Mit csinálnál, ha kapnál plusz öt életévet?

A magyarok több mint fele heti 3 órát sem mozog, és csak minden 5. gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik – derül ki az HonestFood reprezentatív felméréséből. Sokkal magasabb a vágyott életkor, mint amennyit a jelenlegi statisztikák szerint élhetünk. A nők negyede, a férfiak 30%-a legalább 91 évet szeretne élni. Minden 2. honfitársunk többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, de akad olyan is, aki úgy érzi, hogy olvasással, házfelújítással, új sportok kipróbálásával vagy épp szeretkezéssel töltené a plusz éveket. A hosszú, aktív élet legfőbb gátja a válaszadók döntő többsége szerint a stressz.

Mit csinálnál, ha kapnál plusz öt életévet?

Több utazás és időtöltés a családdal, barátokkal – erre vágyik a magyarok fele

Minden 2. magyar többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, ha kaphatna plusz öt aktív életévet – mutatják az HonestFood reprezentatív felmérésének adatai*. Több kulturális élmény, mozgás, új ismeretek elsajátítása, sőt, segítő tevékenységek és a bolygó megmentése is szerepel tízből 1-2 ember vágyaiban, de akadnak olyanok is, akik szépirodalmat olvasnának kifulladásig, új sportokat próbálnának ki, házat építenének, szeretkeznének a plusz években, és van, aki konkrétan Mori Hamako, a világ legidősebb gamere Guinness rekordjára pályázik.

Miért pont öt évre kérdezett rá az HonestFood kutatása? Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az EU-ban mindez 5,6 évvel magasabb, 80,1 év. „Az HonestFood egyik alappillére az emberi egészség védelme. Egy egészséges társadalom boldogabb, produktívabb és kevesebb kiadást jelent a társadalombiztosításnak. Szeretnénk, ha a magyar emberek is több aktív, egészséges évet élhetnének. De ehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen a magyarok jelentős része bevallása szerint is keveset mozog és nem táplálkozik tudatosan. Azért kezdeményeztük ezt a kutatást, hogy hiteles közszereplőkkel karöltve felhívjuk a figyelmet az egészségtudatos életmód fontosságára, és motiváljuk az embereket” – mondta Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója.

Alábecsüljük a magyar átlagéletkort, de azt tudjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint az EU-ban

A születéskor várható átlagos élettartam statisztikákkal kapcsolatban inkább képben vannak a férfiak, mint a nők. Csak minden 4. magyar tudja, hogy meddig élünk átlagosan, a többség (56%) alábecsüli ezt az értéket, 19% pedig a valós életkor felé lő. A magyarok nagy része (72%) tudja, hogy nálunk alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam. A válaszadók 17%-a úgy gondolja, hogy nincs különbség e tekintetben Magyarország és az EU között, 11% szerint pedig Magyarországon élünk tovább.

Alig mozgunk, de a tudatos táplálkozás még több ember életéből hiányzik

Honfitársaink több mint fele (57%) nem mozog heti 3 órát se, pedig jellemzően (91%) szeretünk mozogni – derül ki az HonestFood felméréséből. A tudatos táplálkozás hiánya még a mozgásnál is szomorúbb képet fest: csak minden 5. magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik. Akik tudják magukról, hogy nem esznek egészségesen, azok (leginkább a nők) ezt főképp azzal indokolják, hogy a jó minőségű élelmiszer nagyon drága. Minden 10. magyar azzal hitegeti magát, hogy úgy fog sokáig élni, hogy ezért tennie sem kell különösebben. És kb. ugyanennyien (9%) pedig azt gondolják, hogy rossz géneket örököltek, és ezért nem tehetnek semmit a hosszú élet érdekében.  

„Drágán is lehet egészségtelenül és olcsón is lehet egészségesen táplálkozni. Tévhit, hogy spórolva nem lehet tudatosan étkezni. Egyébként is, de jelen élelmiszerárak mellett különösen javasolt a menütervezés és az ahhoz kapcsolódó pontos bevásárlólista. Menütervezésnél legyünk minél változatosabbak, kerüljük a szélsőséges étrendet. Jobb minőségű alapanyagokkal az adagok csökkentésén is érdemes elgondolkozni, hiszen a magyarok többségének van súlyfeleslege. Már azzal is sokat tehetünk az egészségünk érdekében, ha figyelünk a termék kalória-, cukor- zsír- és sótartalmára, és hogy milyen és mennyi adalékanyag található az élelmiszerben” – mondta Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője az HonestFood kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők

