Magas hozam nincs kockázat nélkül

Március elején fejeződött be a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedősorozat második fordulója, amelyben 1095 csapat mérte össze tudását. Innen régiónként és korcsoportonként a legjobb öt csapat kerül az áprilisi középdöntőbe, majd a legjobb csapatok a májusi döntőbe, amely egy személyes részvétellel megrendezett nagyszabású esemény lesz Budapesten. A győztes diákok, iskolájuk és felkészítőjük pedig értékes díjakat nyerhetnek, melyeknek összértéke 6,6 millió forint lesz.

A versenyhez készült oktatási anyag, valamint a versenyzők által megoldandó feladatok között kiemelt szerepet játszanak a megtakarítások. A diákok játékos formában kaphatnak információkat arról, hogyan lehet az inflációval felvenni a versenyt és a felnőtté válás után miként érdemes hosszú távon eredményesen takarékoskodni.

Fordult a kocka 

A vetélkedő során nem véletlenül került a fókuszba ez a téma. Az elmúlt években ugyanis az alacsony kamatkörnyezet volt a jellemző, 2021 második felétől azonban felpörgött az infláció, ez pedig ráirányította a figyelmet a megtakarításokra. "A 2022-es 14,5 százalékos éves átlagos infláció a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennyivel csökkent a vásárlóerő. Másképpen fogalmazva, 100 ezer forintnyi vásárlóerőből egy év alatt 85 500 forint lett" - mondta Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája. A szakértő szerint a mostani inflációs környezet miatt fel kell hívni a fiatalok figyelmét is a befektetések fontosságára és a kockázatokra.

Mit jelent a kockázat?

"A legkönnyebben úgy lehet bemutatni egy befektetés kockázatát, hogy milyen mértékben változik az árfolyama akár pozitív, akár negatív irányban. A kockázatosabb befektetéseknél nagyobb az ingadozás, mint a biztonságosabbaknál." - mondta Bánhalmi Gábor. Fontos, hogy a rizikósabb befektetéseknél hosszabb távra kell tervezni, ami többéves, akár 5-7 éves időszakot is jelenthet. Távlati megközelítésben ugyanis ezek a befektetések kiegyenlítik az esetleges árfolyamcsökkenéseket és összességében gyarapodik a megtakarított összeg. Ilyen kockázatosabb befektetéseknek számítanak a részvények és a részvényalapok, amik a nagyobb kockázatvállalásért cserébe rendszerint magasabb hozamot nyújtanak.

A befektetéseknél a portfólió összetétele kiemelten fontos tényező. A megfelelően összeállított befektetési mix jobb a hozamot képes biztosítani, azaz nagyobb valószínűséggel gyarapodik a megtakarítás, mintha csak 1-2 eszközbe helyezné el a pénzét a megtakarító.

Hogyan érdemes belevágni?

Adódik a kérdés, hogy befektetési szempontból mi az eltérés a kamat és a hozam között. "Erre a legegyszerűbb válasz, hogy a kamat egy fix dolog, leginkább bankbetéteknél. Ezzel szemben a hozam változó mértékű, függően a befektetési hangulattól." - tette hozzá Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.

A szakértő szerint lényegében bármilyen alacsony összeggel érdemes megkezdeni a takarékoskodást. Akár befektetési alapokon keresztül. Ezekből óriási a választék és megfelelően színes kombinációt, azaz portfóliót lehet választani. "Ez azt jelenti, hogy érdemes kötvény-, részvény- és vegyes alapokat is felvenni a palettára. Ezt diverzifikációnak hívják, így mérsékelhető a kockázat, miközben megmarad a hozampotenciál."

Egy-egy fiatal már akár 10-100 ezres összeggel elkezdheti a takarékoskodást. Figyelni kell a befektetést, de nem szabad megijedni attól, ha esetleg a portfólióban szereplő egy-egy részvény vagy alap időszakosan negatív tartományba kerül. A szakember elmondta azt is: "Itt jön képbe az, hogy hosszú távra kell tervezni, azaz 5-10 évre, ezalatt ugyanis jó eséllyel pozitív lesz a megtakarítás eredménye.”