Mozgalmas időszak vár a jégkármentesítőkre
Kiemelték: a talajgenerátoros védekezés eredményeit jól mutatja, hogy míg a környező országokban lehullott nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek jelentős kárt okoztak, itthon legfeljebb búza, illetve borsószem nagyságú jégszemek kísérték a zivatarokat.
Felidézték: az április 15. és 28. között eltelt két hétben összesen hét napon volt szükség a talajgenerátorok bekapcsolására. Leghosszabb ideig az északi és a nyugati országrészekben volt szükség a talajgenerátorok működésére. Az induló hét egyből rácáfolt azokra a vádakra, miszerint a jégkármérséklő rendszernek bármi köze lenne a csapadékhiányhoz, hiszen a talajgenerátorok működése mellett az ország valamennyi részén esett az eső - emelte ki a NAK.
Bár az április 16-i lehűlést követően a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletek uralkodtak az ország meghatározó részén, a hideg idő ellenére több alkalommal heves záporok, szupercellás zivatarok alakultak ki, melyeket többfelé búza, illetve borsó nagyságú jég is kísért hazánkban. A gazdálkodók ebben az időszakban összesen 34 esetben jeleztek kárt nem okozó jégbejelentést, a legtöbb észlelés Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyéből érkezett. Ez a ciklon a szomszédos Romániában komoly mezőgazdasági károkat okozott - hangsúlyozta a NAK.
Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, hanem Európa több területén is problémát okoztak a heves zivatarok, amelyeket egyes térségekben nagyobb méretű jég is kísért. Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Horvátországban is jelentős károkat okozott a jégverés, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában pedig nem csak a mezőgazdasági területeket érintette a kár, hanem a lakóépületeket is megrongálta a nagy mennyiségű jég.
A NAK által működtetett Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) az idén hetedik védekezési szezonját kezdte meg, a riasztási időszak 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab - 219 automata és 767 manuális - talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a jégesők előfordulásának valószínűsége a JÉGER működése ellenére sem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
