Nagy István: a komló és sörárpa termesztésének komoly jövője van Magyarországon

Nagy István a Heineken Hungária Zrt. (HH) és az Ökumenikus Segélyszervezet (ÖS) komlótermesztéssel kapcsolatos szakmai nyílt napján rendezett sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a két szereplő és a kormányzat összefogásával indult el öt évvel ezelőtt a kenderféle termesztése a dél-somogyi településen.

Az összefogással munkát, megélhetést, megmaradást és fejlődést biztosítottak Kastélyosdombón, egy merész gondolatból indulva "csoda" történt a kistelepülésen - fogalmazott a miniszter kiemelve, hogy az első öt év új kezdetként vonul be a magyar komlótermesztés történetébe.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kastélyosdombói komlótermesztéssel igényekre adtak választ, ahogy a minisztériumnak is folyamatosan választ kell adnia a megváltozó éghajlati viszonyokra, társadalmi és gazdasági igényekre.

Az agrárminisztérium mindennapi munkája arról is szól, hogy megtalálják, hol van egy-egy, az adott növény termesztésére alkalmas termőterület, illetve termőtáj, munkaerő, tudás, gazdasági igény, illetve hogyan lehet ezeket összehangolni - mondta.

A kastélyosdombói komlótermesztés kapcsán kiemelte, hogy az első ötéves tanulási időszak után a tárca célja a fejlesztés, bővítés, amelyet a termesztés során megszerzett tapasztalatok alapoznak meg.

Rámutatott, hogy a magyar komlóra komoly igény van, a magyarországi sörgyárak képesek nagy mennyiségben felvásárolni a terményt. Arra biztatta a magyar gazdákat, hogy bátran vágjanak bele a kenderféle termesztésébe, ugyanis a tárca minden egyes új ültetvény létrehozását hatmillió forinttal támogatja, és a fejlesztések támogatásában is elkötelezett.

Közölte: a magyar agrárium az évente megtermelt 120-130 ezer tonna sörárpával már jó úton halad afelé, hogy a sörgyárak teljes sörárpa igényét kielégítse.

Lehel László, az ÖS elnök-igazgatója azt mondta: a kastélyosdombói komlótermesztés első öt évének tanulsága, hogy a segélyszervezeteknek igenis feladatuk a munkahelyteremtés, ugyanis e tevékenységet az állam, a gazdasági szereplők és a társadalom is támogatja.

Reményét fejezte ki, hogy a termelést a jövőben még tovább tudják bővíteni, ami annak is köszönhető lesz, hogy a kastélyosdombóiak néhány év alatt sajátították el azokat a gyakorlatokat, amelyeket nagy németországi termelők évtizedek óta alkalmaznak.

Nikos Zois, a HH vezérigazgatója azt mondta, a somogyi komlótermesztés nemcsak jelentős hatással van a régió gazdaságára, de a Heineken olyan stratégiai céljaihoz is illik, mint a hagyományok őrzése, a helyi munkaerő támogatása és a magas minőség biztosítása.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a Heineken soproni sörgyára teljes egészében Magyarországon megtermelt árpát dolgoz fel, meggyes sörükhöz magyar meggyet használnak, ahogy a Kastélyosdombón megtermelt komló is soproni sörbe kerül, mert cégük elkötelezett a helyi termékek és munkaerő támogatásában.

Csütörtökön abból az alkalomból rendeztek - mások mellett magyarországi kézműves sörfőzdék részvételével - szakmai napot a dél-somogyi kistelepülésen, Kastélyosdombón, hogy Magyarországon belül ott indult újra a komlótermesztés az Agrárminisztérium támogatásával a HH és az ÖS közös programjaként öt évvel ezelőtt. A szakmai napon a résztvevők bepillantást nyerhettek a mintagazdaság életébe, így megtekinthették a komlófeldolgozó rendszert, a komlóültetvényt és a komlószárítót is, továbbá előadásokat hallgathattak meg és sörkóstolón vehettek részt.