Kézzel lábbal tiltakoznak a "pókertörvény" ellen
2009. 06. 24. 15:30
A szerencsejáték szakmában tevékenykedő szervezetek ellenzik az országgyűlési végszavazásra váró törvényjavaslatot, amely a Szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt egészítené ki a póker klubok működésének szabályaival. (ProfitLine.hu)
Schreiber István, Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke és Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövetség elnöke közös levélben fordult emiatt az országgyűlési képviselőkhöz. Az MTI-hez szerdán eljuttatott levélben a két szövetség vezetője emlékeztet rá: a most szabályozás alá vont póker játékban a játékosok egymással szemben, nem pedig a kaszinó - azaz a szerencsejáték szervező - ellen játszanak. Így ez a játék lényegesen eltér a szerencsejáték törvényben szabályozott egyéb szerencsejátékoktól. A szakmai szervezetek úgy vélik, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén – a tervezett változtatásokkal együtt is – a vállalkozások nem működhetnek nyereségesen, ezért a költségvetés számára sem eredményezheti a várt adóbevételeket. Érvelnek azzal is, hogy a tervezet nem elégíti ki a játékosok igényeit sem, mert a korlátozások miatt nem elég széles a versenyek skálája. Ezért egyetlen, a szabályozás szempontjából fontos célnak sem felel meg. Rámutatnak: az asztalok számára vonatkozó rendelkezés a tervezetben azért nem megfelelő, mert a maximum 10 asztal nem elegendő a vállalkozások nyereséges üzemeltetéséhez, és esetenként a játékosok igényeinek kielégítésére sem. A jegyzői nyilatkozat előírása, és a 200 méteres védőtávolság miatt nem lesz olyan játékterem, amely a szabályozásnak megfelelhet majd - hívják fel a figyelmet a szakmai szervezetek vezetői levelükben. A törvénytervezetben meghatározott feltételekkel Magyarországon nemzetközi versenyeket sem lehet szervezni, ezért a nemzetközi események szervezői el fogják kerülni Magyarországot - vélekednek. A kaszinóknak eddig is volt jogi lehetőségük nemzetközi versenyeket rendezni, azonban ezt a jogosultságot nem, illetve nem a nemzetközi gyakorlat által kialakított és elvárt színvonalnak megfelelően érvényesítették. Ennek következtében a legrangosabb európai versenysorozat az idén már kihagyta a naptárából a magyarországi helyszínt - mutat rá a Magyar Szerencsejáték Szövetség és a Magyar Póker Szövetség.
Schreiber István, Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke és Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövetség elnöke közös levélben fordult emiatt az országgyűlési képviselőkhöz. Az MTI-hez szerdán eljuttatott levélben a két szövetség vezetője emlékeztet rá: a most szabályozás alá vont póker játékban a játékosok egymással szemben, nem pedig a kaszinó - azaz a szerencsejáték szervező - ellen játszanak. Így ez a játék lényegesen eltér a szerencsejáték törvényben szabályozott egyéb szerencsejátékoktól. A szakmai szervezetek úgy vélik, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén – a tervezett változtatásokkal együtt is – a vállalkozások nem működhetnek nyereségesen, ezért a költségvetés számára sem eredményezheti a várt adóbevételeket. Érvelnek azzal is, hogy a tervezet nem elégíti ki a játékosok igényeit sem, mert a korlátozások miatt nem elég széles a versenyek skálája. Ezért egyetlen, a szabályozás szempontjából fontos célnak sem felel meg. Rámutatnak: az asztalok számára vonatkozó rendelkezés a tervezetben azért nem megfelelő, mert a maximum 10 asztal nem elegendő a vállalkozások nyereséges üzemeltetéséhez, és esetenként a játékosok igényeinek kielégítésére sem. A jegyzői nyilatkozat előírása, és a 200 méteres védőtávolság miatt nem lesz olyan játékterem, amely a szabályozásnak megfelelhet majd - hívják fel a figyelmet a szakmai szervezetek vezetői levelükben. A törvénytervezetben meghatározott feltételekkel Magyarországon nemzetközi versenyeket sem lehet szervezni, ezért a nemzetközi események szervezői el fogják kerülni Magyarországot - vélekednek. A kaszinóknak eddig is volt jogi lehetőségük nemzetközi versenyeket rendezni, azonban ezt a jogosultságot nem, illetve nem a nemzetközi gyakorlat által kialakított és elvárt színvonalnak megfelelően érvényesítették. Ennek következtében a legrangosabb európai versenysorozat az idén már kihagyta a naptárából a magyarországi helyszínt - mutat rá a Magyar Szerencsejáték Szövetség és a Magyar Póker Szövetség.
Megjöttek az első számok az Otthon Start indulásáról – változatos képet mutat a piac élénkülése
Az Otthon Start Program bejelentése előtti héthez képest 94 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti kereslet a program indulását követő első héten. Vagyis lényegében duplázásról van szó. Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között. A 150 millió feletti árkategóriában is nőtt a telefonos érdeklődések száma, de ebben a kategóriában a bővülés mértéke jóval visszafogottabb, és a kereslet volumene is jóval kisebb. Éves összevetésben is erősödés látható, országosan 50 százalékkal több érdeklődő jelent meg a piacon az Otthon Start Program bejelentése óta eltelt hetekben.
Ez a 10 legnépszerűbb SUV gépkocsi most a magyar autósok körében
Továbbra is toronymagasan vezet a BMW X-sorozat a legnépszerűbb SUV-ok toplistáján - derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 első nyolc hónapjára vonatkozó statisztikáiból. A toplistán szereplő modellek iránt összesen közel 224 ezer érdeklődés érkezett, ami azt mutatja: a SUV-ok töretlenül népszerűek a magyar piacon. A prémium kategóriás BMW-k mellett ugyanakkor a kedvezőbb árú és fenntartású Suzuki Vitara, Toyota RAV4 vagy Dacia Duster is stabilan tartja magát a vásárlók érdeklődésének középpontjában.
Nemzetközi díjat hozott haza a Budapesti Értéktőzsde
Nemzetközi elismerésben részesült a Budapesti Értéktőzsde, amelyet a „CEE’s Best Exchange for Financial Literacy” (Közép- és Kelet-Európa legjobb pénzügyi edukációs tőzsdéje) kategóriában nyert el a Euromoney Capital Markets Awards díjátadón. A díj a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és kezdeményezéseket jutalmazza, amelyekben a BÉT hosszú ideje kiemelkedik a régióban, érdemben hozzájárulva a hazai tőkepiac minél szélesebb körű megismertetéséhez.
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg - olvasható a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdai Facebook-bejegyzésében.
NGM: újra lesz közvetlen járat Toronto és Budapest között
Jövő júniustól újraindul a korábban rendkívül népszerű közvetlen repülőjárat Budapest és Toronto között. A még magasabb szolgáltatási színvonallal visszatérő légi összeköttetést az Air Canada szélestörzsű 787-9 Dreamliner repülőgéppel teljesíti, amelynek fedélzetén az utasok három utazási osztály közül választhatnak majd - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán szerdán.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.
Nem csak előnyökkel jár a svédasztal: a Nébih az élelmiszerbiztonsági kockázatokra figyelmeztet
A svédasztalos, azaz szabadszedéses vagy önkiszolgáló menzarendszer alkalmazásakor az élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása és az ételpazarlás megelőzése is kiemelt figyelmet kíván - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai, MTI-nek küldött közleményében.