Jelentősek az eltérések aközött is, hogy meddig szeretnénk élni, és hogy mit gondolunk, szerintünk meddig fogunk. A kutatás alapján a magyarok háromnegyede legalább 76 éves koráig szeretne élni, de csak 53%-a gondolja azt, hogy meg is éri ezt a kort. A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők, a nők negyede, a férfiak 30%-a szeretne legalább 91 évet élni. Magas azok aránya, akik még ennél is tovább élnének. Minden 5. magyar (21%) legalább 95 éves koráig szeretne élni, és minden 10. gondolja, hogy ez így is lesz. Azok között is kiemelkedő a férfiak aránya, akik legalább 95 évet szeretnének élni. Míg a férfiak körében 25% ez az arány, addig a nőknél csak 17%. Ráadásul a férfiak 13%-a úgy gondolja, hogy élni is fog eddig, míg a nőknek pusztán 6%-a. Arányaiban a nők többsége (21%) 81-85 éves koráig szeretne élni.

Tudjuk, hogy tenni kellene a hosszú életért, szeretnénk is sokáig élni, de a viselkedésünk nem ezt mutatja

A magyarok 75%-a szeretne sokáig élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22%-uk élek, ameddig élek szemlélettel rendelkezik és csak a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet. A magyarok nagy része tisztában van azzal, hogyha szeretne sokáig aktívan élni, akkor azért tennie is kell. Azok között, akik szeretnének sokáig élni, pusztán minden 6. érzi úgy, hogy mindent meg is tesz ezért, minden 2. gondolja, hogy jó úton halad, de még lenne mit tennie, és minden 3. bevallja, hogy nagyon keveset tesz ennek érdekében. Az élek ameddig élek szemléletűek kb. háromnegyede (73%) nem akar lemondani semmiről, és azt eszi, amit szeret, kb. negyede (27%) pedig nem szeret sportolni, és alapvetően lusta embernek tartja magát. Tóth Vera, énekes elmondta, hogyha ő pár éve nem fogy le, akkor annak nagyon komoly egészségügyi következményei lettek volna. „31 évesen már nem úgy ketyegett a szívem, ahogy kellett volna. Ez döbbentett rá arra, hogy változtatnom kell. És persze azonnal akartam az eredményeket, mert mi magyarok nem vagyunk türelmesek. De rájöttem, hogy ehhez még a műtéti segítség mellett is idő kell. Aztán szépen lassan lefogytam 50 kilót. Ma már mindent eszem, de figyelek a minőségre és a mennyiségekre is, és figyelem a testem reakcióit. Például egy ideig feltettem magamnak a kérdés, hogy biztosan szükségem van ekkora adag ételekre, nem elég a fele is? De igen, elég. Én 100 évig akarok élni, és ma már úgy gondolom, hogy fogok is.”

Mindenki stresszel

Az aktív, egészségben eltöltött életévek száma a válaszadók legnagyobb része (59%) szerint a stressz csökkentésével érhető el. Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65%), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68%) különösen kiemelkednek.

A több mozgás, aktívabb élet (48%) és a tudatosabb táplálkozás (45%) kerültek még dobogóra. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban és aktívabban élhessenek. A válaszadók negyede szerint fontos ebben a megfelelő mennyiségű pihenés, minden 5. magyar pedig a minőségi családos, barátos időtöltést is nélkülözhetetlennek tartja ehhez. Az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok. A közösségi élet csak minden 20., míg a szakmai kiteljesedés csak minden 50. válaszadó szerint hosszabbíthatja meg az aktív, egészségben töltött életévek számát.

Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó rávilágított arra, hogy a stressz csökkentésének egyik legjobb módja a mozgás. „Kutatások bizonyítják, hogy már akár napi fél óra intenzív mozgás javíthatja a kedélyállapotunkat, továbbá egy-egy mozgástípus kifejezetten alkalmas arra, hogy a gondolatainkat rendezni tudjuk. Ráadásul aki sportol, az sokkal magabiztosabb az élet minden területén” – tette hozzá az olimpikon.

Napi bruttó 300 helyett 400 Ft dolgozói ösztönző és havi 500 óra önkéntes munka akár túlóraként elszámolva

A mozgás apró lépésekkel is beépíthető a mindennapokba. Tavaly májusban, a Tour de Hongrie utolsó etapján bejelentették, hogy napi bruttó 300 Ft-ot kapnak a KOMETA-nál azok a dolgozók, akik aznap kerékpárral, gyalog, futva, netán hagyományos rollerrel érkeznek munkába. Az elmúlt közel másfél évben 30-50 kolléga rendszeresen igénybe vette ezt a bónuszt, amit az inflációs környezetre való tekintettel szeptember 1-jétől bruttó 400 Ft-ra emeltek, sőt, idén ősztől már a konditermi mozgást és az úszást is ugyanígy jutalmazzák.

