Ezekre nincs bizonyított adat, de jól mutatják, mennyire megrendült a bizalom a rendszerben.

Magyar Péter kedden arról posztolt, hogy sok határon túli magyar szavaz a Tiszára, és megköszönte az erdélyi és délvidéki támogatást. A Tisza Párt ugyanakkor nem épített hangsúlyos kampányt a külhoni szavazókra. Ezzel szemben a Fidesz látványosan jelen van Erdélyben, külön kiadványokkal és támogatási programokhoz kapcsolódó üzenetekkel is igyekszik megszólítani az ottani magyarokat, miközben az RMDSZ nyíltan támogatja Orbán Viktort és aktívan részt vesz a levélszavazás népszerűsítésében.

A központi névjegyzékben közel 500 ezer levélszavazó szerepel, közülük több mint 311 ezer Romániából. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig valamivel több mint 23 ezer levélszavazat érkezett vissza, ezek közül csaknem négyezret közvetlenül az NVI-hez vittek be. Ez arra utal, hogy a személyes leadás nem elszigetelt jelenség: sokan valóban nem bíznak a köztes szereplőkben, és inkább maguk juttatják el a voksukat Magyarországra.

A levélszavazatokat postán, külképviseleteken, illetve április 12-ig személyesen a Nemzeti Választási Irodánál is le lehet adni. A választás napján reggel 6 és este 19 óra között Magyarországon több kijelölt helyszínen urnába is dobható a válaszboríték. A hivatalos szabályok szerint a szavazólapot egy lezárt belső borítékba kell tenni, mellékelni kell az azonosító nyilatkozatot, majd mindezt a külső válaszborítékban kell visszajuttatni.