Megugrottak a repülőutas kárbejelentések, akár automatikusan is fizetnek a biztosítók a járatkésésekre

A biztosítók is tapasztalták az elmúlt hetekben, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő haváriák a repülőtereken. Sok gép nem száll fel időben, a járattörlések is megszaporodtak, az utasok pedig okkal bosszúsak, hiszen az ilyen események tönkreteszik a jó előre megszervezett nyaralást, vagy meghiúsítják a külföldön tervezett várva várt programokat. 

Az Allianznál is több lett az ilyen eset, a Generali csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosítónál (EUB) 25 százalékos esetszám-emelkedést mértek, a Genertelnél is van növekedés, az Unionnál pedig arra számítanak, hogy az elmúlt napok eseményei miatt 1-2 hét múlva fognak tetőzni az ilyen jellegű kártérítési igények - derül ki a társaságok Bank360.hu kérdésére adott válaszaiból. 

Kinek mi a felelőssége?

A biztosítók többsége hangsúlyozza: a légijáratok törlése, késése esetén a légitársaság köteles kártérítést fizetni. A pórul járt utasok élhetnek a 261/2004/EK rendelet szerinti kártalanítás lehetőségével, ami az út hosszától függően 200-400-600 eurót jelenthet. A légitársaság köteles kártalanítani utasait a három órát meghaladó késésnél, járattörlés esetén, vagy ha az utas túlfoglalás miatt nem fér fel a gépre, és erről írásos jegyzőkönyve van, feltéve, hogy a járat az EU – valamint Izland, Norvégia és Svájc – valamelyik repülőteréről indul, illetve, hogy az adott repülőjáratot az EU-ba vagy az említett három országba tartozó légitársaság üzemelteti. 

A kártalanítás összegének kifizetése viszont nem automatikus, hanem az utasnak külön igényt kell ehhez benyújtania a légitársasághoz. Ha a légitársaság azt állítja, hogy rajta kívül álló ok (például a repülőtér hibája) miatt történt az esemény, és ezért nem köteles kártérítést fizetni, akkor az utas szorult helyzetbe kerül, ugyanis nagyon nehezen tud hozzájutni azokhoz az adatokhoz, amelyekkel ezt meg tudná cáfolni - magyarázza Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója. 

Az utasbiztosítások ilyenkor abban tudnak segíteni, hogy a biztosítók átveszik ezt a terhet az utastól, és ők vasalják be a kártérítés összegét a légi cégektől. Ilyen asszisztencia szolgáltatást tartalmaz például az Union Repülő+ csomagja, de az EUB-nél és a Genertelnél is elérhető az Air Assistance csomag. Az Allianz, ha lehet, még ennél is tovább ment, nála olyan blokkláncon alapuló okosszerződést köthetnek az ügyfelek, amely automatikusan átutalja a kártérítés összegét, ha meghatározott időnél többet késik a gép, vagy törlik a járatot. 

Mit fizet a biztosító?

A légitársaságtól elvárt kártérítés összegét ugyan jellemzően nem fizetik ki a biztosítók, más a késéssel, törléssel kapcsolatos kiadást vagy az extra költséget viszont megtérítenek (például ha a gép nem a tervezett, hanem egy másik repülőtéren száll le) viszont megtérítik. Ezeket a kiadásokat a legtöbb esetben számlával kell igazolni. Ennek van egy limitje minden biztosítási csomagban, amely a késés időtartamától is változhat, általában 10 ezertől 50-60 ezer forintig terjed az utasonként visszaigényelhető összeg. 

Ebbe beletartozhatnak a sürgősségi vásárlások, például tisztálkodószerek, étel, ital, repülőtéri transzferek, taxi. Szintén számla ellenében fizeti ki a biztosító a poggyászkésésből fakadó károkat. Ha nem jön meg időben a bőrönd, és emiatt kell fogkefét, tiszta fehérneműt vásárolni, arról mindenképpen érdemes megőrizni a számlát, hiszen ilyenkor is fizetnek a biztosítók jellemzően néhány tízezer forintos limit erejéig. 

Ha egyáltalán nem érkezik meg a poggyász, vagyis lopáskár történik, akkor is térít a biztosító, ilyenkor magasabb a kártérítés összege, az Alfánál például 200-650 ezer forint között van, emellett, ha megsérül a bőrönd, annak a javítására is lehet kártérítést kérni.

A Bank360 szakértői azt javasolják, hogy a repülővel utazók kössenek olyan utasbiztosítást, ami a repüléssel kapcsolatos problémákra, károkra nagyobb védelmet nyújt. Ha az utasbiztosítás kalkulátorban jól választják ki a közlekedési eszközt, akkor már eleve az ilyen ajánlatok közül tudnak válogatni.