Meghosszabbítja a román kormány az energetikai ársapkák hatályát
2025. 02. 27. 18:00
Meghosszabbítja a román kormány az energetikai ársapkák hatályát - jelentette be a csütörtöki kormányülés előtt Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A villanyáram esetében három hónappal, június 30-ig tolják ki a jelenleg érvényes szabályozást.
"A földgáznál még egy évig megőrizzük az ársapkát, hogy elviselhető árakon tölthessük fel a készleteket a következő télre" - nyilatkozta a miniszterelnök.
Az érvényben levő hatósági árszabályozás március 31-én járt volna le.
A villanyáram esetében a szolgáltatók havi 100 kilowattórát (kWh) meg nem haladó fogyasztás esetén maximum 0,68 lej (54,59 forint)/kWh tarifával számlázhatnak a lakossági ügyfeleknek. 100 és 255 kWh fogyasztás között a tarifa 0,80 lej (64,22 forint)/kWh, afölött pedig 1 lej (80,28 forint)/kWh a fogyasztás 85 százalékára, míg 15 százalékra 1,3 lej (104,36 forint)/kWh.
Az oktatási és a szociális intézmények számára 1 lej/kWh az ársapka, akárcsak a közintézmények és az egyházak fogyasztásának 85 százalékára.
A földgázt maximálisan 0,31 lej (24,88 forint)/kWh áron számlázhatják a szolgáltatók a háztartási fogyasztóknak. Azon jogi személyek esetében, akiknek az éves fogyasztása nem haladja meg az 50 ezer kWh-t, 0,37 lej (29,70 forint)/kWh az ársapka.
Pá-pá állampapír-kánaán - Merre tovább?
Új helyzetet hozott 2025 a lakossági megtakarítások területén azzal, hogy a korábban nagyon vonzó, két számjegyű hozamot kínáló inflációkövető állampapírok hozama jelentősen csökkent. A befektetési környezet azonban kedvezőnek mondható és a mostani kilátások szerint továbbra is jelentős hozamokkal kecsegtető célpontok vannak a piacon - derült ki a K&H Értékpapír sajtóeseményén, amelyen a társaság szakértői vázolták a jelenlegi befektetési helyzetet, a kilátásokat, egyúttal ismertették a legújabb szolgáltatást is, amellyel könnyedén kezelhetőek a megtakarítások.
Az érem másik oldala: a lakásépítések csökkenése enyhítheti a szakemberhiányt
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly jelentősen visszaesett az új lakásépítések száma Magyarországon: az adatok alapján 29%-kal kevesebb lakás épült, míg az építési engedélyek száma 4,7%-kal csökkent. Bár ez első ránézésre az építőipar egészére nézve kedvezőtlen tendenciának tűnhet, bizonyos szegmensek – különösen a felújítási piac – profitálhatnak a változásból – hívja fel a figyelmet a Mapei Kft.
Berobbant az év a lakáspiacon – De meddig tarthat ki a lendület?
Még az egyébként optimista várakozásokhoz képest is erősen indult az év a magyar lakáspiacon, egy sor új gazdaságpolitikai intézkedés is támogatja a forgalom és az árak további emelkedését 2025-ben. Ezek azonban jelentős részben átmeneti hatások, így a kifutásuk után egyelőre bizonytalan, hogy meddig tarthat majd a menetelés – hangzott el az OTP Ingatlanpont évindító sajtótájékoztatóján. A szakértők idén az árak és a forgalom további kétszámjegyű emelkedését várják, különösen élénk lehet a befektetési célú vásárlás.
BYD beruházás, vendégmunkások és toborzás – ezek voltak a szegedi HR Fest legforróbb témái
Első alkalommal érkezett Szegedre az idén 10 éves HR Fest konferenciasorozat. A több mint 800 résztvevőt vonzó eseményen neves előadók és munkaerőpiaci szakértők osztották meg gondolataikat a régió új beruházásainak munkaerőpiaci hatásairól, a vendégmunkások szerepéről a hazai gazdaságban, valamint a digitalizáció kihívásairól. A rendezvény kiemelt témái között szerepelt a BYD térségbeli toborzási stratégiája, a munkaerőpiaci mobilitás kérdése és a generációk közötti együttműködés jelentősége.
Harminc százalékot esett az ipari ingatlanok bérleti volumene Budapesten
A logisztikai szektort az energiaárak növekedése, az alapanyaghiány és az ellátási láncok szakadozása sújtotta, a kormány stratégiai megállapodással és fejlesztési programokkal igyekszik növelni az ágazat versenyképességét – mondta dr. Nagy Ádám helyettes államtitkár a 15. Közlekedéslogisztikai Konferencián.
Jövő héten rendezik Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáját
Március 4-én rendezik Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáját, a futureBIZ-t az UP Rendezvénytéren. A konferencia központi témái a mesterséges intelligencia, a kibertámadások és a fenntarthatóság. Szakértők, köztük Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató és Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató, az AI üzleti és társadalmi hatásait elemzik. Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Egyetem prorektora szerint a következő száz év nagyobb változásokat hozhat, mint az elmúlt tízezer. Az esemény célja, hogy felkészítse a vállalatokat és egyéneket a jövő kihívásaira.
Mennyi fizetést kell bemutatni a Munkáshitelre pályázó fiataloknak?
„Jelentős érdeklődés övezi a januárban indult szabad felhasználású, kamatmentes Munkáshitelt. A Bankmonitor kalkulátorát használó fiatalok adatai alapján azt néztük meg, hogy mennyit keresnek az érdeklődők. Természetesen az is nagyon lényeges, hogy a bankok mekkora fizetést várnak el, azaz hányan bukják el a kamatmentes kölcsönt az alacsony jövedelmük miatt.”
Falusi kocsmaprogram részletei: erre költhető a 3 millió Ft-os támogatás
Összesen 1 milliárd forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió Ft-os forrásra pályázhatnak, amit fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire és munkabérre is fordíthatnak. A március 3-tól induló pályázat célja, hogy egyszerű jelentkezés és gyors ügyintézés mellett már az idei szezonban hatékony támogatást nyújtson a szolgáltatók számára.
XRP Ledger: Forradalmi tokenizációs és DeFi újdonságok a 2025-ös útitervben
A Ripple Labs grandiózus tervekkel készül a decentralizált pénzügyek (DeFi) jövőjére. A 2025-ös roadmap szerint az XRP Ledger új funkciókkal bővül, amelyek révén az intézményi szereplők is biztonságosan beléphetnek a tokenizáció világába. Vajon ez az áttörés jelentheti a decentralizált pénzügyek új korszakát?
Czomba Sándor: Rekordmagas a hazai foglalkoztatottság, az év első hónapjában közel 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 januárjában közel 4,7 millióan dolgoztak hazánkban. A foglalkoztatottak száma továbbra is kiemelkedő, miközben a munkanélküliség továbbra is az európai uniós átlag alatt van. Az idei év első hónapjában a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,7 ezer fővel mérséklődött.
Idén is reálbérnövekedés várható
Az előző évhez hasonlóan 2025-ben is dinamikus reálbérnövekedés várható, ha az inflációt sikerül mederben tartani, akkor nagyjából 4-5 százalékos lehet a növekedés - mondta a legfrissebb kereseti adatokról Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
