Magyarország az európai high-tech ipar élén áll

Az innovációs és technológiai miniszter a Zala megye 2020-as top 100 vállalkozását tartalmazó kiadvány bemutatóján beszélt arról, hogy az európai államok közül Magyarország az egyike volt azoknak, amelyek a leggyorsabban lábaltak ki a koronavírus okozta válsághelyzetből. Tavaly a munkajövedelmek növekedése az EU-n belül a legmagasabb volt Magyarországon, a beruházási ráta is több mint a kétszeresére növekedett, a gazdaság növekedése pedig várhatóan eléri a 7 százalékot - ismertette a miniszter.
    
Kifejtette, hogy a világ autóipara és így a magyar is az anyaghiány miatt gyengélkedik, de ezt a hazai gazdaság - mivel nem egy lábon áll - kevésbé érezte meg. A munkanélküliségi ráta tavaly novemberben 3,6 százalék volt, közelített a 3,1 százalékos rekordhoz, miközben a foglalkoztatottság is nőtt, megközelítve a 73 százalékot. A munkaerőpiac azonban átalakulóban van, a vírus által érintett foglalkoztatási ágakból áramlik át a munkaerő a tudományos és informatikai területre, az építőiparba - jelezte.
    
Palkovics László arról is beszélt, hogy Magyarországon a következő 5-10 évben kiemelt jelentőségű ágazat lesz az élelmiszeripar, a járműipar - amelyben a buszgyártás és a vasúti járművek gyártása fellendülőben van -, de jelentős összegeket szánnak például az energetikai háttéripar fejlesztésére. A jövő meghatározó technológiái közé sorolta a mesterséges intelligencia térhódítását és a hidrogénipart, ez utóbbi üzemanyagként vagy az energiatárolás kapcsán jelent új ágazatot.
    
Kitért rá, hogy jelenleg Magyarország rendelkezik Európa legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával, ami további autóipari beruházásokat is vonz. A miniszter felidézte, hogy 2020-ra 150 milliárd forint fölé emelkedett, vagyis megduplázódott Magyarországon az innovációra költött költségvetési kiadás, a jelenlegi, GDP-arányosan 1,6 százalékot 2030-ra 3 százalékra tervezik növelni. Példaként említette, hogy 2016-ban 38 ezer kutató dolgozott Magyarországon, a számuk 2021-re már megközelítette a 60 ezret, és a külföldi foglalkoztatók mellett egyre több magyar cég is alkalmaz kutatómérnököket.
    
Palkovics László szerint Zala megye innovációs példa lehet itthon és külföldön is, a fejlesztési irányok közül elsőként a zalaegerszegi járműipari tesztpályát említette. Rámutatott, hogy ennek kialakítása önmagában kevés lett volna, ezért komplex ökoszisztéma épül köré, vagyis egyetemi kampusz, kutatóintézetek, valamint az iparághoz kapcsolódó cégek telephelyei.
    
A Rheinmetall a világ legkorszerűbb harckocsigyárát építi, amelyhez önálló tesztpálya is kapcsolódik, az AVL fejlesztőközpontot alakít ki, a TÜV Rheinland akkumulátorok és mezőgazdasági gépek vizsgálatával jelenik meg a zalai megyeszékhelyen, a Bosch pedig újabb fejlesztőközpont alapkövét teszi le. Előkészítés alatt áll egy védelmi innovációs kutatóintézet kialakítása is - sorolta a miniszter.
   
 Kaszás Anita, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Zala megyei adó- és vámigazgatója a top 100 kiadvány bemutatása kapcsán ismertette: a száz legnagyobb zalai cég 2020-ban összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 1,3 százalékkal többet, mint 2019-ben. Üzleti eredményük összesen közel 42 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. Kiemelte, hogy a megye gazdasága a nagyobb vállalkozásokat illetően vírusállónak bizonyult 2020-ban, de elsősorban a szálláshelyek bevételei jelentősen visszaestek.
    
A legnagyobb árbevételű zalai cégek között 2020-ban első volt az építőipari Záév, a szállítmányozással foglalkozó Gartner, valamint a közműépítő Szabadics Zrt., lekerültek azonban a listáról a szállodaipari cégek.
    
Zalában az országos átlaghoz képest is jelentősebb a szerepe a mikro- és kisvállalkozásoknak, ez a listán is megmutatkozik, amelyre 1,8 milliárdos árbevétel feletti cégek tudtak bekerülni - ismertette Kaszás Anita.     A kiadvány a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV és a Zalai Hírlap gondozásában jelent meg.