Miért van szükségünk a vadászokra?
A magyar vadásztársadalom javaslatai és kérései alapján az utóbbi egy év során észszerű és életszerű törvények, méltányos jogszabályok születtek - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke is. A vitás kérdések megoldásai közül kiemelte a vadak és a járművek közúti ütközéséből eredő ügyek rendezését, ami azért fontos, mert korábban szinte minden esetben más ítéletet hoztak a bíróságok - fogalmazott. Semjén Zsolt üdvözölte, hogy az új jogszabály szerint a vadászatra jogosult nem tehető felelőssé az ütközésért, ha a vad a természetes viselkedéséből következően téved az útra. Ugyancsak egyetért azzal, hogy az üzemeltetők felelőssége megakadályozni a vadak bejutását az autópályákra, hiszen többek között ezért is kérnek úthasználati díjakat.
A mezőgazdasági vadkárok rendezését legalább ilyen súlyú kihívásnak tartja, de jelentős előrelépésnek tekinti, hogy a vadkárügyeket nem lehet a vadászatra jogosultak tudomása nélkül intézni, bejelenteni a közjegyzők helyett a települési jegyzőnél lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével létrejött vadkárprotokoll számokérhető vezérfonalként segíti a vadkárbecsléseket, a vadászati szervezetek és a gazdálkodói érdekképviseletek pedig a legutóbbi egyeztetésükön egyetértettek abban, hogy pereskedés helyett a megegyezést, a partnerséget kell ösztönözni a vadászok és a termelők közös ügyeiben - mondta Semjén Zsolt, hangsúlyozva, hogy a vadakra senki nem tekinthet természeti csapásként, hiszen ők a természetben otthon vannak mindenütt, a mezőkön és az erdőkben egyaránt.
A miniszterelnök-helyettes szerint részben igazuk van ugyan azoknak, akik a túlszaporodott nagyvadállományokra panaszkodnak, de hangsúlyozta, hogy ez csak egyes térségekre igaz, de nem az ország minden részére, a vaddisznók állományai jelentősen meg is csappantak az utóbbi években az afrikai sertéspestis következtében. Csökkenteni elsősorban a szarvasok számát kell, különben betegségek jelenhetnek meg és tizedelhetik a túlszaporodott állományokat. Hozzátette, hogy a vadkárügyek rendezését az agrárkamara és a vadászkamara szakértői békéltetőként segítik. Az érdekképviseletek egyetértenek abban is, hogy becslések helyett tudományos alapossággal kell meghatározni a vadak létszámát, valamint azt, hogy egy terület mekkora állományt tarthat el. Semjén Zsolt a felmérések elkészítésében az akadémiai és egyetemi szakemberek segítségére is számít.
Nagy István agrárminiszter szintén úgy vélte, hogy az egészséges vadállományok fenntartásában a vadászat kulcsszerepet tölt be. A vadak az ország nemzeti kincsei, állományaik éppúgy hozzátartoznak a magyar tájegységek egyéni arculatához, mint más természeti adottságok. Optimális méretű állományok mellett a vadgazdálkodás összhangban működhet az mező- és erdőgazdálkodással, a következő évek egyik fontos feladata éppen ezért az lehet, hogy a vadak létszáma csökkenjen, ha szükséges, állományaik minősége viszont javuljon. A 2022-2023. évi vadgazdálkodási évben az ágazat eredménye meghaladta a 3 milliárd forintot, a magyar vadhús Európa-szerte kedvelt termék, csaknem 90 százaléka, évente mintegy 3500 tonna kerül külföldre, főképp Németországba és Olaszországba. A miniszter megjegyezte, hogy a kormány vizsgálja a "politikailag vezérelt divathullám", a műhús betiltásának lehetőségét is, amit azzal indokolt, hogy a biztonságos élelmiszer, ami jelentős részben a vadgazdálkodók munkáját dicséri, megérdemli a megbecsülést. A termőföld és az ember kapcsolatát nem megszakítani, hanem megerősíteni kell - fogalmazott.
A tárcavezető elismerően beszélt az utóbbi évek eredményeiről, hiszen a tapasztalatok szerint a tájegységi fővadászok eredményesen működnek, a vadgazdálkodási tanácsok újjászervezése szintén sikeresnek bizonyult, a vadászokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek pedig jelentősen mérséklődtek. A bürokráciacsökkentés az elektronikus beírókönyv bevezetésével folytatódik, 2025. márciusától önkéntesen választható lesz a papíralapú helyett. A kormány elkötelezett az erdők állapotának és alkalmazkodóképességének javítása mellett, a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően 22 százalékról 27 százalékra nőhet az erdővel borított területek aránya. Az utóbbi 10 év során csaknem 45 ezer erdő jött vagy jön létre, 2027-ig csaknem 310 milliárd forint vidékfejlesztési forrás jut az erdőkre. Támogatást többek között Natura 2000-es területekre, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására lehet kérni, az első pályázatok a napokban jelennek meg - tette hozzá.
Az eseményen Semjén Zsolt a Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai-díjas színművésznek, a Nemzet Művészének adta át. Az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérme kitüntetését Bodó Imre József, a dombóvári Fekete István Múzeum alapítója vehette át.
