Nagy-Britannia repülőgéphordozót küld a Földközi-tengerre

A londoni védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy "fokozott indulási készenlétbe" helyezte a legnagyobb brit hadihajót. Ez azt jelenti, hogy a repülőgéphordozónak öt napon belül készen kell állnia az indulásra.

A tárca nem jelölte meg az úti célt, de hivatalos minisztériumi források a BBC közszolgálati médiatársaságnak elmondták, hogy a hajó a keleti mediterrán térségben járőrözik majd.

A 280 méter hosszú, 70 méter széles, 65 ezer tonna vízkiszorítású Prince of Wales, amely jelenleg a dél-angliai Portsmouth kikötőjében horgonyoz, F-35-ös harci repülőgépeket szállít.

A repülőgéphordozó az egy hete zajló iráni háború kitörése óta a második hadihajó, amelyet London a térségbe vezényel. A brit védelmi minisztérium a hét elején bejelentette, hogy a Dragon nevű, Type 45 típusjelű rombolót is a Földközi-tenger keleti medencéjébe vezényli a két Wildcat típusú helikopterrel együtt a helyi brit védelmi kapacitás erősítése végett.

A Dragon rombolót Sea Viper típusú rakétarendszerrel látták el, amely nem egészen tíz másodperc alatt nyolc rakétát tud indítani, és egyszerre 16 rakéta irányítására képes.

A haditengerészet Wildcat helikoptereit kifejezetten drónok megsemmisítésére kifejlesztett Martlet rakétákkal szerelték fel.

A helyi brit haditengerészeti védelem megerősítéséről hozott döntés előzményeként az iráni konfliktus első napjaiban több dróntámadás is érte a ciprusi Akrotíriben működő brit légitámaszpontot, amely a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb térségi katonai létesítménye.

Az egyik drón becsapódott a támaszpont területén, de a brit védelmi minisztérium szerint csak minimális károkat okozott. Az azóta elvégzett vizsgálat szerint a drónokat nagy valószínűséggel nem Irán, hanem az általa támogatott Hezbollah libanoni síita milícia indította.

Akrotíri szuverén brit felségterületnek számít, így az itt működő brit támaszpont elleni dróntámadással a Hezbollah közvetlenül Nagy-Britannia ellen hajtott végre fegyveres katonai akciót.

A ciprusi kormány a héten éles hangvételű diplomáciai nyilatkozatban kifogásolta, hogy a brit kormány nem gondoskodott megfelelően a Ciprus területén működő támaszpont légvédelméről.

Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök szóvivője nyilatkozatban emelt kifogást amiatt, hogy a brit kontingens nem figyelmeztette időben a támaszpont környékén élő ciprusi civil lakosságot a közelgő drónokra, Konsztantinosz Kombosz ciprusi külügyminiszter pedig a BBC televíziónak nyilatkozva, diplomáciai nyelvezetbe burkolva ugyan, de megkérdőjelezte a ciprusi brit támaszpontok jövőjét is.

London komoly konfliktusba keveredett a héten az Egyesült Államokkal is, miután Keir Starmer brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek.

Starmer a londoni alsóházban felszólalva az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte.

Donald Trump amerikai elnök rendkívül erőteljes és nyilvános bírálatai nyomán London azóta feloldotta a brit támaszpontok használatának tilalmát.
Szombaton négy B-1 Lancer stratégiai nehézbombázó és egy C-5 típusú katonai teherszállító repülőgép érkezett az Egyesült Államokból a nyugat-angliai Fairford légitámaszpontjára. Sir Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke szombati sajtónyilatkozataiban azt valószínűsítette, hogy ezek a bombázók néhány napon belül bekapcsolódnak az iráni hadműveletekbe.

Londonban szombaton többezres tüntetést tartottak az iráni háború ellen, és Fairford támaszpontjánál is tiltakozók gyűltek össze.