Mi történik az itthon telelő gólyákkal?
2024. 11. 24. 07:00
A Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány.
Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, amelyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is.
Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk amúgy sem lehetséges, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges
- hívták fel a figyelmet.
A viselkedés magyarázata az lehet, hogy az itthon maradó példányok kevésbé érzik kockázatosnak az itthon maradást, mint az oda-vissza akár 18 ezer kilométeres, hosszú távú vonulást.
Ezt segíti, hogy a rendkívül változatos táplálkozású gólyák probléma nélkül tudnak téli álmot nem alvó egerekre, pockokra vadászni a többnyire hómentes gyepeken, szántókon. Ha pedig nem találnának táplálékot, fél-egy napos repüléssel meleg, mediterrán területekre tudnak húzódni.
Az itthon maradó fehér gólyák között egyre több lehet a "veterán", azaz az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert így az egyre finomodó túlélési stratégia birtokában vághatnak bele a következő áttelelési "kalandba".
A közlemény szerint az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. Ha napokon keresztül olyan helyen látunk gólyát földön ülni, ahol nincs számára táplálék, és akkor sem repül fel, amikor lassan felé sétálunk, a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát lehet értesíteni.
Az ukrán a választásokhoz legalább hatvan napnyi tűzszünet kell
Legalább hatvan napig tartó tűzszünetre van szükség ahhoz, hogy Ukrajnában módosítani tudják a választási törvényt, és megszervezzék a választási kampányt a hadiállapot alatt vagy annak megszűnte után - jelentette ki Olekszandr Kornyijenko, az ukrán parlament első alelnöke kedden az Ukrinform állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Kormányzati hátszél 4300 új lakásnak: nyomás alá helyezhetik a használt ingatlanok eladóit is
Jelentősen bővülhet az új lakások kínálata, miután több lakásberuházás kap kiemelt státuszt - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amit a társadalmi vitára bocsátott rendelettervezethez kapcsolódóan készített az ingatlanhirdetési portál. Az érintett tizenegy fejlesztés keretében közel 4300 lakás épülhet meg. A kiemelt projektek közül több beruházás rozsdaövezeti besorolást kapott, ami további kedvezményeket jelenthet a vevők számára, mert ők vissza tudják igényelni az új lakások 5 százalékos áfáját is.
3+1 kiberbiztonsági részvény, amely akár 30%-kal is felértékelődhet a következő hónapokban
A Morgan Stanley előrejelzése szerint a jelenleg 270 milliárd amerikai dollárra becsült globális kiberbiztonsági piac az előttünk álló években mintegy 12 százalékkal bővülhet évente, többek között a digitalizáció, a felhőszolgáltatások és a generatív AI gyors ütemű terjedése, illetve az egyre fokozódó geopolitikai feszültségek okán. Ennek köszönhetően a kiberbiztonsági szektor részvényei között számos jó befektetési lehetőség azonosítható - mondja Zakár Tivadar, az Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kiberbiztonsági részvények volatilitása magasabb, mivel a szektor jelentős részben növekedési cégekből áll, ezért szelektív megközelítésre van szükség és nagyon fontos a jó beszállási pontok kivárása - mutat rá a szakember, aki három globális cég részvényei mellett egy hazai vállalat papírjára is felhívja a befektetők figyelmét.
Munkavállalói elégedetlenségtől tartanak a cégek, egy kutatás szerint jogosan
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre. „A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni” – fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A magyarok nem cserélgetik a bútoraikat – tudatos, hosszú távra tervező piac rajzolódik ki a JYSK kutatásából
A magyar bútorvásárlási piac stabil, kiszámítható és kifejezetten tudatos: a vásárlók többsége nem impulzusból dönt, hanem előre tervez, személyesen vásárol és addig használja bútorait, amíg azok el nem használódnak. Többek között ez derül ki abból az országos, reprezentatív felmérésből, amely a JYSK megbízásából készült és a hazai bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta.