Az HonestFood reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a magyarok 17%-a visszaadna valamit a bolygónak, 13%-a segítő tevékenységet végezne, ha kapna plusz 5 aktív életévet. A KOMETA erre válaszul önkéntes programot indít. Létrehoznak egy 500 órás havi keretet, amelyre október 1-jétől a kollegák feliratkozhatnak, és amit a KOMETA óránként bruttó 2500 Ft-tal jutalmaz.

Ezermilliárdos tét a magyar energiaátmenetben

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.
2026. 02. 23. 06:00
Megosztás:

Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja

Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
2026. 02. 23. 05:00
Megosztás:

Minél több dolgozó kap bónuszt, annál jobb egy vállalat teljesítménye

Mérhetően jobb teljesítményt nyújt az a vállalat, ahol a dolgozói kör nagyobb aránya részesül pluszjuttatásban – derül a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
2026. 02. 23. 04:00
Megosztás:

600 új munkahelyet hoz létre a Master Good Kft. újabb óriásberuházása Kisvárdán

A Master Good Kft. baromfifeldolgozó vállalat 72 milliárd forint értékű beruházással kétszeresére bővíti a kapacitását Kisvárdán, amelynek nyomán hatszáz új munkahely jön majd létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a városban.
2026. 02. 23. 03:00
Megosztás:

Kriptózuhanás után: vételi lehetőség a Solana 67%-os esése?

A teljes kriptopiac kapitalizációja 2024 végén még 4,4 ezermilliárd dolláron tetőzött, azóta azonban mintegy 45%-kal 2,4 ezermilliárd dollár környékére esett vissza. A lejtmenet az elmúlt hónapokban felgyorsult, és gyakorlatilag egyetlen nagyobb token sem kerülte el az eladói hullámot – még azok sem, amelyek mögött valós technológiai felhasználás áll.
2026. 02. 23. 02:00
Megosztás:

Változik a húsvét dátuma! Itt a magyarázat, hogy miért

Minden évben izgatottan várjuk a húsvéti ünnepeket – de sokakat meglep, hogy a húsvét nem esik mindig ugyanarra a napra. Egy évben március vége, máskor április közepe felé tartunk a naptárral, amikor elérkezik húsvétvasárnap. De vajon miért mozog évről évre ez a dátum? És mikorra esik 2026-ban? Ebben a cikkben mindezt érthetően elmagyarázzuk.
2026. 02. 23. 01:30
Megosztás:

Mondd meg melyik napon születtél, megmondjuk, mi vár Rád!

Az ezoterikus tanok szerint nem véletlen, hogy a hónap melyik napján születtél. Minden nap saját rezgéssel, sorsmintával és tanítással rendelkezik, amely egész életedben elkísér. Olvasd el azt a jóslatot, amely a születésed napjához tartozik – lehet, hogy most érkezik meg a válasz, amit régóta keresel. Az adott szám alatt találod a Hozzád illő magyarázatot.
2026. 02. 23. 01:00
Megosztás:

Miért „láthatatlanok” egyes daganatok az immunrendszer számára?

Az immunterápiák az elmúlt évtizedben forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, ám a klinikai tapasztalatok szerint egyes betegek kiemelkedően jól reagálnak ezekre a kezelésekre, míg másoknál szinte nincs hatás. Ezt a jelenséget régóta kutatják, és korábban elsősorban a daganatok „mutációs terhelésére”, azaz a felhalmozódott mutációk mennyiségére összpontosítottak. Egy új, szegedi kutatók által vezetett nemzetközi tanulmány azonban arra világít rá, hogy a mutációk minősége legalább ilyen fontos szerepet játszik az immunterápiás válasz kialakulásában.
2026. 02. 23. 00:30
Megosztás:

Újabb alakulatnál kezdődik meg a Lynx harcjárművek rendszeresítése

A Magyar Honvédség újabb, immár második alakulatánál is megkezdődik az átállás a Lynx típusú páncélozott gyalogsági harcjárművekre - jelentette be a Honvéd Vezérkar főnöke.
2026. 02. 22. 23:00
Megosztás:

