Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

Az elmúlt hónapokban a szakmai berkekben hallható információk mellett sajtóhírek is olvashatók arról, hogy már az év első félévében megszülethet egy új, államilag támogatott Otthon Felújítási Programról szóló szabályozás, és a program nyár elején el is indulhat. A Kormány jogszabályalkotási dokumentumaiból egyelőre csak az derült ki biztosan, hogy a program keretében a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését lehet majd elvégezni, de részletek még nem láttak napvilágot. Annyi sejthető még abból, hogy nem a családtámogatásokért felelős államtitkárság, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkozik a témával, hogy az új program a korábbi otthonfelújítási támogatásnál jóval szélesebb körben lesz elérhető és nem csak azok az ingatlantulajdonosok vehetnek részt a programban, akik gyermeket nevelnek vagy vállalnak.

Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?

Kiszámíthatóság kell a felújítási támogatásokban is

Más szakmai szervezetekhez hasonlóan a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is régóta szorgalmazza a lakásállomány minőségi megújítását célzó energetikai korszerűsítést előtérbe helyező támogatási program bevezetését. Lényeges, hogy mélyfelújításról beszélünk, és nem szépészeti és más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról (utóbbiak nem voltak kizárva a legutóbbi otthonfelújítási támogatásból).

Tudjuk, hogy a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Ennek most a töredéke valósul meg, magánberuházásban.

Ezért szükséges jelentős forrásokat a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítani, beleértve a szakmai szervezetek által kiemelt fontosságúnak tartott szemléletformálást és felvilágosítást is.

Mindenképpen olyan, legalább középtávú lakáspolitika kellene, amely koherensen tartalmazza a lakásépítési és lakásfelújítási célszámokat, valamint az ehhez szükséges finanszírozási, támogatási rendszert. Ez a kiszámíthatóság nélkülözhetetlen a lakásszektor ciklikusságának csillapításához is.

Évente szánni kell rá forrásokat

A napokban fogalmazta meg súlyponti javaslatait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is, amelyben szorgalmazza egy Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kérdésükre elmondta, hogy most van esély arra, hogy egy olyan, energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program szülessen, amely nem csak az új gyereket vállalókat hozza helyzetbe, hanem szélesebb társadalmi réteget, akár a nyugdíjasokat is.

Úgy véli, hogy a költségvetés helyzetét ismerve a felújítás költségeihez mérten minimális vissza nem térítendő támogatással, inkább kamattámogatott hitellel számolhatnak a háztartások.

„Mi azt is szeretnénk elérni, hogy a hazai gyártású építési termékeket hozza elsősorban helyzetbe ez a program – hangsúlyozta Koji László. Ezért is indult el az ÉVOSZ kezdeményezésére az ÉMI honlapján egy egyszerűsített, környezettudatos, zöld termékminősítés, és remélhetőleg mire a programra jelentkezni lehet, addigra egy több száz, a korszerűsítés szempontjából kulcsfontosságú, minősített terméket tartalmazó lista áll majd rendelkezésre. Ebből a felújítók is ki tudják választani azokat a modern, környezettudatos termékeket a beruházáshoz.

Az ÉVOSZ szerint minimum évi 150 milliárd forint szükséges a programhoz. Egy átlagos nagyságú lakás érdemleges korszerűsítésének tartalmaznia kellene a homlokzati és födémszigetelést, a nyílászárók cseréjét és energiatakarékos kazán vagy hőszivattyús rendszer beállítását. Ez alsó hangon 6-8 millió forintos beruházás. Ezért átlagosan kb. 30%-os önerővel számolva 4-5 millió forintos hitellel biztosan szükséges. Mindenképpen fontosnak tartanak legalább egy jelképes vissza nem térítendő részt, mert ehhez szívesebben mellé teszik a lakástulajdonosok a saját megtakarításaikat.

A 150 milliárd forint a lakások kis részének felújítására elegendő csak (miközben a lakóingatlanok 80%-t kellene korszerűsíteni), de ha sikeres a program és javul a pénzügyi helyzet, akkor újra meg kell hirdetni. „Véleményem szerint erre minden évben szánni kellene forrást” – mondta az ÉVOSZ elnöke.

„Ez a program, ha a 150 milliárdhoz hozzáadjuk az önerőt, durván 250-300 milliárd forintos megrendelést jelentene az építőiparnak, azon belül is a mikro- és kisvállalkozásoknak. És mivel ezekben a konstrukciókban a beruházásokat szerződéssel, számlára kell elvégeztetni, ezért az ágazaton belüli verseny tisztításához is hozzájárul a feketézők és a kóklerek kiszorításával” – tette hozzá Koji László.

