Megvan, mennyivel drágulnak a bankszámlák idén
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közzétette a 2025. decemberi inflációs adatot, mely 3,3 százalék lett az előző év azonos hónapjához képest.
Ennél azonban fontosabb, hogy ezzel megszületett a teljes, 2025 éves magyarországi inflációs adat (fogyasztói árindex) is, mely több pénzügyi konstrukcióra is hatással van. A 2025-ös éves infláció mértéke 4,4 százalék lett.
Ez három pénzügyi konstrukciót érint: a bankszámlákat, az inflációkövető befektetéseket és a biztosítások indexálását. Érdemes figyelniük továbbá az alapszámla tulajdonosoknak is.
A bankszámlák éves díjemelése következik
A bankok éves egyoldalú díjemeléseinek felső határa a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) nyomán a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen meghatározott feltétel, illetve körülmény.
Ez az összes banknál az éves infláció mértéke. Ennek alapján idén legfeljebb 4,4 százalékkal emelkedhetnek a banki díjak.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerint a bankoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak legkésőbb a díjmódosítást megelőzően két hónappal kell közzétenniük az egyoldalú díjemeléseket. Ez azt jelenti, hogy az előző éves infláció ismeretében legkorábban a mai naptól lehet közzétenni éves díjemelést és az legkorábban két hónap múlva léphet életbe.
Ez a közzététel azonban el szokott húzódni 1-2 hónappal, így a díjemelések legkorábban 2026. március 13-tól léphetnek életbe, de a gyakorlatban csak várhatóan áprilisban vagy májusban.
Van azonban egy önkéntes vállalás a bankok részéről a kormány és a Magyar Bankszövetség között – illetve az OTP Bank esetében külön megállapodás is született a kormánnyal –, melyek alapján a lakossági ügyfelek esetében idén június 30-ig nem történik díjemelés. Sőt, a bankok a tavalyi, általában már beharangozott díjemeléseiket is elhalasztották.
Ezért a vállalkozók számára várhatóan március és május között, bankonként eltérő időponttól, míg a lakossági ügyfelek esetében várhatóan legkorábban július 1-től lehet számítani az idei éves banki díjemelésre.
Bár a banki díjemeléseknek az éves infláció szab felső határt, de a korábban nem érvényesített inflációs díjemelések később is alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy a bankok elvileg nem csak a 4,4 százalékos mértékkel emelhetik a díjaikat a lakosság esetében idén, de a tavalyi elmaradt mértékkel is még pluszban, mely 3,7 százalék.
Ennek alapján a lakosságnál a maximális felső díjemelési határ idén 8,1 százalék. A verseny miatt azonban a bankok várhatóan nem, vagy csak néhány esetben fognak élni a tavalyi infláció érvényesítésével, viszont megtehetik ezt később, a további években is.
Emelkednek az inflációkövető állampapírok kamatai és a biztosítási díjak is
Létezik két lakossági állampapír, melynek kamata az inflációtól függ.
Az egyik a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), melynek évente egyszer, a kamatforduló napján változik a kamata. A kamatforduló minden sorozatnál más és más időpontban van az évben, így a kamatváltozás csak év közben lép érvénybe, viszont attól kezdve egy évig ezzel a kamattal kamatozik a papír.
A tavalyi 3,7 százalékos kamat után idén évi 4,4 százalékra vált a PMÁP kamata, melyhez pluszban – sorozattól függően – 0,1-től 1,5 százalékig terjedő kamatprémium kapcsolódik.
Ugyanilyen inflációkövető állampapír a Babakötvény (BABA) is. Itt az éves inflációt meghaladóan 3 százalékos állandó kamatprémium érhető el, így a jelenlegi 6,7 százalékos kamat 7,4 százalékos kamatra vált a kamatprémiummal együtt, 2026. január 31-én vagy február elsején. A 2032/S_BABA sorozatú papírok kivételek ez alól, amelyek 2026. december 1-jén váltanak majd a magasabb éves kamatra.
Emellett a biztosítások díjai, így a lakásbiztosítások, vagyonbiztosítások, indexálás választása esetén pedig az életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások díjai is várhatóan az infláció mértékével emelkednek idén.
Az alapszámla tulajdonosok figyelme az idei januári inflációra szegeződhet
A magyar kormány és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás alapján az alapszámla havidíja mindaddig ingyenes marad 2025 májusától kezdve, amíg az infláció tartósan, tehát három egymást követő hónapban 4 százalék alá nem csökken.
4 százalék alatti infláció a rendelkezés életbe lépése óta először 2025 novemberében volt. A decemberi adat ismét 4 százalék alatti lett, így az alapszámla tulajdonosok havidíjat fizetnek 2026. februártól, ha a januári inflációs adat is 4 százalék alatti lesz. Ellenkező esetben legkorábban csak májustól szűnhet meg az alapszámla havidíjának ingyenessége.
A januári inflációs adatot 2026. február 12-én hozza nyilvánosságra a KSH.
Az alapszámla egy speciális lakossági, forint alapú fizetési számla, amelyet egy európai uniós irányelv (PAD) alapján minden magyarországi bank kínál. Az alapszámla az alapszintű banki szolgáltatásokat egy meghatározott limitig – vagy tranzakció típustól függően limit nélkül is – díjmentesen nyújtja. A számlacsomag havidíjának – mely most átmenetileg ingyenes – maximuma a mindenkori, előző év utolsó napján érvényes bruttó minimálbér fél százaléka, azaz 2026-ban havi 1 454 forint.
Alapszámlát olyan ügyfél nyithat – vagy térhet át ilyen számlára egy másikról –, ha vállalja, hogy ezen kívül több forint fizetési számlával nem rendelkezik Magyarországon (az esetleges meglévőket bezárja), nincs rendelkezési jogosultsága sem ilyen számla felett Magyarországon, és elfogadja, hogy a számlához folyószámla hitelkeret nem kapcsolódhat.
