Fejik a népet az orosz "kiskirályok"

Ezt a megállapítást az Izvesztyija című lap közölte szerdán egy orosz tudományos tanulmányt idézve. A gazdaságelemzők az oligarchák helyzetét vizsgálva arra jutottak: a dúsgazdagok vállalataik jövedelmét kivitték offshore cégekbe, mivel látták, hogy gazdasági megrázkódtatások várhatók. Aztán segítséget követeltek az államtól, mert tudták, hogy az a saját állampolgárai védelmében adni fog. A következő lépés az adósságokban fuldokló, ráfizetéses cégek államosítása lehet, és ezzel az oligarchák áthárítják adósságaikat az egyszerű állampolgárokra, az "Oroszország Pikaljovo után - az új politikai-gazdasági realitás" című tanulmány.

(Pikaljovóban az üzemek - köztük Oleg Gyeripaszka, Oroszország tavaly még leggazdagabb embere egyik, a környező üzemeket nyersanyaggal ellátó gyára - beszüntették a termelést, bezártak, gyakorlatilag az egész lakosság munka nélkül maradt. Júniusban hatalmas tüntetés volt Pikaljovóban, és Vlagyimir Putyin miniszterelnök megjelenését követelték. Putyin oda is ment, és nyilvánosan utasította Gyeripaszkát a gyár újbóli beindítására, ami meg is történt.)

A teljes tanulmányt a tervek szerint szeptember 1-én teszik közzé, de már az előzetesen közölt részletek is nagyrészt magyarázattal szolgálnak arra, miért romlik tovább az orosz gazdaság helyzete: az első félévben a hazai össztermék (GDP) 10 százalékkal, az ipari termelés 15 százalékkal, a beruházások értéke 18 százalékkal csökkent, noha az állam hatalmas - egyes becslések szerint a GDP mintegy 10 százalékának megfelelő - összeget költött a gazdaság támogatására. Annak okát, hogy ez a támogatás főleg a "kiválasztottakhoz" került, a kutatók az oligarchátusnak nevezett, sajátosan orosz jelenségben látják. Arról van szó, hogy az oligarchák struktúrái az utóbbi években gyakorlatilag teljesen ellenőrzésük alá vonták a gazdaságot.

A tanulmány szerzői szerint az államtól segítséget kérő oligarchák három megkülönböztető vonással rendelkeznek, amelyek meghatározzák az oroszországi gazdasági válság jellegét.

1.: Az állami gondoskodásban részesülő gazdasági társaságok túlnyomó többsége jogi szempontból nem orosz, mert az ország adóhatósági területén kívül van bejegyezve. Más államokban ilyen cégek csak nyilvános vita után, parlamenti jóváhagyással kaphatnak támogatást, Oroszországban azonban simán állami pénzhez jutnak azok, akik már rég kivitték az országból tőkéjüket.

2.: Az utóbbi években mindezeknél a cégeknél kialakultak a szükséges mechanizmusok ahhoz, hogy a vagyont a társasági tulajdonból magántulajdonná alakítsák, és a leggazdagabb oroszok jövedelme nagyrészt offshore társaságok számláin gyűlnek. Ezek a cégek kezelik a dúsgazdagok vagyonát és fedezik az illetők személyes kiadásait, Oroszországban viszont az oligarchák vagyonának csupán az a csekély része adóköteles, amelyet hajlandók bevallani.

3.: 2002 elejétől 2009. július 1-ig a gazdasági társaságok külföldi adósságai 24 milliárd dollárról 294 milliárdra, tizenkétszeresükre nőttek. A tőzsde tavaly júniusban kezdődött zuhanórepülése viszont számos nagy társaságot technikailag csődhelyzetbe juttatott, áll a tanulmányban.

A szerzők rámutattak: ez a három vonás magyarázza az orosz oligarchátus kettős helyzetét az új körülmények között, vagyis területen kívüli erőként lép fel, amelynek nem a gazdaság stabilizálása áll érdekében, hanem a saját vagyoni biztonságának garantálása. Másfelől, mivel munkát biztosít az orosz emberek jelentős részének, az oligarchátusnak módjában áll, hogy rákényszerítse akaratát a hatalomra és korlátlanul "fejje" a költségvetést, mégpedig egyre intenzívebben, és ennek következtében "az állami támogatás jelentős része semmiféle hatással nincs a gazdaság állapotára", idézte a lap a tanulmányt.