Külön programra lenne szükség a társasházak felújításának a finanszírozására. Itt Koji László fontosnak tartotta kiemelni, hogy fontos lenne módosítani a társasház törvényt, hogy a korszerűsítések előmozdítása érdekében érvényt lehessen szerezni a tulajdonosok többsége akaratának, illetve, hogy előírjanak egy kötelező minimális hozzájárulást a felújítási alapba.

Az energiaszegénységben élőkre is kellene szabni támogatást

„Jó cél, ha várhatóan elinduló program az energiamegtakarítást célzó beruházásokat segíti” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője, de hozzátette, hogy van egy olyan réteg Magyarországon, amelynél az alapvető komfortfokozat növelésére (vezetékes víz bevezetése, fürdőszoba), vagy szerkezeti javítások elvégzése volna az elsődleges.

Úgy véli, hogy most egy energetikai fókuszú program várható, ami mindenképpen előremutató a korábbi, esztétikai felújításokat is támogató programhoz képest. Hozzátette, hogy az is jó lenne, ha nem a családpolitika érvényesülne ezúttal, tehát bármely háztartás hozzájuthatna a forrásokhoz.

Ami a finanszírozási eszközt illeti a kedvezményes hitel mellett fontos a vissza nem térítendő támogatás, sőt a nagyobb energiamegtakarítást sávosan emelkedve, magasabb összeggel támogató rendszerben. A túlárazások elkerülésére épülettípusonként lehetne maximalizálni az egyes beruházási elemek költségeit. Azért, hogy a kevesebb saját forrással rendelkező háztartások is hozzáférjenek a támogatáshoz, mindenképpen előfinanszírozásra volna szükség.

„Az EU-s elvárásoknak is megfelelően a keret egy részét kifejezetten az energiaszegénységben élőkre kellene célozni, de nekik nem elegendő a finanszírozás, hanem komplex programmal lehetne valósan segíteni” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna. Nekik ugyanis az információhiány mellett sokszor gondot okoz a bürokratikus folyamatokban való eligazodás, a szükséges munkálatok megszervezése, vagy a megfelelő kivitelező szakember kiválasztása is. Ahhoz hasonló segítő program kellene, mint amellyel a Habitat támogatja a falusi csokra jogosult mélyszegénységben élő családokat az ország több térségében is.

Hasznos lenne a szakaszos megvalósíthatóság

„Nem tudjuk biztosan, de nagy az esély rá, hogy az uniós RRF-es (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) alapból érkező forrásokból írják majd ki az új felújítási programot, és akkor olyan feltételeknek kell eleget tennie, amelyek támogatják a 2030-as energiamegtakarítási célokat” – emelte ki Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa. Az RRF RePoweEU fejezetének tavaly év végén elfogadott terve szerint mintegy 200 milliárd forintos keretből támogatnának energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók felhasználását növelő korszerűsítéseket.

„Nagyon fontos, hogy kizárólag energiahatékonysági célú beruházásokat lehet támogatni ebből a forrásból, legalább 30%-os energiamegtakarítás elérésével, és a keret 10%-át energiaszegény háztartásoknak kellene megkapniuk. Igaz, ha nem ők nem merítik ki a nekik szánt forrást, azt idővel át lehet csoportosítani. Márpedig ők nem biztos, hogy képesek kellő számban pályázni, utalt a Pálffy Anikó a fentebb, a Habitat szakértője által már kifejtett problémára. Azonban, miután várhatóan most egy keretet hirdetnek majd meg, ami korlátozott ideig lesz elérhető, számítani fog, hogy ki milyen gyorsan, mennyire felkészülten nyújt be igénylést.

Ezeknél a családoknál problémát okoz az önrész, vagy a hitelképességi követelmény is, amelynek való megfelelés nélkül a várható konstrukció nem lesz elérhető. Többeknek megoldást adna egy 30-40%-os vissza nem térítendő támogatási hányadot felhasználhatnák hiteltörlesztésre.

A támogatható beruházásoknál vélhetően az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) katalógusában felsorolt tevékenységeket lehetne elszámolni, ami mindenképpen az energiamegtakarítási célt szolgálja. Ugyancsak au EU-s követelmények közé tartozik a kötelező előzetes energetikai felmérés és tervezés – ami elszámolható, és a minimális energiamegtakarítási követelmény, amit tanúsíttatni kell a támogatáshoz.

„Sokaknak gondot okozhat, hogy egyszerre hajtsanak végre egy teljes mélyfelújítást, ami bonyolult és drága, ezért jó lenne, ha hosszabb távú programokkal lehetőség lenne a szakaszos megvalósításra, akár 5-8 éves folyamatban” – magyarázza a MEHI munkatársa. 

