Magyarország nem kér a gazdasági hidegháborúból

A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk 2010 óta tudatosan a kapcsolódás útját járja a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, amelynek napjainkra érett be a gyümölcse.

A tárcavezető emlékeztetett, 2010-ben a nemzeti oldal azzal a szemlélettel látott hozzá a kormányzáshoz, hogy a saját képességeinket és termelésünket nyitott gazdasággal kell "megtámasztani".

Az elmúlt évtized elején beindított munkaalapú és nyitott gazdasági modellnek köszönhető, hogy létre tudtak hozni egymillió új munkahelyet, hogy 60 százalék körüli reálbérnövekedést értek el 2010 óta, és hogy mára több mint háromszorosára emelték a magyar gazdaság teljesítményét - mondta.

Varga Mihály kifejtette, ezek az eredmények azért születhettek meg, mert 2010 után időben felismerték, hogy a magyar gazdaság számára nem elég csak egy irányba tekinteni, szükség van más piacokra is, így született meg a keleti nyitás politikája.

Többek között ennek köszönhető, hogy egyetlen évtized alatt megduplázódott a magyar külkereskedelem, és ma a termékeink háromnegyedét exportáljuk - fejtette ki a pénzügyminiszter.

Varga Mihály figyelmeztetett arra, hogy minden kereskedelmi adatból az olvasható ki, hogy a Nyugat nem tud létezni a Kelet nélkül, éppen ezért Európa bezárkózása nem csak zsákutca, de a valóságban egyáltalán nem is lehetséges.

A tárcavezető a gazdasági semlegességről szólva elmondta: a semlegesség hazánk finanszírozásában is lényeges elem, hiszen 2010 óta gyökeresen átalakították az államadósság szerkezetét. Egyrészt a magyar családok részarányát a korábbi 3 százalékról 20 százalék fölé emelték, a külföldiek 65 százalékos arányát 40 százalék alá csökkentették, másrészt a külső forrásokat diverzifikálták, a finanszírozásba bevonták Kínát, Japánt és Katart is.

Összegzésül Varga Mihály kijelentette: a magyar álláspont szerint nem a blokkosodást, hanem az együttműködést kell természetes hozzáállásnak tekinteni, és törekedni kell arra, hogy ehhez Európa is mielőbb visszatérjen.