Magyarország egyik sikerágazata kerülhet veszélybe
A gyógyszeriparon belül a klinikai vizsgálatok Magyarországon nemzetgazdasági szinten évente közel 100 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez és több mint kétezer magasan képzett szakembernek kínálnak munkát. Az elmúlt években azonban csökkenni kezdett a vizsgálatokban részt vevő betegek száma, ami az üzletág zsugorodásával fenyeget. Ezek a legfőbb megállapításai a MediConcept Kft. és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által készített tanulmánynak. A felmérésben részben nyilvánosan elérhető adatbázisok, részben pedig az AIPM tagvállalatainak összesített adatai szerepelnek.
Csökkenő pályára állt a klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek száma
A klinikai vizsgálatokba 2015 és 2023 között több mint 90 ezer magyar beteget vontak be, ám számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent. Így 2023-ban közel ötezer beteg vehetett részt folyamatban lévő klinikai vizsgálatokban, míg 2020-ban még 14 ezer betegről volt szó. Az onkológia tesztek 15 százalékkal, az immunológiai vizsgálatok öt százalékkal csökkentek, miközben a kardiológia terén háromszázalékos növekedést mutatott a statisztika.
A felmérés készítői szerint a csökkenő tendencia még megállítható, de rámutat arra is, hogy kedvező változtatások nélkül Magyarország elvesztheti versenyelőnyét a szponzorált klinikai vizsgálatok területén. Az engedélyeztetés egyszerűsítésében, az adatvagyon felhasználásában és más területeken lehetne javítani az ágazat szabályozási és piaci környezetét, annak érdekében, hogy Magyarország vonzóbb célpont lehessen.
A betegszám csökkenésének oka lehet a globális kutatásszervezési preferenciák változása, vagy a szponzorok klinikai vizsgálati stratégiáinak átalakulása. Mindez ráirányítja a figyelmet arra, hogy a klinikai vizsgálati kapacitások fenntartása és fejlesztése kiemelt egészségpolitikai és iparági kérdéssé vált.
A klinikai vizsgálatok bőven túlmutatnak a gyógyszerfejlesztésen
„Magyarország - az évi 200-250 új klinikai vizsgálattal – még mindig meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi gyógyszeripari klinikai kutatások piacán, azonban ez az érték csökkenő tendenciát mutat. Az aktív klinikai vizsgálatok száma alapján Magyarország az Európai Unióban 2015-ben a hetedik helyet foglalta el, míg 2023-ban a kilencedik helyre csúszott le. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai régió több országában – így különösen Lengyelországban, Bulgáriában és Csehországban – a klinikai vizsgálatok terén erősödő aktivitás figyelhető meg” – mondta Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.
A kelet-közép-európai régió országai egyébként jól szerepelnek ebben az ágazatban. Ezt egyebek között az magyarázza, hogy a nyugat-európai országokhoz képest alacsonyabb költségekkel kell számolni és a páciensek részvételi hajlandósága nagyobb.
A szakember szerint a klinikai vizsgálatok az ezekben részt vevő országoknak nem csupán tudományos és egészségügyi előnyöket kínálnak, hanem jelentős gazdasági hasznot is hoznak. Ide sorolhatók a vizsgálati díjakból származó bevételek, a munkahelyteremtés, az adó- és járulékbefizetések és az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások.
A MediConcept kutatói két forrást használtak fel az üzletág magyarországi gazdasági teljesítményének becslésére. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagvállalatai körében készült kérdőívet és a Szerződéses Kutatási Szervezetek (CRO - Contract Research Organization) pénzügyi adatait. A CRO-k gyógyszer-, biotechnológiai- és orvostechnikai vállalatoknak nyújtanak kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat. Ezek alapján adódott az a becslés, miszerint a hazai klinikai vizsgálatok éves nemzetgazdasági értéke 2021-ben meghaladta a 90 milliárd forintot, 2022-ben megközelítette a 102 milliárd forintot, míg 2023-ra elérte a 105 milliárd forintot.
Könnyen lemaradhat az ország, Európának is lépnie kell
Míg 2015-ben az Európai Unió területén zajló nemzetközi vizsgálatok egyharmadában szerepelt magyarországi vizsgálóhely, addig 2023-ra ez az arány minden negyedik vizsgálatra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kelet-közép-európai régió számos országa – különösen Lengyelország, Bulgária és Csehország – növelték részesedésüket az olyan magas gazdasági és szakmai hozzáadott értékkel bíró szegmensekben, mint az onkológiai és fázis III. klinikai kutatások.
Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának is fel kell vennie a versenyt. Ugyanis az USA és Kína mellett Dél-Amerika versenytársa lett a kontinensnek a klinikai vizsgálatok megszerzésében. A European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés. Az EFPIA 2024-es jelentése rámutatott arra is, hogy az Európai Unió klinikai vizsgálati piacának versenyképessége az elmúlt két évtizedben jelentősen gyengült: a globális részesedése 25 százalékról 19 százalékra esett.
Így Európa nem tud lépést tartani az Ázsiában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekedéssel. A kutatási és fejlesztési kiadások lassú növekedése azt is jelenti, hogy a kontinens gyógyszeriparának sürgősen fel kell gyorsítania befektetéseit ezen a téren.
