Nagyot fordultak a várakozások a lakáspiacon

A 30-59 éves korcsoportba tartozók negyede nem tapasztalt érdemi változást az ingatlanárakban az elmúlt tizenkét hónapban, 7 százalékuk pedig árcsökkenésről számolt be. Előbbiek aránya egy évvel korábban mindössze 9 százalék volt, de az utóbbiaké is csupán 2 százalék. A drágulást érzékelők ugyanakkor továbbra is jelentős árváltozást említettek: becslésük szerint átlagosan 24 százalékkal kerültek többe az ingatlanok. Ez a válaszadók szubjektív tapasztalatát tükrözi, nem a tényleges piaci árváltozást. Egyebek mellett ez derül ki a K&H biztos jövő index 2026 harmadik negyedéves eredményeiből.

A következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozások alapján piaci fordulat körvonalazódik. Míg tavaly a megkérdezettek mindössze 13 százaléka számított változatlan árakra, idén már 35 százalékuk vélekedik így. Az árcsökkenést valószínűsítők aránya szintén emelkedett, 2-ről 18 százalékra. Akik további drágulást várnak, átlagosan 17 százalékos áremelkedéssel kalkulálnak, ezzel szemben az árcsökkenést valószínűsítők átlagosan 15 százalékos visszaesést tartanak reálisnak. A teljes válaszadói kör várakozásait összesítve így mindössze 5 százalékos átlagos áremelkedés rajzolódik ki, szemben az egy évvel korábbi 18 százalékkal.

A felmérés eredményei nemcsak az ingatlanárakkal kapcsolatos vélemények változását mutatják, hanem azt is, hogy a vásárlási elképzelések jelentősen eltérnek az egyes jövedelmi csoportok között. A tervezett ingatlanok átlagos értékének csökkenése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakásárak is mérséklődtek volna. Sokkal inkább azt jelzi, hogy a vásárlást fontolgatók jelenleg milyen értékű ingatlanban gondolkodnak.

Olcsóbb lakás szerepel a tervekben

A változó várakozások mellett a lakásvásárlási tervekben is átrendeződés látszik. Az ingatlanvásárlást tervezők átlagosan 43 millió forint értékű ingatlannal számolnak, ami elmarad a tavaly mért 47 millió forinttól. A legtöbben, tízből négyen 20-39 millió forintért vásárolnának: a válaszadók 19 százaléka ugyanis 20-29, szintén 19 százalékuk pedig 30-39 milliós értékű lakóingatlan megvásárlását tervezi. 17 százalékuk legfeljebb 20 millió forintból oldaná meg a kérdést, további 12-12 százalékuk pedig a 40–49, illetve az 50-59 millió forintos ingatlanok között keresne magának otthont. 60 millió forint feletti lakásban kevéssel több, mint a megkérdezettek ötöde – 21 százalék - gondolkodik.

A tervezett költségkeret ugyanakkor jelentős eltérést mutat az egyes demográfiai csoportokban, a lakáspiaci trendeknek megfelelően. A fővárosban élők átlagosan 56 millió forintos ingatlant vásárolnának, míg a falvakban élőknél ez az összeg 37 millió forint. A magasabb végzettségűek átlagosan 51 millió forinttal kalkulálnak, szemben az alacsonyabb végzettségűek 38 millió forintjával. Az anyagi helyzet szintén alapvetően meghatározza a terveket: a magas jövedelműek 54 millió, az alacsony jövedelműek 32 millió forintos értéket jelöltek meg átlagosan.

A Wekerle Plusz lakáshitel a kedvezményes, fix kamatozású finanszírozással szélesebb kör számára teheti elérhetőbbé az otthonteremtést, így élénkítheti a lakásvásárlási kedvet. A már a K&H Bank kínálatában is elérhető konstrukció elsősorban az első otthonukat kereső fiatalok számára jelenthet segítséget.