Nem Magyarország Európa legszegényebb országa - az NGM elmagyarázza, hogy miért

A közlemény szerint "Közgazdaságtani egyszeregy" az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás.

A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték.

Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022. elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010. elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot - írták.

Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország.

A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak. Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023. végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában.

A megtakarítások alapja pedig a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a növekvő foglalkoztatottság. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt. Ennél is nagyobb növekedést ért el a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, amelyek 2010-hez képest már több mint 3,6-szorosukra emelkedtek.

Ez a növekedési ütem pedig az uniós élmezőnybe tartozik. Azaz többen és többet is keresnek Magyarországon, a fizetések pedig egyre többet is érnek. Az elmúlt évtizedben a reálbérek folyamatosan emelkedtek, amely emelkedést a háború csak átmenetileg akasztott meg, hiszen a kormány letörte az inflációt, így szeptembertől újra folytatódik a fizetések vásárlóerejének korábbi években megszokott növekedése.

Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp végső soron jelentősen csökkent a szegénység, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent.

Mindemellett biztató, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik. Mindez hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének fokozásához - olvasható a közleményben.