Megismétlik a boszniai szerb elnökválasztást néhány helyen

A voksolásra mintegy 85 ezer állampolgár jogosult.

Az elnöki posztért a kormánykoalíció jelöltje, Sinisa Karan, valamint az ellenzék által támogatott Branko Blanusa indul.

A megismételt választásokat viták kísérik: ellenzéki állítások szerint a kormánypártok pénzt kínálnak a voksokért, amit a a kormányoldal határozottan visszautasít.

Savo Minic, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke felszólította a többségében szerbek lakta országrész belügyminiszterét, hogy indítson vizsgálatot az állítólagos szavazatvásárlások ügyében.

Radovan Kovacevic, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) szóvivője szerint a központi választási bizottság, a szarajevói politikai körök és a szerb ellenzék megállapodást kötött annak érdekében, hogy Sinisa Karant eltávolítsák a szavazólapról, és kizárják a választási versenyből.

Branko Blanusa a kampánycsend előtt arról beszélt, hogy a november 23-i választásokon szerinte választási csalás történt. Egyben felszólította az illetékeseket, hogy mutassák meg, hol tartanak az ezzel kapcsolatos eljárások.

A boszniai Szerb Köztársaságban november 23-án tartottak rendkívüli elnökválasztást, amelyet Sinisa Karan nyert meg a voksok 50,4 százalékának megszerzésével. A második helyen Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett 48,2 százalékkal. A különbség kevesebb, mint tízezer szavazat volt.

A választási bizottság azért rendelte el a szavazás megismétlését 60 szavazóhelyen, mert a voksok újraszámolását követően eltéréseket talált a számok között Sinisa Karan javára. Emellett az is felvetődött, hogy nem a megfelelő módon azonosították a szavazópolgárokat és aláírásokat hamisítottak.

A boszniai Szerb Köztársaságban azért rendeztek rendkívüli elnökválasztást, mert Milorad Dodik elnököt a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi - pénzzel megváltható - letöltendő börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

Bárki is lesz a boszniai Szerb Köztársaság új elnöke, csupán októberig tölti be ezt a tisztséget, akkor ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép - a bosnyák, a szerb és a horvát - egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.