Miért nem erősödik a forint? Pedig kellene...

Kezdjük azzal, hogy a földgáz ára esik mint a kő, s ma reggel már 93 euró környékén van egy MWh órányi ár, amely gyakorlatilag a háború előtti szint, illetve júniusban láttuk utoljára ezen az áron.

Mindeközben két fontos dolog is történt ezzel kapcsolatban.

Egyrészt be lett vezetve egy ársapka, amely fölött halasztott fizetés van az elkövetkező 3 évre, 20-40-40 százalékos arányokkal, s ez az ársapka valahol 100-130 euró körül lehet. Igaz ez a havi átlagárra vonatkozik.

Másrészt az MVM gázár fizetéshez szükséges eurót az év végéig már nem a piacon, hanem az MNB-től szerzi be, amely már nem helyez nyomást az árfolyamra.

A külkereskedelmi deficitnek és a folyó fizetési mérlegnek az elkövetkező hónapokban javulnia kellene, sőt nagy valószínűséggel javulni fog. Annál is inkább, mert az energia költség nélkül többletes a mérleg.

Ez pedig egyértelműen csökkenti vagy csökkentenie kellene a forintra nehezedő nyomást. 

Másrészt az effektív kamatráta gyakorlatilag 18 százalékra emelkedett, míg akkor 7 százalék körül volt. Egy szó mint száz a kamatkondíciók sokkal szigorúbbak, mint akkor voltak, a makrogazdasági környezet és a kilátások ugyan romlottak, de gyakorlatilag a várakozásoknak megfelelően. 

Az EURHUF árfolyam júniusban 390 és 400 között mozgott, míg most inkább a 410-415 közötti tartományban látható.

Ennek nem így kellene lenni.

Ennek nem így kellene lennie, pláne annak fényében, hogy mostanra születetett egy 17 pontos egyezség az EU meg a kormány között, amelyet a kormány most implementál, s ennek mentén elég valószínűnek tűnik a megállapodás december közepéig a felek között az uniós pénzek folyósításnak újra indításáról.

(Persze ebben a piac valamilyen oknál fogva nem nagyon hisz.) Ez pedig több eurót jelentene a gazdaság számára, amely megint csak a forint erősödésének irányába mutató várható esemény. 

Az EUR/HUF aktuális árát itt mutatjuk.