A szakértő szerint a tervezhetőség nagyon fontos lenne, akár úgy, hogy évente csak tízezer lakást korszerűsítését támogatja az állam, de azt folyamatosan, minden évben. Ez kiegyensúlyozott építőipari keresletet jelentene, ami nem hajtaná felfelé az árakat sem,

A gazdaságot is élénkítené

Az Egyensúly Intézet nemrégiben közzétett, szakmai és piaci szereplők véleményét összefoglaló álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné, és hangsúlyozzák az átfogó lakásfelújítási program mielőbbi megindításának szükségességét.

Úgy vélik, „egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.”

Vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből összeálló konstrukciót javasolnak, amelyben a két rész arányát a jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálnák, hogy – mint írják – „a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba”. Javasolják, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, annál nagyobb arányú legyen az állami támogatás.

Ezen felül a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait áfavisszatérítéssel, kedvezményes áfakulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatnák.

Új EU-s szabályozás

Mindeközben az Európai Parlament elfogadta az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról szóló javaslatokat. Eszerint 2030-tól minden új épületnek - a köztulajdonban lévőknek 2028-tól - kibocsátásmentesnek kellene lennie.

A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

A szabályozás a lakóépületek energiahatékony korszerűsítését lépésenként teszi lehetővé, ellentétben az eredeti, sokak által támadott koncepcióval, amely kötelezővé tette volna az energiahatékonysági felújítást, ezzel a lakástulajdonosokat magas, esetleg megfizethetetlen költségekkel megterhelve.


Hatékonyság és átláthatóság a közpénzfelhasználásban - konferenciát tartott a Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzési rendszer eredményes működéséhez a megfelelő szabályozás és ellenőrzési tevékenység mellett a szakmai szereplők közötti szoros együttműködésre, tapasztalatcserére és tudásmegosztásra is szükség van. Ennek biztosított fórumot a Közbeszerzési Hatóság a Szabályosság és ellenőrizhetőség – Aktualitások és jövőbeli folyamatok a közbeszerzésekben című konferenciája, melynek keretében a közbeszerzési rendszer jelenlegi működését érintő legfontosabb aktualitásokat és kihívásokat vitatták meg a résztvevők.
2026. 11. 20. 03:30
Megosztás:

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban, de az első tízben olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Veszprém, Pécs és Debrecen – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, amely megújult módszertannal, nyolc szempont alapján vizsgálta Magyarország 175 járását, köztük Budapestet is. Az MBH Csoporthoz tartozó bank elemzői az oktatási, egészségügyi, kulturális, munkaerőpiaci és vásárlási lehetőségek mellett a lakáspiaci helyzetet, a bűnözés arányát, és új elemként a zöld környezetet is számításba vették a rangsor összeállítása során. A megyei átlagokat tekintve Veszprém, Zala és Vas megye járásai végeztek az élen.
2026. 11. 20. 03:00
Megosztás:

Vállalkozói áram árak 2027 - Így csökkennek a vállalkozások áram rendszerhasználati díjai

Átlagosan 55 százalékkal csökkennek a vállalkozások rendszerhasználati díjai, miközben a családok villanyszámlája nem emelkedik - jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
2026. 11. 20. 02:30
Megosztás:

Itt a Postán kapható Állampapír - mennyi kamatot fizet? Megéri?

A postán megveszed, hazaviszed – de mennyit kamatozik ez az állampapír?
2026. 11. 20. 02:00
Megosztás:

Energia támogatást szeretnél kapni? Akkor időben kell lépned

A 2027 februárjára tervezett Wekerle Plusz energetikai felújítási programra készülő háztulajdonosoknak már a költségvetés összeállításakor érdemes számolniuk az esetleges járulékos kiadásokkal.
2026. 11. 20. 01:30
Megosztás:

Ön is nyugdíjas otthonra vár? Akkor van sok rossz hírünk

A Szociális és Családügyi Minisztérium augusztusi adatai szerint a mintegy 62 ezer hazai idősotthoni és gondozóházi férőhely mellett további 48 070 ember vár elhelyezésre.
2026. 11. 20. 01:00
Megosztás:

A nyugdíjasok kemény üzenet a fiataloknak

A mai nyugdíjasok közül sokan másként döntenének, ha újrakezdhetnék.
2026. 11. 20. 00:30
Megosztás:

MGYOSZ: fontos kompromisszum, de ki kell gazdálkodni a forrását

Az MGYOSZ fontos kompromisszumnak tekinti a jövő évi béremelésről szóló megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van.
2026. 11. 19. 23:30
Megosztás:

