Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

Az elmúlt hónapokban a szakmai berkekben hallható információk mellett sajtóhírek is olvashatók arról, hogy már az év első félévében megszülethet egy új, államilag támogatott Otthon Felújítási Programról szóló szabályozás, és a program nyár elején el is indulhat. A Kormány jogszabályalkotási dokumentumaiból egyelőre csak az derült ki biztosan, hogy a program keretében a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését lehet majd elvégezni, de részletek még nem láttak napvilágot. Annyi sejthető még abból, hogy nem a családtámogatásokért felelős államtitkárság, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkozik a témával, hogy az új program a korábbi otthonfelújítási támogatásnál jóval szélesebb körben lesz elérhető és nem csak azok az ingatlantulajdonosok vehetnek részt a programban, akik gyermeket nevelnek vagy vállalnak.

Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

Kiszámíthatóság kell a felújítási támogatásokban is

Más szakmai szervezetekhez hasonlóan a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is régóta szorgalmazza a lakásállomány minőségi megújítását célzó energetikai korszerűsítést előtérbe helyező támogatási program bevezetését. Lényeges, hogy mélyfelújításról beszélünk, és nem szépészeti és más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról (utóbbiak nem voltak kizárva a legutóbbi otthonfelújítási támogatásból).

Tudjuk, hogy a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Ennek most a töredéke valósul meg, magánberuházásban.

Ezért szükséges jelentős forrásokat a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítani, beleértve a szakmai szervezetek által kiemelt fontosságúnak tartott szemléletformálást és felvilágosítást is.

Mindenképpen olyan, legalább középtávú lakáspolitika kellene, amely koherensen tartalmazza a lakásépítési és lakásfelújítási célszámokat, valamint az ehhez szükséges finanszírozási, támogatási rendszert. Ez a kiszámíthatóság nélkülözhetetlen a lakásszektor ciklikusságának csillapításához is.

Évente szánni kell rá forrásokat

A napokban fogalmazta meg súlyponti javaslatait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is, amelyben szorgalmazza egy Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kérdésükre elmondta, hogy most van esély arra, hogy egy olyan, energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program szülessen, amely nem csak az új gyereket vállalókat hozza helyzetbe, hanem szélesebb társadalmi réteget, akár a nyugdíjasokat is.

Úgy véli, hogy a költségvetés helyzetét ismerve a felújítás költségeihez mérten minimális vissza nem térítendő támogatással, inkább kamattámogatott hitellel számolhatnak a háztartások.

„Mi azt is szeretnénk elérni, hogy a hazai gyártású építési termékeket hozza elsősorban helyzetbe ez a program – hangsúlyozta Koji László. Ezért is indult el az ÉVOSZ kezdeményezésére az ÉMI honlapján egy egyszerűsített, környezettudatos, zöld termékminősítés, és remélhetőleg mire a programra jelentkezni lehet, addigra egy több száz, a korszerűsítés szempontjából kulcsfontosságú, minősített terméket tartalmazó lista áll majd rendelkezésre. Ebből a felújítók is ki tudják választani azokat a modern, környezettudatos termékeket a beruházáshoz.

Az ÉVOSZ szerint minimum évi 150 milliárd forint szükséges a programhoz. Egy átlagos nagyságú lakás érdemleges korszerűsítésének tartalmaznia kellene a homlokzati és födémszigetelést, a nyílászárók cseréjét és energiatakarékos kazán vagy hőszivattyús rendszer beállítását. Ez alsó hangon 6-8 millió forintos beruházás. Ezért átlagosan kb. 30%-os önerővel számolva 4-5 millió forintos hitellel biztosan szükséges. Mindenképpen fontosnak tartanak legalább egy jelképes vissza nem térítendő részt, mert ehhez szívesebben mellé teszik a lakástulajdonosok a saját megtakarításaikat.

A 150 milliárd forint a lakások kis részének felújítására elegendő csak (miközben a lakóingatlanok 80%-t kellene korszerűsíteni), de ha sikeres a program és javul a pénzügyi helyzet, akkor újra meg kell hirdetni. „Véleményem szerint erre minden évben szánni kellene forrást” – mondta az ÉVOSZ elnöke.

„Ez a program, ha a 150 milliárdhoz hozzáadjuk az önerőt, durván 250-300 milliárd forintos megrendelést jelentene az építőiparnak, azon belül is a mikro- és kisvállalkozásoknak. És mivel ezekben a konstrukciókban a beruházásokat szerződéssel, számlára kell elvégeztetni, ezért az ágazaton belüli verseny tisztításához is hozzájárul a feketézők és a kóklerek kiszorításával” – tette hozzá Koji László.

Külön programra lenne szükség a társasházak felújításának a finanszírozására. Itt Koji László fontosnak tartotta kiemelni, hogy fontos lenne módosítani a társasház törvényt, hogy a korszerűsítések előmozdítása érdekében érvényt lehessen szerezni a tulajdonosok többsége akaratának, illetve, hogy előírjanak egy kötelező minimális hozzájárulást a felújítási alapba.

