Miben úszunk a strandon? A Legionella baktérium veszélyei és szabályozása

A szép hangzású Legionellaelnevezés hátterében egy szomorú esemény áll. 1976-ban ugyanis az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai találkoztak egy philadelphiai hotelben, az összejövetel másnapján közel kétszázan megbetegedtek, közülük pedig 29-en egy rendkívül intenzív tüdőgyulladásban meg is haltak. A szörnyű tragédiát a szálloda légkondicionáló rendszerében elszaporodott, akkor először azonosított baktérium okozta.

A mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló, langyos, meleg vízben különösen hamar elszaporodó baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelent, érdemes minden intézménynek, vállalkozásnak tisztában lennie az Emberi Erőforrások Minisztériuma 49/2015. (IX.6.) rendeletének előírásaival.

A Legionella a pangó vízrendszerek 20-50 °C hőmérsékletű közegét kedveli leginkább. Bőrrel érintkezve nem okoz megbetegedést, ugyanakkor a vizes közegekből keletkező úgynevezett finomeloszlású vízpermetet (más néven: aeroszolt) belélegzőknél a tüdőgyulladáshoz hasonló súlyos megbetegedés alakulhat ki.

A rendelet szerint teljes ellenőrzési és szabályozási programot kell kidolgozni, ehhez elengedhetetlen a megfelelő mintavétel és a rendszeres laboratóriumi vizsgálat, illetve kockázatbecslés. A kötelező vizsgálatban érintettek lehetnek többek között az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, a nedves hűtőtornyok, illetve aeroszol-előállító, meleg vizű medencét (különösen pezsgőmedencét, élménymedencét vagy hidroterápiás kezelőt) üzemeltető közfürdők tulajdonosai, vezetői.

Fürdővizek vizsgálata

Az uszodák, fürdők, termálstrandok, hotelek medencéi esetében sok tennivalója van mind a létesítmények fenntartójának, mind pedig a laboratóriumi szakembernek. Másképp kell üzemeltetni a gyógy- és termálmedencéket, és másképp azokat, ahol úszunk, tehát jó eséllyel merítjük be a fejünket is. Ebben az esetben sokkal szigorúbbak a határértékek.  A magyarországi szabályozás egyébként élenjáró, rendkívül szigorú.

A víz minőségét a fürdési szezonban rendszeresen, havi gyakorisággal ellenőrzik. Fontos, hogy a fürdővíz környezetében a közegészségügyi feltételek mindig biztosítottak legyenek. A kiváló, illetve a jó minősítés azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben a vizsgált strand vize minden vizsgálat időpontjában megfelelő minőségű volt.

A nyilvános szökőkutak ugyancsak kockázatot rejtenek, hiszen a rendszereikben elszaporodhatnak a mikroorganizmusok, és a vízköpők közvetítésével a levegőbe juthatnak.

A legionella vizsgálaton túl számos más vizsgálatot/mérést is elvégez a laboratórium a fürdővizek biztonságának érdekében. Például a klórozás melléktermékeit (hypo, aktív klór esetén például a klórozott szénhidrogéneket), klór-dioxid esetén pedig a kloritot kell rendszeresen ellenőrizni, hogy ne legyen túl magas a szintje. A laboratóriumban vizsgálják továbbá a víz zavarosságát, színét, szagát is, valamint a pH-t, a kémiai oxigénigényt, a keménységet, az összes lebegőanyag-tartalmat, az oldott anyagokat, a sót és a nitrogént.

A vizsgálatokat a jogszabályok által előírt gyakorisággal kell elvégezni, főleg a mikrobiológiai vizsgálatokat. A medencékben különös figyelmet fordítanak a telepszámok vizsgálatára 22 és 37 Celsius fokon is, a Clostridium és a Clostridium perfingens, valamint a Pseudomonas aeruginosa, az Enterococcus, a D-csoportú Streptococcus, az Escherichia coli, a Salmonella, az Enterococcus faecalis baktériumokra.

A Legionellát a cikk elkészítésében is segítséget nyújtó Eurofins laboratórium szakemberei különleges, fekete színű táptalajon tenyésztik ki, ugyanis a hófehér, tűpontszerű telepek az általánosan használt áttetsző táptalajon nem láthatók.

Maga a mikrobiológiai vizsgálat összesen 10 napig tart, ezalatt két fázisban vizsgálják a petri csészéket. Először is a már előkészített mintákat berakják egy dobozba, mellé tesznek valamilyen vizes anyagot, ami párát termel, majd lezárják a dobozt 37 Celsius fokon tárolják  -ez a legideálisabb hőmérséklet a Legionellaszaporodásához.

A vizsgálat hatodik napján megnézik, kitenyészett-e a baktérium.

Ha szennyezett volt a vízminta, akkor más baktérium, gomba, penészgomba, élesztők is kinőhetnek a táptalajon. Ha ez megtörténik, akkor további mikrobiológiai vizsgálatoknak vetik alá ezeket a mintákat. Amennyiben a fenti a módszerrel nem igazolható Legionella jelenléte hat nap után, akkor a mintát visszateszik ugyanazon körülmények közé, és a tizedik napon veszik ki. Ekkor mondható meg biztosan, hogy a minta megfelelt-e a határértékeknek.

Kik lehetnek az érintettek?

A Legionella-fertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:

• A rendszerben 20-50 °C hőmérsékletű víz van.
• A rendszerben fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége. Ide tartoznak a nagy kiterjedésű rendszerek, amelyekben nem egyenletes, vagy nem minden ponton biztosított az áramlás, illetve a hosszabb-rövidebb ideig áramlás nélküli rendszerek.
• A rendszer rendeltetésszerű használata során (vagy rendkívüli helyzetekben) finom eloszlású vízpermet (aeroszol) képződik.

Az érintett létesítmények köre tehát rendkívül nagy  – a közfürdőktől és a wellness-szállodáktól kezdve a hűtőtornyokkal rendelkező raktárakon át egészen a kórházakig, szociális intézményekig.

Az útmutató szerint a kockázatot jelentő létesítményeknél érdemes a vezetőség által jóváhagyott, írásba foglalt megelőzési, ellenőrzési és szabályozási programot kidolgozni, amely a következő területekre terjed ki: személyzet, oktatás, képzés, működési és karbantartási terv, dokumentáció.

Az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak a létesítményen belül minden kockázatot jelentő közegre (pl. vízhálózat, medencék, légkezelő rendszer stb.) ki kell jelölnie egy személyt, aki a kockázat megfelelő értékeléséért és kezeléséért felelős.

A Legionella jelenléte és mennyisége tehát laboratóriumi vízvizsgálattal meghatározható! A fokozott kockázatot jelentő létesítményeknek legalább évenkénti, vagy annál gyakoribb Legionella-vizsgálatot kell végezniük. Amint az a fenti összefoglalóból is kiderült, a Legionellával kapcsolatos kockázatértékelést és az ahhoz kapcsolódó akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat rendkívül komolyan kell venni, hiszen ezt a területet immár rendelet szabályozza, ez utóbbi végrehajtását pedig útmutató pontosítja.

Forrás: Laboratorium.hu