Megérjük a 90 éves kort? Ha biztosak lennénk benne, egészen másképp takarékoskodnánk
Közben a magyarok átlagosan havi 90 ezer forint megtakarítást tartanának ideálisnak a nyugdíjas évekre, ténylegesen azonban csak 38 ezer forintot tudnak félretenni – derül ki a Generali Biztosító friss, reprezentatív kutatásából.
A hosszabb, aktív élet a pénzügyi tervezést is átírhatja: több aktív év mellett hosszabb időszak anyagi biztonságáról is gondoskodni kell. A kutatás eredményei szerint a hosszú élet biztos tudata komolyan ösztönözné a nyugdíjcélú megtakarításokat. A már rendszeresen félretevők 21 százaléka jelentősen, 29 százaléka pedig valamelyest növelné megtakarítását. A jelenleg nem megtakarítók körében 19 százalék biztosan, további 38 százalék pedig valószínűleg elkezdene rendszeresen félretenni.
Az idő lehet az egyik legnagyobb előnyünk
Minél idősebb valaki, annál korábbra tenné a megtakarítás ideális kezdetét: az 50–65 évesek fele mai fejjel gondolkodva már pályakezdőként elkezdte volna a felkészülést.
Ugyanígy vélekedik a teljes 18–65 éves lakosság 44 százaléka, ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2025-höz képest. További 27 százalék a harmincas, 21 százalék a negyvenes éveket tartja ideális kezdési időpontnak, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy elegendő 50 éves kor felett elkezdeni a megtakarítást.
„A nyugdíjtervezésben az idő az egyik legfontosabb erőforrásunk. Nem feltétlenül a nagy összegű indulás számít, hanem az, hogy minél korábban kialakítsuk a rendszeres megtakarítás szokását. A hosszabb felkészülési idő nagyobb mozgásteret adhat, és segíthet abban, hogy fokozatosan építsük fel a későbbi anyagi biztonságunk alapjait” – mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításért és ügyfélkapcsolati területért felelős igazgatósági tagja.
Havi 52 ezer forint a különbség az ideálisnak tartott és a tényleges összeg között
A megkérdezettek 2026-ban átlagosan havi 90 ezer forint megtakarítását tartanák ideálisnak a nyugdíjas évekre, ténylegesen azonban átlagosan 38 ezer forintot tudnak havonta félretenni, vagyis a két összeg között 52 ezer forintos különbség van. 2025-höz képest ráadásul nemcsak a tényleges megtakarítás csökkent 42 ezerről 38 ezer forintra, hanem az az összeg is 96 ezerről 90 ezerre csökkent, amelyet a válaszadók ideálisnak tartanának. A közöttük lévő távolság ugyanakkor csak kismértékben változott.
A megtakarítás lehetőségei jelentősen eltérnek. A válaszadók 34 százalékának nincs félretehető jövedelme, 22 százalék legfeljebb havi 20 ezer, 16 százalék pedig 20 001 és 50 ezer forint közötti összeget tud megtakarítani. A felmérés szerint a nyugdíjcélú felkészülés leggyakoribb akadálya az alacsony jövedelem, amelyet a válaszadók 41 százaléka jelölt meg. Ezt a mindennapi megélhetési költségek 39, valamint a rendszeres megtakarítás nehézsége 24 százalékkal követi.
Sokan nem hiszik, hogy a mai középkorúak megérik a 90-et
Miközben a válaszadók 51 százaléka szerint a mai 30–40 évesek kisebb eséllyel érik meg a 90 éves kort, mint a jelenlegi idősek, egy hosszabb élet biztos kilátása látványosan növelné a megtakarítási hajlandóságot.
„A longevity, vagyis a hosszú és minőségi élet lehetősége számunkra azt is jelenti, hogy nem pusztán több évre, hanem aktív és önálló életre készülünk. De erre pénzügyi szempontból is érdemes időben és tudatosan felkészülni. A cél nem pusztán az, hogy több évre legyen megtakarításunk, hanem hogy később is megőrizhessük az önállóságunkat és a döntési szabadságunkat.
Ebben a hosszú távú, rendszeres megtakarítások – köztük a nyugdíjbiztosítás – is szerepet kaphatnak: támogatják a rendszeres megtakarítást, miközben segítenek abban, hogy a későbbi életminőségünkről már az aktív éveinkben gondoskodjunk” – hangsúlyozta Schaub Erika.
Az önállóság a legfontosabb időskori cél
Ha 75–80 évesen egészséges, aktív életet élnének, a válaszadók számára mindenekelőtt az önállóság és a függetlenség megőrzése lenne fontos: ezt 31 százalék jelölte meg első helyen. A kiszámítható anyagi hátteret és a váratlan kiadások fedezésének lehetőségét 21 százalék, a család támogatását 18, az utazást és az új élményeket mindössze 16 százalék tartaná a legfontosabbnak.
Az önállóság jelentősége az életkor előrehaladtával növekszik: az 50–65 évesek körében az átlagnál 8 százalékponttal magasabb azok aránya, akik ezt választották.
A kutatás eredményei alapján a nyugdíjas évekre való felkészülés nem egyszerűen egy távoli pénzügyi cél. Annak lehetőségét teremti meg, hogy idősebb korban is minél tovább megőrizhessük önállóságunkat, döntési szabadságunkat és megszokott életminőségünket. Ebben fontos szerepet kaphatnak a korán elkezdett, rendszeres megtakarítások és az olyan hosszú távú megoldások, mint a nyugdíjbiztosítás.
Az online kérdőíves kutatást 2026 szeptemberében az NRC Netpanel segítségével végezték. A 862 fős minta a 18–65 éves hazai lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján reprezentatív.