Az energiaszegénységben élőkre is kellene szabni támogatást

„Jó cél, ha várhatóan elinduló program az energiamegtakarítást célzó beruházásokat segíti” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője, de hozzátette, hogy van egy olyan réteg Magyarországon, amelynél az alapvető komfortfokozat növelésére (vezetékes víz bevezetése, fürdőszoba), vagy szerkezeti javítások elvégzése volna az elsődleges.

Úgy véli, hogy most egy energetikai fókuszú program várható, ami mindenképpen előremutató a korábbi, esztétikai felújításokat is támogató programhoz képest. Hozzátette, hogy az is jó lenne, ha nem a családpolitika érvényesülne ezúttal, tehát bármely háztartás hozzájuthatna a forrásokhoz.

Ami a finanszírozási eszközt illeti a kedvezményes hitel mellett fontos a vissza nem térítendő támogatás, sőt a nagyobb energiamegtakarítást sávosan emelkedve, magasabb összeggel támogató rendszerben. A túlárazások elkerülésére épülettípusonként lehetne maximalizálni az egyes beruházási elemek költségeit. Azért, hogy a kevesebb saját forrással rendelkező háztartások is hozzáférjenek a támogatáshoz, mindenképpen előfinanszírozásra volna szükség.

„Az EU-s elvárásoknak is megfelelően a keret egy részét kifejezetten az energiaszegénységben élőkre kellene célozni, de nekik nem elegendő a finanszírozás, hanem komplex programmal lehetne valósan segíteni” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna. Nekik ugyanis az információhiány mellett sokszor gondot okoz a bürokratikus folyamatokban való eligazodás, a szükséges munkálatok megszervezése, vagy a megfelelő kivitelező szakember kiválasztása is. Ahhoz hasonló segítő program kellene, mint amellyel a Habitat támogatja a falusi csokra jogosult mélyszegénységben élő családokat az ország több térségében is.

Hasznos lenne a szakaszos megvalósíthatóság

„Nem tudjuk biztosan, de nagy az esély rá, hogy az uniós RRF-es (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) alapból érkező forrásokból írják majd ki az új felújítási programot, és akkor olyan feltételeknek kell eleget tennie, amelyek támogatják a 2030-as energiamegtakarítási célokat” – emelte ki Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa. Az RRF RePoweEU fejezetének tavaly év végén elfogadott terve szerint mintegy 200 milliárd forintos keretből támogatnának energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók felhasználását növelő korszerűsítéseket.

„Nagyon fontos, hogy kizárólag energiahatékonysági célú beruházásokat lehet támogatni ebből a forrásból, legalább 30%-os energiamegtakarítás elérésével, és a keret 10%-át energiaszegény háztartásoknak kellene megkapniuk. Igaz, ha nem ők nem merítik ki a nekik szánt forrást, azt idővel át lehet csoportosítani. Márpedig ők nem biztos, hogy képesek kellő számban pályázni, utalt a Pálffy Anikó a fentebb, a Habitat szakértője által már kifejtett problémára. Azonban, miután várhatóan most egy keretet hirdetnek majd meg, ami korlátozott ideig lesz elérhető, számítani fog, hogy ki milyen gyorsan, mennyire felkészülten nyújt be igénylést.

Ezeknél a családoknál problémát okoz az önrész, vagy a hitelképességi követelmény is, amelynek való megfelelés nélkül a várható konstrukció nem lesz elérhető. Többeknek megoldást adna egy 30-40%-os vissza nem térítendő támogatási hányadot felhasználhatnák hiteltörlesztésre.

A támogatható beruházásoknál vélhetően az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) katalógusában felsorolt tevékenységeket lehetne elszámolni, ami mindenképpen az energiamegtakarítási célt szolgálja. Ugyancsak au EU-s követelmények közé tartozik a kötelező előzetes energetikai felmérés és tervezés – ami elszámolható, és a minimális energiamegtakarítási követelmény, amit tanúsíttatni kell a támogatáshoz.

„Sokaknak gondot okozhat, hogy egyszerre hajtsanak végre egy teljes mélyfelújítást, ami bonyolult és drága, ezért jó lenne, ha hosszabb távú programokkal lehetőség lenne a szakaszos megvalósításra, akár 5-8 éves folyamatban” – magyarázza a MEHI munkatársa. 

A szakértő szerint a tervezhetőség nagyon fontos lenne, akár úgy, hogy évente csak tízezer lakást korszerűsítését támogatja az állam, de azt folyamatosan, minden évben. Ez kiegyensúlyozott építőipari keresletet jelentene, ami nem hajtaná felfelé az árakat sem,

A gazdaságot is élénkítené

Az Egyensúly Intézet nemrégiben közzétett, szakmai és piaci szereplők véleményét összefoglaló álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné, és hangsúlyozzák az átfogó lakásfelújítási program mielőbbi megindításának szükségességét.

Úgy vélik, „egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.”

Vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből összeálló konstrukciót javasolnak, amelyben a két rész arányát a jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálnák, hogy – mint írják – „a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba”. Javasolják, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, annál nagyobb arányú legyen az állami támogatás.

Ezen felül a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait áfavisszatérítéssel, kedvezményes áfakulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatnák.

Új EU-s szabályozás

Mindeközben az Európai Parlament elfogadta az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról szóló javaslatokat. Eszerint 2030-tól minden új épületnek - a köztulajdonban lévőknek 2028-tól - kibocsátásmentesnek kellene lennie.

A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

A szabályozás a lakóépületek energiahatékony korszerűsítését lépésenként teszi lehetővé, ellentétben az eredeti, sokak által támadott koncepcióval, amely kötelezővé tette volna az energiahatékonysági felújítást, ezzel a lakástulajdonosokat magas, esetleg megfizethetetlen költségekkel megterhelve.


Az uniós költségvetés is terítékre kerül a V4-es pozsonyi miniszterelnöki csúcson

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
2026. 11. 21. 08:00
Megosztás:

FAO: Az élelmiszer-alapanyagok globális kínálata továbbra is bőséges, ám a kockázatok növekszenek

Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
2026. 11. 21. 07:00
Megosztás:

Már 48 vidéki városban lehet online megnézni, mennyit érhet egy lakás

Huszonhét új településsel bővült a Duna House online lakásárbecslője, a DH Saccoló. Budapest mellett már 48 vidéki városban lehet néhány adat megadásával tájékoztató árat kérni egy lakásra. Az újak között van Dunakeszi, Vác, Szentendre, Sopron, Miskolc, Szolnok és Siófok is. A Duna House hálózatában ezeken a településeken 2025 eleje óta jellemzően 41 millió forintért keltek el a lakások, a legdrágább és a legolcsóbb város között azonban két és félszeres a különbség.
2026. 11. 21. 06:00
Megosztás:

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a Heim Pál Gyermekkórház nevében

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a beteg gyerekek helyzetével visszaélve, karácsonyi adományozásra a Heim Pál Gyermekkórház nevében - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 21. 05:00
Megosztás:

MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás:

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás:

Elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2026. 11. 20. 22:00
Megosztás:

MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány: előbbi 11,3 százalékkal, utóbbi 21,8 százalékkal, mindkettő meghaladta a visegrádi régió és az EU átlagát is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 20. 21:00
Megosztás:

Újraindult a kőolajszállítás a megsérült horvátországi Janaf-vezetéken

Újraindult pénteken a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezeték (Janaf) Sziszek (Sisak) és Szlavonbród (Slavonski Brod) közötti szakaszán, miután helyreállították a két héttel ezelőtt munkagéppel megrongált vezetéket. A balesetben több mint félmillió liter kőolaj ömlött ki - közölte a vezetéket üzemeltető vállalat.
2026. 11. 20. 20:00
Megosztás:

A BYD toborzóirodát nyitott Szegeden

Megnyitotta toborzóirodáját a BYD pénteken Szegeden, az autóipari cég jelenlegi kilencszáz magyar állampolgárságú alkalmazottja mellé hatszáz újabb dolgozót szeretne fölvenni a közeljövőben.
2026. 11. 20. 19:30
Megosztás:

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.
2026. 11. 20. 19:00
Megosztás:

A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás:

Az első részvényvétel előtt: árfolyam, költség és kockázat közérthetően

Egy részvény megvásárlása néhány kattintás lehet. A döntés azonban jóval korábban kezdődik: annál, hogy mire kell a pénz, mekkora veszteség fér bele, és pontosan mit mutat a kereskedési felület. Az első megbízás előtt ezeket a kérdéseket érdemes végigvenni.
2026. 11. 20. 17:30
Megosztás:

Egy töltő, amely az akkumulátorok állapotát is méri

A többfunkciós akkumulátortöltő a töltésen túl arról is képet adhat, mennyi energiát képes leadni egy cella, és milyen állapotban van. Ez különösen hasznos, ha több akkumulátort használ felváltva: a gyengülő darabok könnyebben kiszűrhetők, a használhatókat pedig nem kell idő előtt lecserélni.
2026. 11. 20. 17:00
Megosztás:

Mikor elég a homlokzat mosása, és mikor kell más megoldás?

A foltos homlokzat láttán sokan rögtön magasnyomású mosóért nyúlnak. A vízsugár azonban nem minden szennyeződést távolít el ugyanúgy, és a vakolat állapota is meghatározza, milyen eljárás biztonságos. A mosás előtt ezért azt kell kideríteni, mi okozza az elszíneződést, és mennyire ép a fal felülete.
2026. 11. 20. 16:30
Megosztás: