Most kiderül, hogy mennyire ellenálló a magyar gazdaság az újabb közel-keleti energiasokkal szemben

Magyarország számára jelenleg nem az olaj- vagy gázhiány jelenti a legnagyobb kockázatot. Sokkal fontosabb kérdés, hogyan épülnek be a magasabb energiaárak a külkereskedelmi mérlegbe, az inflációba, a forint árfolyamába és a vállalatok költségeibe. Ha a mostani árszintek tartósnak bizonyulnak, a 2027-re vonatkozó gazdasági és vállalati várakozásokat is átírhatják.

A jemeni harcok szeptemberi kiújulása ismét a Báb el-Mandeb-szorosra irányította a figyelmet. A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl közötti szűkület a világ egyik fontos tengeri kereskedelmi útvonala, a kockázatokat pedig növeli, hogy a Hormuzi-szoros hajóforgalma is jelentősen visszaesett.

Magyarország energiaellátása ugyanakkor nem függ közvetlenül a Báb el-Mandebtől. Az ország fosszilisenergia-importjában továbbra is meghatározó a vezetékes szállítás. Egy tartós vörös-tengeri fennakadás ezért önmagában nem jelentené azt, hogy leállnak a magyarországi olaj- vagy gázszállítások.

A világgazdasági hatás azonban ettől még gyorsan elérheti hazánkat. Az olaj globális piacon forog, így a közel-keleti szállítási útvonalak zavarai a világpiaci árakon, a fuvarozási és biztosítási költségeken keresztül akkor is megjelennek, ha a hozzánk érkező energiahordozók más útvonalon jutnak el az országba.

A Brent ára szeptember közepén 108 dollár körül mozgott hordónként. Az európai gázpiacon irányadó holland TTF jegyzése pedig megközelítette a 84 euró/MWh-t, ami egy hónap alatt mintegy 30 százalékos emelkedést jelent.

Nem az ellátás, hanem az ár lehet a fő kockázat

A magyar gáztárolók szeptember közepén 72,6 százalékos töltöttségen álltak, meghaladva a 68,7 százalékos uniós átlagot. Ez a fűtési szezon előtt jelentős biztonsági tartalékot ad. A hazai gazdaság sebezhetősége ezért elsősorban nem az ellátásbiztonságban, hanem az energia árában keresendő. Magyarország energiaigényének jelentős részét importból fedezi, gazdasága pedig az uniós átlagnál jóval energiaintenzívebb.

A drágább olaj növeli a közlekedés, a logisztika és az ipari termelés költségeit. A magasabb gázár közvetlenül érinti az energiaigényes vállalatokat, és az áramárakra is hatással lehet. A költségek így az ipari alapanyagoktól és a szállítástól a fogyasztói árakig számos területen megjelenhetnek.

Ez azért különösen fontos, mert a magyar gazdaság növekedése még nem elég erős ahhoz, hogy egy tartós költségsokk hatása elhanyagolható legyen. A GDP a második negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal nőtt. Az MNB júniusi prognózisa 2026-ra 2,0, 2027-re pedig 3,0 százalékos növekedéssel számolt.

A jegybank akkori előrejelzése azonban a jelenleginél lényegesen alacsonyabb energiaárakból indult ki. A 2027-es prognózisban 74,3 dolláros átlagos olajár és 34,4 euró/MWh gázár szerepelt. A jelenlegi spotárak ennél jóval magasabbak.

Ezekből még nem lehet új növekedési prognózist készíteni, mivel a pillanatnyi piaci árak nem vethetők össze közvetlenül az éves átlagokkal. Ha azonban a mostani energiasokk több hónapon keresztül fennmarad, az lefelé mutató kockázatot jelenthet a 2027-es növekedésre. Csökkentheti a háztartások elkölthető jövedelmét, szűkítheti a vállalati árréseket és beruházásokat, valamint ronthatja a magyar exportőrök versenyképességét.