Több évtizedes problémát oldott meg a Debreceni Egyetem matematikusa

Vannak kérdések, amelyeket egy általános iskolás is megért, de a megválaszolásukhoz a világ legjobb elméinek is évtizedekre vagy akár évszázadokra van szükségük. Pink István, a Debreceni Egyetem kutatója és japán kollégája, Miyazaki Takafumi egy ilyen, 30-40 éve nyitott kérdés végére tett pontot. Eredményüket a világ egyik legrangosabb szaklapja, az American Journal of Mathematics közölte.
2026. 02. 22. 22:00
Megosztás:

Sok ezer légijáratot töröltek az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban már csaknem 7500 légijáratot töröltek az északkeleti országrészt vasárnap elért rendkívül erős újabb téli vihar miatt.
2026. 02. 22. 21:00
Megosztás:

Befejeződött a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum felújítása

Bácsmegi Gábor múzeumigazgató pénteken az MTI-nek elmondta, a felújítás elsősorban a műemléki épületrész homlokzatát érintette, kicserélték az intézmény nevét jelző betűket a timpanon alatti részen, ahogyan a főbejárati ajtót és a benti fogadópultot is. Emellett áthelyezték a kerítést.
2026. 02. 22. 20:00
Megosztás:

Trump 10-ről 15 százalékra emeli a globális vámtarifát

Az amerikai elnök közölte szombaton, hogy az előző nap bejelentett 10-ről 15 százalékra emeli az új globális vámtételt.
2026. 02. 22. 19:00
Megosztás:

Gyorsuló tengerszint-emelkedés fenyegeti Dubrovnik óvárosát

A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban - erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv.
2026. 02. 22. 18:00
Megosztás:

Érkezik a kora tavaszias idő

Kora tavaszias, olykor szeles idő várható február utolsó hetében, a csúcshőmérséklet napközben jellemzően 10 Celsius-fok felett alakul, de a hétvégén akár 12-18 fok is lehet. A hét elején még többfelé lehet csapadék, akár zivatar is, majd szerdától szárazabb és egyre naposabb idő várható - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
2026. 02. 22. 17:00
Megosztás:

Rekordszintű tanulási hullám indult 2026 elején

Háromszorosára nőtt 2026 januárjában a felnőtt- és szakmai képzések iránti érdeklődés az előző év azonos időszakához képest – derül ki a TanfolyamGURU platform friss adataiból. A növekedés nem néhány kiugró nap eredménye: a teljes hónap során tartósan magas aktivitás volt mérhető, ami arra utal, hogy a jelenség mögött mélyebb munkaerőpiaci és társadalmi folyamatok húzódnak meg.
2026. 02. 22. 16:00
Megosztás:

Piaci pletyka: a SWIFT már az XRP-t használja? – Új korszak jöhet a globális pénzügyekben

Robbanásközeli fejlemény a nemzetközi utalási piacon: friss értesülések szerint az XRP egyre mélyebben beépül a globális pénzügyi infrastruktúrába, és a SWIFT modernizált fizetési rendszerében is szerepet kap. Ha az információk helytállóak, az áttörést jelenthet az intézményi adoptáció és a valós blokklánc-használat terén.
2026. 02. 22. 15:00
Megosztás:

Egy hónap alatt több mint 120 ezren írták alá az agrárpetíciót

Január 19-i indulása óta több mint 120 ezer gazdálkodó és fogyasztó csatlakozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) aláírásgyűjtéséhez - jelentette ki a NAK elnöke az Agrokult.hu weboldalon vasárnap megjelent interjújában.
2026. 02. 22. 14:00
Megosztás:

Identitásválságban a Bitcoin - Az altcoinok kerültek reflektorfénybe

3,8 milliárd dollár távozott a BTC és ETH ETF-ekből: új fejezet nyílhat az intézményi kriptopiacon. Miközben az amerikai Bitcoin- és Ethereum-ETF-ekből hetek óta ömlik ki a tőke, egyes altcoin-alapok – különösen a Solana és az XRP termékek – friss beáramlást tapasztalnak. A trend nem pusztán árfolyammozgásokról szól: egyre többen kérdőjelezik meg a Bitcoin szerepét a globális pénzügyi rendszerben.
2026. 02. 22. 13:00
Megosztás:

Pánik a piacon: újabb „extrém félelem” jelezhet Bitcoin-vételi lehetőséget?

Történelmi mélypontra süllyedt a piaci hangulat, miközben a Bitcoin árfolyama körül ismét eluralkodott a bizonytalanság. Elemzők szerint azonban az úgynevezett „extreme fear” fázis gyakran nem a vég, hanem egy új ciklus kezdete – és hosszú távon komoly beszállási lehetőséget jelenthet.
2026. 02. 22. 12:00
Megosztás: