Mérsékelten, de Magyarországon is terjednek a veszélyes online kihívások

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) anonim kérdőíves kutatása több mint 1300, 11 és 17 év közötti diák válasza alapján készült, és abból indult ki, hogy az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat. Előbbi kategóriába tartozik a Tetris- vagy az Ice Bucket-kihívás, utóbbiba pedig az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók.

A kihívásokban való részvétel okai között a szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében.

Nagy érdeklődés, de mérsékelt részvétel jellemző a magyar gyerekekre

Az NMHH kutatása rávilágított arra, hogy a felmérésben szereplő gyermekek nagy többsége valamelyik óriásplatform – mint például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok – aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube – 75% használja – és a Facebook Messenger (74%) emelkedik ki, de ma már a TikTok is az élvonalban van. Utóbbit a megkérdezettek 60%-a napi szinten látogatja.

A jelenség közismert: a megkérdezettek 72%-a hallott már valamilyen online kihívásról, legtöbben a közösségi médiából és barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58%-a már látott is ilyet, sőt 38%-uk olyat is, amely a feladatot teljesítő gyermek számára akár veszélyes is lehetett.
A megkérdezettek mindössze 5%-a jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott már netes online kihívással, annak az egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne. Aggasztó tendencia ugyanakkor, hogy a részvételre buzdító személyek 30%-a ismeretlen volt a gyermek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő.

A veszélyes kihívásban részt vevő gyerek száma ugyan alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése hazánkban a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul. Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak. Érdemes észrevenni és a helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket. 

A közösségi platformok aktivitása mellett fontos a felelős magatartás is

Ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek csökkentéséért. A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé. Emellett a nagy közösségi oldalak egyre kiterjedtebb panaszkezelési struktúrával is rendelkeznek, amelyek egyik célja a káros tartalmak mielőbbi eltávolítása.

Mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a blackout-kihívás, a mosókapszula-kihívás vagy a vonatszelfi kiemelten fontos a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelése, a csoportnyomás csökkentése és a kockázatvállaló magatartás mérséklése a gyermekek körében.

Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy gyermekünk számára tudatosítsuk, az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos, az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak.