Magyarok a boldogság-lista végén
„Tízes skálán mennyire érzi magát boldognak, mennyire elégedett az életével?” – többek között ezt a kérdést tette fel az NN Longevity kutatása 11 országban*. Az eredmény szerint nemcsak a nyugat-európai országokhoz képest, de a régió népeihez képest is érezhetően negatívabban ítéljük meg a helyzetet.
Magyarország átlagos boldogság-pontszáma tízes skálán 5,4, míg ugyanez az érték Szlovákiában és Lengyelországban 5,9, Romániában és a cseheknél pedig 6,4 pont. A magyarok esetében a trend is negatív, mivel a három évvel ezelőtti boldogság-pontszámhoz képest idén 0,3 ponttal alacsonyabb is lett az átlag.
Sőt, a boldogságkilátásainkat tekintve is leghátul búslakodunk a régiós listán: arra a kérdésre, hogy tíz év múlva mennyire lesz boldog, a magyarok tízes skálán 5,9 pontot adtak, a szlovákok 6,2-t, a csehek és a lengyelek 6,4-et, a románok pedig egyenesen 7 pontot.
Azt gondolnánk, hogy a szubjektív boldogságérzet az életkor emelkedésével folyamatosan csökken, de ez csak részben igaz. Bár a 18-34 éves korosztály adta a legmagasabb átlagos boldogság-pontszámot (5,8 pont), de őket nem a következő korcsoport, hanem az 50-64 évesek követik 5,5-ös átlaggal.
Érdekes módon a 35-49 éves korosztály átlaga ennél alacsonyabb, 5,3 pont lett, vagyis ennek a korosztálynak a feltételezettnél több gond nyomja a lelkét. A legkevésbé boldog generáció a 65 év felettieké, akiknek a boldogság-pontszáma mindössze 5,2.
A megtakarítás boldogít
Az eredmények alapján egyértelműen elmondható, hogy a pénzügyi biztonságérzet nagyon jelentős mértékben hozzájárul a boldogságérzethez. Azon magyar válaszadók, akiknek van legalább hat havi félretett pénzük, jóval boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik nem rendelkeznek tartalékkal.
Tízes skálán mérve a három hónapnál kevesebb időre elegendő megtakarítással rendelkezők és azok, akiknek egyáltalán nincs félretett pénzük 4,8, míg a legalább hat havi megtakarítással rendelkezők 6,4 pontot adtak arra a kérdésre, hogy mennyire boldogok. Az önmagunkkal való elégedettségre szintén jelentős hatással van a megtakarítás: a félretett pénzzel nem rendelkezők átlagosan 5,1, míg a legalább hat havi tartalékkal rendelkezők 6,7 pontot adtak maguknak.
De mitől lesz boldog, tartalmas az életünk? Ez a kérdés különösen fontossá válik annak fényében, hogy tudjuk, egyre tovább fogunk élni a hosszabb várható élettartamnak köszönhetően. A magyar válaszadók szerint a tartalmas élet öt alapvető feltétele a nyugalom és kevesebb stressz (61 százalék említette), a szeretteinkkel való időtöltés (56 százalék), az egészséges életmód (54 százalék), a jelenlegi anyagi jólét (50 százalék) és a jövőbeni pénzügyi biztonság megteremtése (46 százalék).
Az élethez kell egy kis… de mennyi is?
A tartalmas élethez szükséges feltételek közül kettő közvetlenül, egy (kevesebb stressz) pedig részben az anyagi helyzettel kapcsolatos – legalábbis a magyarok szerint. De hogy állunk az anyagiakkal?
„Csak minden hatodik magyar válaszadó nyilatkozott úgy, hogy meg tudja venni, amire vágyik, és hogy azért tud olyan életet élni, amilyet szeret, mert megfelelően bánik a pénzzel. Ebből is látszik, hogy van hová fejlődnünk az előtakarékosság és öngondoskodás terén” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója. Hozzáfűzte: „jelenleg a magyarok a legkevésbé boldogok az általunk vizsgált nemzetközi mezőnyben, ám ezen változtathatunk a pénzügyi tudatosságunk fejlesztésével, amiben biztosítóként nekünk is aktív szerepet kell vállalnunk”.
A jövőt és a nyugdíjas éveket tekintve a nyugodt és stresszmentes öregedéshez a magyarok 63 százaléka szerint szükséges az életünk végéig kitartó anyagi biztonság. Bár ezt jól látjuk, mégis csak minden ötödik magyar mondja azt, hogy eleget tesz félre havonta a gondtalan nyugdíjas évekre. Mindezek fényében, talán nem is meglepő, hogy a boldogság-lista végén állunk a régióban
* A „Long, happy and healthy life” 11 országos (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Törökország, Észtország, Hollandia, Görögország, Belgium, Japán) online nemzetközi NN Group felmérés reprezentatív a 18-79 éves magyar felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A magyarországi adatgyűjtés 2024 március 27. és április 30. között zajlott, 1054 fő részvételével online.
