MNB: közel 3 milliárdra nőtt az elektronikus fizetési tranzakciók száma 2025-ben
Az elektronikus fizetések aránya a teljes pénzforgalmon belül tavaly 46 százalékra nőtt az előző évi 42 százalékról, az MNB célja, hogy 2030-ra ez az arány 60-67 százalékra emelkedjen. Az elektronikus vásárlások aránya mind darabszámban, mind értékben Budapesten volt a legmagasabb, 62 illetve 70 százalékkal. Tavaly az elektronikus vásárlások értékének aránya elérte az 51 százalékot, ami 10 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Az üzletek mintegy felében már többen fizettek elektronikusan, mint készpénzzel.
Azon felhasználók aránya, akik egy hónapban legalább 15 alkalommal használnak elektronikus fizetési megoldást, szintén átlépte az 50 százalékos határt - tette hozzá.
Az elektronikus fizetések aránya minden értéksávban növekszik, az 5 ezer forint alatti vásárlásoknál volt a legalacsonyabb 40 százalékkal, míg 20-50 ezer forint között 69 százalékon állt.
Az MNB adatai szerint 2,8 millió magyarországi ügyfél vezet számlát külföldi fintech szolgáltatónál, elsősorban külföldi és online vásárlásokra másodlagos számlaként, ami a jegybank szerint élénkíti a versenyt, és az új fejlesztésekre, illetve a szolgáltatások színvonalának javítására ösztönözheti a hazai szereplőket is.
Az innovatív megoldások is egyre népszerűbbek, 2025 végén már 3,2 millió bankkártya volt mobiltárcába regisztrálva, és az év során a kártyás vásárlások 31 százalékát mobiltárcán keresztül bonyolították.
A számlafizetéseknél tavaly 80 százalékra nőtt az elektronikus tranzakciók aránya, ezzel elérve az MNB pénzforgalmi stratégiájában kitűzött célértéket - fogalmazott.
A jegybank felmérése szerint a lakosság háromnegyede szívesen fizet elektronikusan a kényelmi és biztonsági szempontok miatt, és 56 százalék mindenhol készpénzmentesen fizetne, ha erre lehetőség nyílna.
Az azonnali fizetésre épülő qvik online fizetés ismertsége 50-60 százalék körül alakult, a szolgáltatás különösen az online térben vált népszerűvé, több mint 30 ezer kereskedőnél lehet már ezzel a technológiával fizetni. Tavaly 7,5 millió qvik-fizetés történt 2300 milliárd forint értékben, és közel félmillió bankszámláról indítottak tranzakciót. 2026 közepéig a tranzakciók száma 17 millióra, az értékük 4500 milliárd forintra nőtt, miközben már négy pénzforgalmi szolgálató nyújt elfogadói szolgáltatást
- hangzott el a tájékoztatón.
A jegybank a qvik bevezetésével a kártyás fizetések alternatíváját kívánta erősíteni, mivel a kisebb kereskedők számára a bankkártyás elfogadás költségei terhet jelenthetnek.
Lupsay Miklós szerint további előrelépésre van szükség a pénzforgalmi költségek területén, ugyanis a lakosság és a kisebb kereskedők költségei egyaránt tovább emelkedtek, ami rontja a versenyképességet. Bár a pénzforgalmi szolgáltatások díjai 2025-ben az MNB és az akkori kormány megállapodása révén nem emelkedtek, a lakosság pénzforgalmi költségei tavaly 344 milliárd forintot tettek ki.
Az MNB adatai szerint tavaly tovább bővült a készpénzállomány, az év végén 9402 milliárd forinton állt (+4,6 százalék), de ezt továbbra is a megtakarítási célú kereslet határozta meg. A lakosság körében változatlanul jellemző, hogy nagyobb összegeket vesznek fel az ATM-ekből, de ritkábban.
Az MNB tavaly 124 jogsértést állapított meg pénzforgalmi ellenőrzései során, és összesen 252 millió forint bírságot szabott ki.
A banki fejlesztéseknek és a pénzforgalmi szereplők együttműködésének köszönhetően csökkent a visszaélések értéke is, ugyanakkor megfigyelhető, hogy csalók a vállalati ügyfelek felé fordulnak. A lakossági ügyfeleket érintő visszaélések értéke 6,2 milliárd forinttal 14,2 milliárd forintra esett, és az 1 millió forint feletti átutalásoknál csökkent a visszaélések száma, amelynek kiszűrését a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) is támogatja.
A jegybank szerint a pénzforgalmi piac működését a következő időszakban az új uniós szabályozások, köztük a készülő új fizetési szolgáltatási szabályozás (PSR) is jelentősen befolyásolhatja.
A kistelepülések ATM-telepítési programjára vonatkozó kérdésre válaszolva Deák Vivien vezető közgazdasági elemző elmondta, hogy ez a döntés nem a jegybank, hanem a kormányzat hatáskörébe tartozik. Az ATM-ek számának csökkenését az magyarázza, hogy több pénzintézet a nagyobb készpénzforgalmú helyszínen korszerűbb bankjegykiadó automatát telepített, és a régebbi ATM-eket kistelepülésekre helyezték át.
