Mit várhatunk a tervezett lakhatási cafetéria programtól?
A kivezetett lakás cafeteria rendszeren belül a munkáltatók kétféle támogatást adhattak munkavállalóiknak adómentesen, béren kívüli támogatásként.
A korábbi adómentes albérlet támogatás (hivatalos nevén: mobilitási célú lakhatási támogatás) célja volt, hogy a munkavállaló a lakhelyétől távolabb is tudjon munkát vállalni, ezáltal elősegítve a munkaerőáramlást, a munkaerő mobilizálását. 2018-tól kezdődően a munkaviszony létrejöttét követő 5 évig volt igényelhető az adómentes albérlet támogatás, melynek összege a mindenkori minimálbérhez volt kötve.
Az első két évében az aktuális minimálbér 60%-a, harmadik és negyedik évben (2020) 40%-a, míg az ötödik évben a 20%-a volt folyósítható mobilitást elősegítő lakhatási támogatási céllal. Az adómentes albérlet támogatás legfontosabb kritériuma az volt, hogy a munkavállaló a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesítse: minimum 60 kilométerre lakjon a munkahelyétől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára lakjon a munkavégzés helyétől.
Emellett nem kaphatott adómentes támogatást az sem, aki rendelkezett a közelben lakással.
A korábbi lakáscélú munkáltatói támogatás keretei között öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehetett kifizetni lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, de felhasználható volt a munkáltatói lakáscélú kölcsön, vagy a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetésére is. A támogatás maximális összege az ingatlan vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30%-a lehetett.
„A munkáltatóknak és a dolgozóknak egyaránt előnyös lehet egy megfelelően kidolgozott, a munkavállalók széles körét érintő felhasználási célú, egyszerű adminisztrációval járó program megjelenése. Mivel lakhatásra általában költenie kell a munkavállalóknak valamilyen formában, nem mindegy, hogy ezt az adózott jövedelmükből vagy kifejezetten erre a célra nyújtott juttatásból tehetik meg, ezért fontos eszköz lehet a munkavállalók megtartásában is. Hitelfelvételnél a munkabért kiegészítő cafeteria elemeket másodlagos (önmagában hitelfelvételre nem jogosító, kiegészítő) jövedelemként veszik figyelembe a bankok. Az összesen elfogadható jövedelem összegének maximum 30%-át teheti ki a cafeteria összege” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
A korábbi támogatási formák áttekintése alapján az új lakhatási támogatás kidolgozásához kapcsolódóan több fontos kérdést kell tisztáznia a kormánynak november 30-ig:
Támogatási forma jellege:
● A korábbi mobilitási és lakáscélú támogatások közül melyik modellt követné inkább?
Támogatás mértéke:
● Meghatározásra kerül-e összesített maximális keret, és ha igen, akkor a lakás/ingatlan értékének hány százalékáig terjedhet?
Felhasználási célok:
● Csak albérletre, vagy lakásvásárlásra is használható lesz-e?
● Kiterjed-e lakásfelújításra, korszerűsítésre is?
● Lehet-e majd hiteltörlesztésre használni?
Jogosultsági feltételek:
● Albérlet esetén szükséges-e minimális távolság a munkahely és lakóhely között?
● Vonatkozik-e a támogatásra méltányolható lakásméret korlátozás?
Időbeli korlátok:
● Megmarad-e az 5-éves időkeret?
Nagy eséllyel a lakáscélú munkáltatói támogatáshoz hasonló modell bevezetése várható, de egy kombinált támogatás is elképzelhető.
Munkavállalói albérlettámogatás jelenleg is létezik, de csak olyan álláskeresőnek, akiknek a felajánlott munkalehetőség esetében a munkavégzés helye eltér az állandó lakóhelyüktől, vagy a lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye.
„A lakhatási támogatás kifejezetten értékes juttatási elem lehet azon munkavállalók számára, akiknél ez az igény felmerül. Érdemes megvizsgálni az optimális dokumentáció mértékét is, hiszen a nagymértékű adminisztráció ronthatja a munkáltató juttatási kedvét. Emellett hasznos, ha az adómentesség feltételeihez tartozó felelősség főképp a munkavállalót terheli, így tovább javítható a juttatási hajlandóság, illetve könnyítés lehetne, ha a megvalósítás külön szolgáltató bevonása nélkül is működhetne” – erősítette meg Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője.