Enyhül az aszály: újabb esők segítik a talaj vízkészletének feltöltődését

A jövő hét elejéig több hullámban újabb csapadék érkezik, tovább tud töltődni a talaj - írta csütörtöki agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet Zrt.
2026. 11. 19. 23:00
Megosztás:

Országos sztrájk lesz Olaszországban

Az oktatást, az egészségügyet, a városi tömegközlekedést és a vasutakat is érinti a CGIL szakszervezeti föderáció által péntekre Olaszországban meghirdetett általános országos sztrájk, de a légi közlekedésre nem vonatkozik.
2026. 11. 19. 22:30
Megosztás:

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt - írta az economedia.ro.
2026. 11. 19. 22:00
Megosztás:

A lengyel szejm megszavazta az éjszakai szesztilalom bevezetését

Jóváhagyott csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház (szejm) több törvénymódosítási javaslatot, melyek értelmében országszerte éjszakai szesztilalmat vezethetnek be.
2026. 11. 19. 21:30
Megosztás:

MNB: félmillió forintra nő az ingyenes előtörlesztés összege a fogyasztási hiteleknél november 20-tól

November 20-tól évi félmillió forintra nő az ingyenes előtörlesztés összege a fogyasztási hiteleknél, a halasztott fizetést (BNPL) nyújtó szolgáltatókat pedig ezentúl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ellenőrzi - közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 21:00
Megosztás:

Mennyibe kerül valójában egy céges autó? A havidíjnál jóval többet érdemes nézni

A céges autó költségét könnyű egyetlen számmal azonosítani, a vételárral vagy a havi bérleti díjjal. A vállalkozás kasszáját azonban ennél jóval több tényező befolyásolja, az értékvesztéstől és a szervizeléstől kezdve egészen addig, hogy mennyi időre esik ki az autó egy váratlan káresemény miatt. Éppen ezért a céges autó kiválasztásakor nem elég pusztán azt kiszámolni, hogy mennyibe kerül, hanem azt is, mit kap érte a vállalkozás.
2026. 11. 19. 20:00
Megosztás:

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a miskolctapolcai Barlangfürdő fejlesztési programját

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a miskolctapolcai Barlangfürdő rövid távú fejlesztési programjának összefoglalóját Miskolc önkormányzata, a lakosok november 26-ig oszthatják meg véleményüket és javaslataikat.
2026. 11. 19. 19:30
Megosztás:

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kínai webáruházak a magyar online piacból

A magyarországi online kiskereskedelem bruttó 2100 milliárd forintot meghaladó éves forgalmából már több mint 20 százalék az Európai Unión kívüli, főként kínai webáruházak forgalma - ismertette Madar Norbert, a PwC Magyarország igazgatója a legújabb Digitális Kereskedelmi Körkép tanulmány adatai alapján.
2026. 11. 19. 19:00
Megosztás:

Lassult az albérletárak emelkedése, de a fiataloknak továbbra is drága az önálló lakhatás

Lassul az albérletárak növekedése, de a fiataloknak így is megfizethetetlen a piac – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb, 2026 harmadik negyedéves adataiból. Bár a korábbi drasztikus áremelkedési ütem megtört, a bérleti díjak és a fiatalok pénzügyi lehetőségei közötti olló továbbra sem zárult be. Az átlagos havi bérleti díj 145 ezer forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 141 ezer forinttal. Eközben a fiatalok átlagosan legfeljebb 132 ezer forintot tartanának megfizethetőnek havonta. A lakhatási nehézségeket jól mutatja, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak az albérlet jelent lehetőséget az önálló élet megkezdésére.
2026. 11. 19. 18:30
Megosztás:

Milliókat érő örökségek veszhetnek el egyetlen hiányzó jelszó miatt

Akár egy milliárdos értékű vállalkozás is összeomolhat, és több tízmillió forintnyi örökség válhat végleg hozzáférhetetlenné, ha az elhunyt nem gondoskodott időben digitális vagyona sorsáról. Egyre több értékünk létezik ugyanis kizárólag digitális formában, a kriptovalutáktól és a külföldi befektetésektől a webáruházakon át az értékes szoftverekig.
2026. 11. 19. 18:00
Megosztás:

Airbnb-tiltás jön 2028-tól a budai Várban

Elfogadta a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról szóló rendeletét az I. kerületi önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön, így a budai Várban 2028. január elsejétől teljes tiltás lesz.
2026. 11. 19. 17:30
Megosztás:

Az EU felszólította Magyarországot a légszennyezés elleni program frissítésére

Felszólította Magyarországot az Európai Bizottság csütörtökön, hogy aktualizálja az egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzeti programját.
2026. 11. 19. 17:00
Megosztás: