Még fejfájósabb évtizedek jöhetnek
"Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is" - írta Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató.
Szabó Amanda Imola a cikkben ismertette azt a Neurology című folyóiratban megjelent értékelő kutatást, amelyben 364, az éghajlatváltozásról, a szennyező anyagokról, a hőmérsékleti szélsőségekről és a neurológiai betegségekről szóló tanulmányt vizsgáltak meg és értékeltek a kutatók. Eredményeik szerint a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis-multiplex fellángolásával - mutatott rá az éghajlatkutató. Mint írta, a különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok "versenyeznek" fejfájásunk fő kiváltó okáért.
Kitért egy másik tanulmányra is, amelyben a kutatók a hőmérséklet mellett más időjárási változót is vizsgáltak, így például a páratartalmat, a légszennyezettséget és a légköri nyomás változását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb légköri nyomás összefüggésben áll többféle fejfájás nagyobb kockázatával, nem csak a migrénnel. Emellett az éghajlatkutató beszámolt arról, hogy a Neurology című folyóiratban megjelent kutatásban a szakértők értékelték a légszennyezettség fejfájással és más egészségügyi problémákkal kapcsolatos hatásait is. Eredményeik alapján a felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a finomszemcsés szálló por (PM2.5) részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével.
Szabó Amanda Imola érzékeltetve az érintettek számát kitért arra, hogy 2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4 százaléka szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14 százalék volt. "Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztető-rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség" - hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola.
