Mesterséges intelligencia segíti a cégeket a szabálykövetésben

A jogszabályok módosítását minden vállalkozás számára egy kínszenvedés követni. Nem csak azért, mert sok van belőlük, és dömpingszerűen változnak, hanem egy tipikus jelenség miatt: ez az úgynevezett salátajogszabály. Ilyenkor egy rendelkezés akár több száz másikat is módosít, és a legtöbb esetben a címből sem derül ki egyértelműen, hogy melyeket.

Évekkel ezelőtt felfigyelt erre a problémára egy kis magyar fejlesztőcsapat, akik a mesterséges intelligenciát is segítségül hívva fejlesztettek megoldást a cégek számára. Ma a legkisebb 1-2 személyes vállalkozásoktól a többezer fős multikig terjed az előfizetők köre. Ez a probléma ugyanis mindenkit érint.

Tű a szénakazalban

Mint Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting Kft. ügyvezetője elmondta, a leggyakoribb eset, hogy egy váratlan bírság vagy elmarasztalás után lesz JOXA előfizető egy cég, mert belátja, hogy a jogszabályváltozásokat emberi erővel követni szinte lehetetlen. Az elmúlt évek trendje alapján évente általában 1000-1500 törvény- és csaknem 2000 rendeletmódosítás jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Hogy még nehezebb legyen a helyzet, a Magyar Közlönyben éppúgy megjelennek azok a jogszabályok, amelyek egy cég teljes működését átírják, mint azok, amelyekben pl. átneveznek egy minisztériumot, vagyis az, hogy egy jogszabály mennyire fontos az adott cég működése szempontjából, az nagyon eltérő. A Magyar Közlönyben megjelenő változások elsöprő többsége nem érinti a cégek hétköznapi működését, de minden évben van jópár, ami viszont nagyonis.

Évente kb. 100-120 változás érint minket, melyből maximum 20% ami igazán fontos számunkra, tehát az összes változás állandó nyomonkövetésével valójában időnk nagy része feleslegesen megy el. A JOXA egyik legnagyobb kényelmi funkciója, hogy kiemeli a többezer módosításból azt a lényeges 20-at, ami valóban fontos, és foglalkoznunk kell vele.

A fontos és nem fontos változások elkülönítése már csak azért is nagy probléma, mert nagyon unalmas, és hatalmas a hibázás lehetősége. A cégek általában egy vagy több belsős vagy külsős munkatársat bíznak meg ezzel.

Annak eldöntését, hogy egy jogszabályváltozás fontos-e vagy nem, mi sem bízzuk a mesterséges intelligenciára: az előfizetők az értesítéssel együtt szakemberek (jogászok, ill. a téma szakértői) által írt rövid összefoglalókat is kapnak, ami alapján eldönthetik, hogy egyáltalán szükséges-e foglalkozniuk a változással.

Például nyilvánvaló, hogy a Munka Törvénykönyvének változását a felmondás szabályairól mindenki fontosnak tartja, míg mondjuk egy megye átnevezése kapcsán megjelenő jogtechnikai szabályokat nem.

A JOXA intelligens Robotja ezeket teljesen a cégre szabott módon tudja figyelni, ami azért jó, mert így egy másik fájdalmas jelenséget is el lehet kerülni: a nem pontosan cégreszabott pl. általános vagy tematikus jogszabályfigyelők mindenféle jogszabály változását jelzik, amivel valójában nem takarítanak meg időt, mert senkinek sincs türelme kiválogatni, hogy mi vonatkozik rá, és mi nem.

Automatizált megoldások

Ma, amikor egy jó munkavállaló megtartása komoly nehézséget jelent, különösen fontos, hogy ne kelljen olyan feladatokkal megbízni őket, amit egy megfelelően megírt szoftver precízebben és persze sokkal gyorsabban el tud végezni. A JOXA készítői elmondták, hogy a legtöbb cég próbál jogszabálylistákat karbantartani, például azért, mert az anyacég elvárja, vagy a cég ISO irányítási rendszere megköveteli, esetleg pusztán a normakövetés szándékával. Ez cég felmérései szerint legalább havi 5-20 munkaórát igényel egy magasan képzett munkavállalótól.

A JOXA Robotjával ez pár perc. Nagyjából akkora váltás, mint a dézsa után az automata mosógép.

Mint Ferencz Mónika megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak a Blumenthal Consulting általános tanácsadói tevékenysége kapcsán, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy pl. a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi stb. jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, ami akár többszáz oldalas is lehet, és minden évben 200-nál is több jelenik meg belőlük.

Idén már csaknem 8500 oldalnyi Magyar Közlöny jelent meg. A magyar fejlesztői csapat úgy gondolja, hogy ennek a mennyiségnek az adatbázisszintű feldolgozásával az előfizetőik számára összességében többezer munkaórát takaríottak meg, és minden bizonnyal jelentősebb bírságokat és sok stresszt lehetett elkerülni azzal, hogy a folyamatot egy robotnak szervezték ki.