Nyugdíjasok átverése - vigyázzon, mert az unoka a csalétek!

A nyugdíjasok számára a legnagyobb kockázatok közé tartozhatnak a következők:

1. Infláció:

Az infláció következtében a nyugdíj vásárlóértéke idővel csökkenhet, és nem lesz képes fedezni a megszokott életszínvonalat.

Azaz, ha a nyugdíjak összege 15%-kal növekszik, miközben az átlagos hazai infláció 25% fölötti (ezen belül pedig az élelmiszer-árak több, mint 40%-kal emelkednek éves viszonylatban), akkor még a nominálisan megemelkedett nyugdíjból sem tud egy nyugdíjas ugyanolyan színvonalon élni, mint azt megszokta a korábbi években.

Miért veszélyes a magas infláció a nyugdíjakra nézve?

A magas infláció veszélyes a nyugdíjasokra nézve, mert az infláció következtében a pénz értéke idővel csökken, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj vásárlóértéke is kevesebb lesz, mint amikor kapta. Ha a nyugdíj összege nem képes fedezni a megemelkedett életszínvonalat, akkor a nyugdíjasoknak szembe kell nézniük a jövedelmük csökkenésével és az életszínvonal csökkenésével.

Ezen túlmenően, a magas infláció a befektetéseiket is érintheti, mivel a befektetéseik értéke is csökkenhet az infláció hatására. Ha a nyugdíjasok a megtakarításaikból szeretnének jövedelmet szerezni, akkor a magas infláció növelheti a pénzügyi bizonytalanságot és kihívásokat jelenthet a jövőbeli megélhetésük szempontjából.

Példa: ha a nyugdíjas a megtakarításait egy hazai bankban tartja, ahol a bankszámláján pl. +9% kamatot kap a pénzére éves szinten, akkor az a jelenlegi 25% körüli inflációs környezetben még mindig 16% reálveszteséget okoz. (Miért is? Egyszerű. Ha a boltban az árak 25%-kal drágulnak, de a pénzünk a bankban, csak 9%-kal nő, akkor még pontosan 16%-kal vagyunk "lemaradva" az árak emelkedésével. Tehát a pénzünk vásárlóértéke romlik.)

Ezért fontos, hogy a nyugdíjasok kialakítsanak olyan pénzügyi stratégiákat, amelyek segítenek a befektetéseik árfolyam-ingadozásainak kiküszöbölésében, és a pénzügyi biztonságuk megőrzésében, még magas inflációs időszakokban is. 

Érdemes lehet ma körülnézni például a lakossági állampapírok piacán (pl. PMÁP - inflációkövető magyar állampőapír), amit könnyen és olcsón meg tudunk vásárolni és akár 16%-os kamatot is kaphatunk jelenleg rá éves szinten, mindemellett pedig biztonságos befektetés.

2. Csalások

A nyugdíjasok könnyebben válhatnak célponttá a pénzügyi visszaéléseknek, ezért fontos a pénzügyi érdeklődés és a biztonságos befektetési döntések megtételének képessége.

A nyugdíjasok számtalan pénzügyi csalás kiszemelt csoportjai, ilyen például a talán legismertebb "unokás csalás", mely kapcsán a csaló azzal keresi meg nyugdíjas áldozatát (akár rendőrnek, vagy hatóságnak adva ki magát), hogy az unokája bajba van (pl. baleset érte) és azonnal pénzre van szüksége. A nyugdíjas pánikszerűen vagy pénzt ad át a csalónak, vagy megmutatja, hol tartja az otthon elrejtett készpénzt, amit később ellopnak tőle. 

Az ilyen kockázatok kiküszöbölésére fontos időben elkezdeni a megtakarítást, valamint a pénzügyi helyzet folyamatos felügyeletét, a biztosítások kialakítását és az egészségügyi kockázatok elleni védelmet.

A nyugdíjasokat számos csalás és csaló fenyegeti, beleértve a következőket:

1. Telefonos csalások: A csalók telefonon hívják fel a nyugdíjasokat, hogy adataikat vagy pénzüket csalják ki tőlük. (Ne adjunk ki adatot ismeretlen telefonhívásra!)

2. Csalásos ügynökségek: Olyan ügynökségek, amelyek általában telefonon vagy leveleken keresztül igyekeznek meggyőzni a nyugdíjasokat, hogy csatlakozzanak valami hasznosnak tűnő befektetéshez.

3. Adatok ellopása: A csalók adatokat lopnak el a nyugdíjasoktól, amelyeket aztán rosszindulatú célokra használnak fel.

4. Csalásos sorsolások: A csalók általában leveleken vagy telefonon keresztül kérnek pénzt a nyugdíjasoktól azzal az ígérettel, hogy ők nyerték meg a sorsolást.

5. Phishing: A csalók olyan hamis e-maileket küldenek, amelyek megtéveszthetik a nyugdíjast (pl. az e-mail olyan, mintha a bank küldte volna) és általában a banki adatok vagy a bankkártya adatok megszerzése a csalók célja (Ne adjunk meg e-mailben senkinek semmilyen banki adatot!).

Ezeknek a csalásoknak az elkerüléséhez fontos, hogy a nyugdíjasok ne adjanak ki információkat vagy pénzt olyan személyeknek, akiket nem ismernek, illetve rendszeresen ellenőrizzék bankszámlájukat és hitelesítő adataikat.

3. Pénzügyi bizonytalanság:

A nyugdíjasok számára a pénzügyi bizonytalanság a nyugdíj értékvesztését, vagy a megélhetést biztosító források csökkenését jelentheti. A nyugdíjas, az estlegesen megromló egészségügyi állapota miatt már nem tud pl. kisegítő munkát vállalni, mellyel esetleg korábban ki tudta egészíteni nyugdíját.

4. Egészségügyi kockázat:

A nyugdíjasok számára a megemelkedett egészségügyi költségek a legnagyobb kockázatot jelenthetik, különösen ha nincs megfelelő egészségbiztosítása és nem rendelkezik a nyugdíjas olyan anyagi tartalékokkal (megtakarítással) mely források segítségével szakszerű olvosi ellátást kaphat.