Az év elején átlagosan mintegy 6 százalékkal emelték a fizikai dolgozók bérét
2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 5 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. A fizikai dolgozók 21 százaléka részesült 10 százalék feletti béremelésben, miközben 36 százalékuknak nem változott a bére az előző hónaphoz képest.
Igazságosabb útdíjrendszer, kevesebb áthaladó kamionforgalom
Az elmúlt időszakban több egyeztetést folytattunk a szakmai és logisztikai érdekképviseleti szervezetekkel az útdíjrendszer átalakításáról. Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy egy zártkörű tárgyalásról illetéktelen hangfelvétel készült. Ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját. Az egyeztetéseket ilyen körülmények között nem folytatjuk tovább - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerdán az MTI-vel.
Piaci részesedése megtartásában bízik a Peugeot 2026-ban Magyarországon
A Peugeot, a Stellantis csoport legtöbbet értékesített márkája 546 ezer autó eladásával 2025-ben még mindig a 8. helyet foglalta el az európai újautó-piacon, miközben egymás után érkeznek a kínai szereplők; a piaci részesedés megtartása az idén sokrétű kihívások elé állítja a francia eredetű márkát - erről beszélt Rémi Gábor, a Peugeot márkaigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A Biggeorge Property vásárolja meg az egykori Árpád Kórház ingatlanát
A Biggeorge cégcsoporthoz tartozó egyik ingatlanalap nyerte meg a múlt hónapban lezajlott nyílt elektronikus árverést, melynek eredményeként a fejlesztő tulajdonába kerül a 4. kerületi Árpád Kórház emblematikus épülete a hozzá tartozó telekkel együtt.
Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek területe
Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület - Fidesz-KDNP) polgármester aláírta azokat a szerződéseket, amelyek eredményeként Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek (DAM) egykori területe - tájékoztatta a város önkormányzatának sajtóosztálya szerdán az MTI-t.
Az EU több mint 81 millió eurós humanitárius támogatást nyújt a Kongói Demokratikus Köztársaságnak
Az Európai Bizottság több mint 81 millió euró humanitárius támogatást mozgósít a kelet-kongói fegyveres konfliktus súlyosbodása miatt, amely az afrikai Nagy Tavak térségében újabb humanitárius válsághullámot indított el - közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az agrárszakképzés is nagy hangsúlyt fektet az öntözésfejlesztésre
Az élelmezésbiztonság megőrzésére és a klímaváltozás következményeire is fel kell készíteni a fiatalokat, éppen ezért valósítanak meg öntözésfejlesztési beruházásokat az agrárszakképzési intézmények - jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Kenderesen, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum projektnyitó rendezvényén, szerdán a szaktárca közleménye szerint.
GVH-elnök: „Lecsapunk a kartellezőkre!
2025-ben 18 kartell eljárás volt folyamatban, amelyekben 1800 tendert vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) évnyitó szakmai konferenciáján, Debrecenben. A GVH elnöke leszögezte, hogy a nemzeti versenyhatóság könyörtelenül fellép a versenykorlátozó megállapodásokkal szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérők szerepe kiemelt jelentőségű a közbeszerzési kartellek feltárásában, illetve hatásosak az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását célzó intézkedések.
Mi lesz Magyarország kőolajellátásával?
Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, ugyanis hazánk 96 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik, s ha Horvátország eleget tesz az európai szabályoknak, akkor március közepétől elérhetővé válik a tengeri útvonalon érkező orosz kőolaj is - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint szerdán Budapesten.
Négymillióval csökkent Románia népessége
Románia állandó népessége több mint négymillió lakossal csökkent a rendszerváltás óta eltelt 35 évben, és a fogyás csaknem kétharmada az elvándorlásnak tulajdonítható - közölte kedden Tudorel Andrei, a statisztikai intézet (INS) elnöke az INS egy átfogó elemzését ismertetve.
