Mesterséges intelligencia, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, nyilvános jelzések és HR kartellek a versenyhatóságok fókuszában

Mesterséges intelligencia – magyar nyelven

Az elmúlt év jelentősebb versenyjogi fejleményeit Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsának elnöke foglalta össze. A GVH ágazati vizsgálatot folytatott, hogy felmérje, mennyire adottak a magyar nyelvű működés esélyei a generatív mesterséges intelligencia (MI) területén. Az egyik legnagyobb generatív chatbot, a ChatGPT például magyar nyelven csak a Wikipédia magyar részéből kapott képzést – ez 128 millió szócikket jelent, míg a Wikipédia angol nyelvű szövegében 80 milliárd szócikk található. Így magyar nyelvű kommunikáció esetén más mélységű és kidolgozottságú válaszok születnek, hiszen az alkalmazás csak annyira lehet pontos és helyes, amennyire azt használják és amennyi alapanyagból tud dolgozni. Így nemcsak a magyar, de más kis nyelvek esetében is kulcskérdés, hogy a digitális kor hogyan befolyásolja fennmaradásukat.

Ebből a szempontból hasznos hatással járt a Microsoft elleni versenyhivatali eljárás – ebben a hatóság azt vizsgálta, hogy megfelelő szakmai gondossággal tájékoztatta-e a Microsoft a felhasználókat a Bing keresőmotor pontosságával kapcsolatban, amikor az MI asszisztensét, a Copilotot integrálta a keresőbe. Az eljárás eredményeképpen a Microsoft vállalta, hogy saját forrásból létrehoz egy legalább 10 milliárd magyar szót tartalmazó adatbázist, amelyet ingyenesen, nyílt forráskóddal bárkinek a rendelkezésére bocsátja, aki generatív MI alkalmazást fejleszt. „A Microsoft-ügyben hozott döntés jó példa arra, hogy a GVH versenyjogi eszközökkel tudja segíteni a magyar nyelv érvényesülését a mesterséges intelligencia korában is” – emelte ki Dr. Tóth András.

Milyen témák lesznek 2026-ban a versenyhatóságok fókuszában?

Signalling – egyoldalú nyilvános közlések

A vállalkozások nemcsak a GVH vizsgálataira számíthatnak, de arra is, hogy az Európai Bizottság akár tisztán tagállami kartellügyben is saját vizsgálatokat folytathat. A testület horizontális – azaz az ellátási lánc ugyanazon szintjéről származó résztvevők közötti – kartellekre vonatkozó 2023-as iránymutatása kimondja, hogy bizonyos esetekben az egyoldalú nyilvános közlés is lehet versenykorlátozó. Így például a vállalatok pénzügyi eredményeit bemutató úgynevezett earning callok alatt a jövőbeni vállalati stratégiára, árazásra vonatkozó megosztott információk vezethetnek összejátszáshoz.

A Bizottság több százezer earning call szövegének mennyiségi és minőségi elemzésével létrehozott egy adatbázist az olyan szókapcsolatokból, amelyek jelzést küldhetnek a vállalati stratégiáról, így tartalmazhatnak összejátszásra vonatkozó információkat, a versenytársak magatartásához igazodást. Ilyen szókapcsolatok gyakori előfordulása alapján a Bizottság már indított – többek közt a gumiabroncs-piac szereplőivel szemben –eljárást, de az adatbázis és a módszer más iparágakban és más nemzeti piacokon is felhasználható lehet. Az egyoldalú nyilvános közlésekkel megvalósított versenyjogsértések más típusai is a versenyhatóságok fókuszában állnak, így többek közt az egyoldalú árközzétételek is felkelthetik a hatóságok érdeklődését.

Bértranszparencia

Az átlátható bérekről szóló irányelvnek való megfelelést célzó lépések is felvethetnek versenyjogi kérdéseket. Az irányelv célja a nők és férfiak közti bérszakadék megszüntetése, az azonos értékű munkáért azonos bér biztosítása. Ez új kötelezettségeket ró a vállalatokra: nyilvánosságra kell hozni a várható bérsávokat. Az irányelvet 2026. június 7-ig kell a nemzeti jogrendbe átültetni. A transzparencia viszont versenyjogi kockázatokkal is jár: versenytársakkal tilos szenzitív információt megosztani. Hiába lesznek tehát nyilvánosak az álláshirdetések bérsávjai, azokról nem lehet egyeztetni.

„A tapasztalat szerint a HR osztályok már most sincsenek mindig tisztában azzal, milyen információt oszthatnak meg a versenytársakkal, és ezt a kockázatot a bértranszparencia irányelv csak növelni fogja – mondja dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie nemzetközi partnere, a budapesti versenyjogi praxis vezetője. – Az irányelv szabályainak való megfelelés miatt ugyanis a vállalatok HR-rel foglalkozó munkatársai még inkább igénylik majd az egyeztetést más munkáltatók HR-vezetőivel.Ráadásul nem is lesz világos számukra, hogy a munkaerőpiacon vívott versenyben minden más munkáltató is a versenytársak körébe tartozik, és nem lehet szabadon kicserélni a tapasztalatokat az új szabályoknak való megfelelés kapcsán.”

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

A hatóságok szintén kiemelt figyelmet fordíthatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra. „A magyar versenyhatóság nagyon komolyan veszi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépést, és európai összehasonlításban is különösen aktív ezen a területen. A bírságok nagysága a kartellügyekben kiszabott bírságokkal vetekszik – mondta el dr. Horányi Márton. – A multinacionális vállalatok gyakran a helyi piacokon is központi marketinganyagok alapján dolgoznak, amelyek nem veszik figyelembe a sokszor szigorúbb helyi elvárásokat.”

A hatóság fókuszában lehetnek a fogyasztókat manipuláló, őket nem kívánt döntések meghozatalára késztető sötét mintázatok. Ide tartozik például a vásárló sürgetése, valamely kereskedelmileg fontos tény elhallgatása, vagy az a gyakorlat, amikor a valójában nem létező, kedvező árú termék helyett az utolsó pillanatban ajánlanak fel egy drágább helyettesítő terméket. Ugyancsak várható, hogy a hatóság kiemelten vizsgálja a piacelsőségre, az egészségre vagy a fenntarthatóságra vonatkozó állításokat – illetve azt, hogy ezek megfelelően alá vannak-e támasztva.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén a bírságok elérhetik az előző évi nettó árbevétel 15 százalékát is. A GVH tavaly 21 ilyen eljárást zárt le, és összesen 1,7 milliárd bírságot szabott ki.

Együttműködés a hatósággal

A GVH-val való együttműködés az eljárások kulcskérdése. Nem csupán törvényi kötelezettség, de az együttműködés különböző fokaival jelentős bírságcsökkentést is el lehet érni. Ugyanez fordítva is igaz – ha a hatóság megítélése szerint a vállalkozások nem működnek együtt, az rendkívül hátrányos jogkövetkezményekkel járhat. Az együttműködés hiánya már olyan aprónak tűnő hibákból is eredhet, mint a bizonyítékok nem megfelelő módon történő szolgáltatása. Kiemelten fontos ezért, hogy a vállalkozás valamennyi érintett munkavállalója megfelelő versenyjogi képzést kapjon.