Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?

„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. „Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.” A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás.  Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtés.

Kiürül az ország?

A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet.

„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások - sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá.

Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék.  A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.

Van visszaút?

A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését.

„A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő.

Nincs elég tartalék

A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges.  

Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.