Magyarország az európai frisszöldség-exportőrök TOP10-es listáján
Magyarország a 10. helyet foglalja el az európai zöldségexportőrök között, három kategóriában pedig kimagasló eredményeket ér el: saláta és cikória esetében a 7., sárgarépa, uborka és kovászolni való uborka kategóriában pedig a 9. helyen állunk. 2024-ben az ország zöldségexportjának összértéke 412,4 millió euró volt, legnagyobb felvevőpiac továbbra is Németország. Az első öt kereskedelmi partner között mindenütt növekedés volt megfigyelhető, különösen kiemelkedő az uborka Szlovákiába irányuló értékesítésének ugrásszerű, 250%-os (éves) növekedése.
A International Trade Center (ITC) adatai szerint 2024-ben a magyar frisszöldség-export értéke 412,4 millió euró volt, ami 17%-os éves növekedést jelent. Ez az eredmény lehetővé tette az ország számára, hogy megtartsa 10. helyét Európában. A legtöbb zöldség Németországba került (55,1 millió euró, +8% éves növekedés), a második helyen Szlovákia állt (43,4 millió euró, +19%), a harmadik helyen pedig Románia (40,6 millió euró, +12%). Az Akcenta szakértői hangsúlyozzák, hogy Magyarország három kulcsfontosságú zöldségkategóriában is magas exportteljesítménnyel rendelkezik: saláta és cikória esetében a 7., sárgarépa és uborka esetében pedig a 9. helyen áll Európában.
– A magyar mezőgazdaság egyre érezhetőbben küzd a klímaváltozás következményeivel. Az aszályok és az egyenetlen csapadékeloszlás közvetlenül befolyásolják az exportra váró friss zöldségek mennyiségét és minőségét. A kisebb terméshozam magasabb egységnyi termelési költséget jelent, ami rontja az exportőrök árrését. Az instabil időjárás megnehezíti a hosszú távú szerződések teljesítését, az ingadozó kínálat pedig szerződésszegési bírságokhoz, árújratárgyalásokhoz vagy piacvesztéshez vezethet. Egyre több cég fektet be klímaálló technológiákba, mint például fejlett csepegtető öntözőrendszerekbe vagy szabályozott mikroklímájú üvegházakba. Bár ezek növelik a termelés biztonságát, magas beruházási költségekkel járnak, amelyek rövid távon csökkentik az export jövedelmezőségét. A pénzügyi stabilitás és nyereségesség fenntartásában a devizakockázat mérséklése is segíthet, lehetővé téve a nemzetközi kereskedelmi ügyletek tudatos tervezését és lebonyolítását – mondja Kusala Eduard, az Akcenta magyarországi képviseletének kereskedelmi igazgatója. És hozzáteszi, hogy nagyon elégedett a növekvő exporteredményekkel, amelyek a magyar zöldségek elismertségét mutatják az európai asztalokon. Ez azt bizonyítja, hogy az éghajlati kihívások ellenére a fogyasztók egyre szívesebben választják ezeket a termékeket, értékelve azok minőségét és ízét.
Sárgarépa és egyéb gyökérzöldségek
A földes aromák és a konyhában való sokoldalú felhasználhatóság miatt a magyar sárgarépa, fehérrépa, cékla, zeller és retek egyre nagyobb elismerést vív ki magának külföldön. 2024-ben értékesítésük 32,3 millió eurót hozott, ami 34%-os éves növekedést jelent (2023-ban 24,2 millió euró). Ez az eredmény Magyarországot a 9. helyre sorolja Európában. A legtöbb ilyen zöldség Romániába (8,9 millió euró, +24%), Németországba (14,2 millió euró, +54%) és Lengyelországba (7,5 millió euró, +39%) került.
Saláta és cikória
A magyar földeken termesztett ropogós salátalevelek és cikória egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. 2024-ben exportjuk elérte a 16,8 millió eurót, ami 43%-kal több, mint egy évvel korábban. Ez Magyarországnak a 7. helyet biztosította Európában ebben a kategóriában. Románia továbbra is fontos felvevőpiac (5,2 millió euró, –10%), de a gyorsan növekvő cseh és szlovák piacok üteme meghaladja: +80% (4,8 millió euró) illetve +124% (4,2 millió euró). Ezek az adatok a sikeres értékesítési irány-diverzifikáció bizonyítékai.
Uborka és kovászolni való uborka
A friss és hűtött uborka, valamint a kovászolni való uborka az elmúlt évben igazi export slágertermékké vált Magyarországon a zöldségkategórián belül. 2024-ben értékesítésük 15,6 millió eurót tett ki, ami 112%-os éves növekedést jelent. A legnagyobb felvevő Ausztria volt (7,7 millió euró, +163%), de a valódi rekordot Szlovákia érte el, amely 250%-kal növelte vásárlásait, 5,3 millió euróra. Csak a Csehországba irányuló exportban volt enyhe csökkenés: –16%, 1,3 millió euróra.
Az import még mindig meghaladja az exportot
Bár a magyar zöldségexport növekszik, még mindig több zöldséget importálunk, mint amennyit külföldre értékesítünk. 2024-ben a zöldségimport értéke 466 millió eurót tett ki, ami 18%-os éves növekedést jelent. Az export 412,4 millió eurós értéke mellett ez 53,6 millió eurós negatív egyenleget eredményezett. A legtöbb zöldség Spanyolországból (87,2 millió euró, +36%), Hollandiából (51,5 millió euró, +21%) és Franciaországból (48,2 millió euró, +40%) érkezik Magyarországra. Az export növekedésével párhuzamosan az import is emelkedik, ami azt mutatja, hogy a magyar frisszöldség-piac egyre sokszínűbbé válik a termékek származási helyét illetően.
– Ügyfeleink között fontos csoportot alkotnak a zöldség- és gyümölcsexportőrök is. Ők egyre inkább tisztában vannak azzal, milyen fontos a devizaárfolyam-ingadozások elleni védelem. Látják, hogy az elmúlt hónapokban jelentős volatilitás volt tapasztalható – politikai és gazdasági okokból egyaránt –, és egyre ritkábban hagyják a „szerencsére” az árfolyam alakulását. Ennek eredményeként szívesebben használnak olyan eszközöket, amelyek segítenek az árak és az árrések stabilitásának fenntartásában, még ilyen kihívásokkal teli környezetben is – mondja Kusala Eduard, az Akcenta magyarországi képviseletének kereskedelmi igazgatója.