Az energiasokk gyorsan forintkérdéssé válhat

A magasabb energiaárak egyik első makrogazdasági hatása a külkereskedelmi mérlegben jelenhet meg. A drágább importhoz több euróra és dollárra van szükség, ami kedvezőtlenül érintheti az ország külső egyensúlyát. Innen már közvetlen az összeköttetés a forinttal.

Az EUR/HUF szeptember közepén 365 körül mozgott, vagyis a magyar deviza a közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése ellenére stabil maradt. A vállalatok számára azonban elsősorban az számít, hogy a dollárban jegyzett olaj és az euróban meghatározott gázár mekkora költséget jelent forintban. Ha a nyersanyag ára emelkedik és ezzel egy időben a forint is gyengül, a két hatás összeadódik.

„A magyar vállalatok számára a legfontosabb kockázat az energiaár és a devizaárfolyam együttes mozgása. Egy cég költségeinek egy része dollárhoz, más része euróhoz kötődhet, a béreket pedig forintban fizeti. Ilyen környezetben az árfolyam gyakorlatilag az energiaköltség részévé válik” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA magyar piacért felelős értékesítési igazgatója.

Az energiaárak az MNB mozgásterét is szűkíthetik. Az augusztusi infláció mindössze 1,3 százalék volt, a jegybank pedig 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A szeptemberi energiaár-emelkedés azonban még nem jelent meg a fogyasztói árakban. Ha a magasabb olaj- és gázárak tartósnak bizonyulnak, idővel növelhetik az inflációt. Egy esetleges forintgyengülés tovább erősíthetné ezt a hatást. Ez lassíthatja a kamatcsökkentési ciklust, vagyis az energiasokk a vállalatokat a magasabb inputköltségek mellett a vártnál tartósabban magas finanszírozási költségekkel is terhelheti.

A 2027-es vállalati tervekbe is bekerült az energia és a forint

A kérdés ősszel különösen aktuális, hiszen számos magyar vállalat most készíti 2027-es üzleti tervét. Ehhez energiaárakkal, szállítási és finanszírozási költségekkel, valamint EUR/HUF és USD/HUF tervezési árfolyamokkal is számolniuk kell.

A legnagyobb kitettség azoknál a cégeknél jelentkezhet, ahol egyszerre van jelen az energia- vagy nyersanyagár, a devizaárfolyam és a finanszírozás kockázata. Egy exportőr például euróban szerezheti bevételeit, dollárban vásárolhat alapanyagot, energiaköltsége az európai piachoz igazodhat, kiadásainak jelentős része pedig forintban merülhet fel.

„A 2027-es költségvetés készítésekor a vállalatoknak érdemes több árfolyam- és energiapiaci forgatókönyvvel számolniuk. Nem az a cél, hogy pontosan eltalálják, hol lesz fél év múlva az EUR/HUF vagy az USD/HUF, hanem hogy lássák, különböző piaci helyzetek hogyan hatnak az árrésükre és a cash flow-jukra. Az Akcenta megoldásai ebben nyújthatnak segítséget. Az árfolyam-ingadozásokból eredő kockázatok mérséklésével kiszámíthatóbbá tehetik a vállalati tervezést” – fejtette ki Eduard Kusala.

A jelenlegi helyzet egyelőre nem hasonlítható a 2022-es energiaválsághoz. A magyar gáztárolók töltöttsége megfelelő, az ország fizikai energiaellátása nem függ közvetlenül a Báb el-Mandebtől, a forint stabil, az infláció pedig jóval alacsonyabb a három-négy évvel ezelőtti szinteknél.

A döntő tényező ezért az lehet, mennyi ideig maradnak magasak az energiaárak. Egy rövid kiugrást a magyar gazdaság nagyobb következmények nélkül átvészelhet. Ha azonban a 100 dollár feletti olaj és a jelenlegihez közeli európai gázár hónapokon át fennmarad, a hatás fokozatosan megjelenhet a külkereskedelmi mérlegben, az inflációban, a forint árfolyamában és a kamatokban, végül pedig a gazdasági növekedésben, illetve a vállalatok 2027-es költségvetésében is.