Robbanásszerű digitalizáció: már a bankba sem kell bemenni hitelért
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése szerint 2024-ben jelentősen javult a magyar bankok digitális fejlettsége. A pénzügyi szolgáltatások egyre nagyobb hányada zajlik online, és ez a tendencia már nem csak a fintech startupoknál jelentkezik, hanem a hagyományos bankoknál is. Míg néhány éve még inkább kuriózumnak számított a 100%-ban online hitelfelvétel, 2024–2025-re a legtöbb bank kínál ilyen lehetőséget, legalább a személyi kölcsönöknél. 2023 utolsó negyedévében a lakossági hitelek 18%-át folyósították teljesen online, 2024 első felére ez az arány 32%-ra ugrott. A növekedés motorja a személyi hitelek online igénylése. Az online folyósítás részaránya pedig fél év alatt 29%-ról 41%-ra emelkedett.
Hat év alatt megduplázódott a hazai fintech cégek száma is, 2024-re több mint 200 ilyen vállalkozás működött Magyarországon. A digitális fizetési megoldások és a hitelezési szolgáltatások számítanak a szektor legígéretesebb területeinek.
„Nemzetközi szinten is komoly verseny zajlik. Sorra jelennek meg az úgynevezett neobankok, amelyeknek sokszor már fizikai fiókhálózatuk sincs. A magyar bankrendszer fejlődése is egyértelmű ezen a területen.” – hangsúlyozza Csongrádi Richárd, a Banknavigator.hu pénzügyi szakértője.
Az MNB is ösztönzi ezt a folyamatot: a jegybank 2021 őszén elindított Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel programjának egyik feltétele volt, hogy a terméket teljes egészében online is lehessen igényelni. „Emellett a pandémia is felgyorsította a változásokat: a COVID-járvány alatt vált igazán versenyelőnnyé a távoli ügyintézés, és sok ügyfél a járvány lecsengése után is az online csatornáknál maradt” – tette hozzá a szakértő.
Az online hitelezés térnyerésével nem nőttek a kockázatok
Sokan felteszik a kérdést: „Mennyire bízhatok meg egy teljesen online hitelfelvételben? Nem kockázatos ez?” A tapasztalat és a szakmai visszajelzések azt mutatják, hogy a megfelelő óvintézkedésekkel az online hitel ugyanúgy biztonságos, mint a hagyományos. A bankok nagy hangsúlyt fektetnek az adatvédelemre és az ügyfélazonosítás hitelességére.
„Ma már jogszabály garantálja, hogy egy elektronikus úton kötött hitelszerződés ugyanúgy érvényes legyen, mintha a bankfiókban, papíron írták volna alá. A távazonosítást és távszerződést a 2017-es azonosítási törvény, valamint az MNB rendeletei teszik lehetővé. Fontos kiemelni, hogy az online hitelfelvételnél is megilleti az ügyfelet a 14 napos elállási jog, ha fogyasztói kölcsönről van szó. Vagyis, ha meggondolja magát, a szerződéskötéstől számított 14 napon belül indoklás nélkül visszaléphet a hiteltől (a már folyósított összeget természetesen vissza kell utalnia).” – emlékeztetett Csongrádi Richárd.
De a biztonságos működés közös felelősség. „Az ügyfeleknek is ügyelniük kell arra, hogy csak megbízható eszközről, naprakész vírusvédelemmel ellátott számítógépről vagy telefonról intézzék pénzügyeiket, és soha ne adják ki belépési adataikat. A bankok rendszeresen figyelmeztetnek az adathalász kísérletekre, és külön oldalakon sorolják a tipikus csalási módszereket, hogy az ügyfelek elkerülhessék a csapdákat” – hívta fel a figyelmet a szakértő. A banki digitalizáció kulcsa a fejlett informatikai háttérrendszer. 2024-re a legtöbb nagybank már olyan integrált szoftvereket használ, amelyek valós időben lekérik és elemzik az ügyfél adatait a döntéshozatalhoz. Az AI-t bevetik a hitelscoringban, például a feltöltött bankszámlakivonatok automatikus kiértékelésében, illetve a csalások kiszűrésében is. Ugyanakkor a kiberbűnözők is egyre kifinomultabbak: az MNB jelezte, hogy a csalók is kihasználják az új technológiákat, például a mesterséges intelligenciát, elég csak a deepfake videókra vagy az adathalászatra gondolni. Erre válaszul a bankok erősítik a kiberbiztonsági védelmet, például többfaktoros hitelesítéssel, tranzakciófigyelő AI-megoldásokkal és a gyanús tevékenységek azonnali leállításával.
Élenjáró bankok és friss digitális megoldások
Mára az összes nagyobb piaci szereplő fejlesztette digitális hitelplatformját, de ezek közül is kiemelkedik néhány figyelemre méltó megoldás.
K&H Bank: A belga KBC csoporthoz tartozó K&H már 2023-ban úttörő lépést tett egy teljesen papírmentes, online személyi kölcsön bevezetésével. Az új rendszer lényege, hogy a bank saját ügyfelei és a más pénzintézetnél bankoló érdeklődők egyaránt videóazonosítással, elektronikusan intézhetik a kölcsönt. A K&H azonosítási partnerként a Facekom nevű szolgáltatást használja. A jövedelemigazolást is digitalizálták és a folyamat végén elektronikus aláírás következik az EU eIDAS szabályozásának megfelelően. A jóváhagyást követően a pénz szinte azonnal megérkezik az ügyfél számlájára, a tapasztalatok szerint akár 15 percen belül lezajlik a teljes folyamat a kérelem indításától a folyósításig.
OTP Bank: A legnagyobb hazai bankként az OTP is komoly hangsúlyt fektet a digitális hitelügyintézésre. Saját ügyfelei számára az internetbanki vagy mobilbanki felületen szinte éjjel-nappal igényelhető a személyi kölcsön. Az OTP külön kedvezményekkel ösztönzi az online igénylést: aki a netbankon vagy mobilappon adja be a kérelmét, annak elengedi a folyósítási díjat (ez hagyományos igénylésnél a hitelösszeg 0,75%-a).
Gránit Bank: A Gránit Bankot gyakran emlegetik “digitális bankként”, hiszen 2010-es alapítása óta fiókhálózat nélkül, elektronikus csatornákon éri el ügyfeleit. Az idén indult Munkáshitel esetében például a Gránit ösztönző bónuszt is ad: aki szelfis számlanyitással kombinálja a hiteligénylést, összesen 100 ezer Ft jóváírást kaphat.
Cofidis és egyéb hitelintézetek: A magyar piacon több specializált intézmény is működik, amelyek fő profilja a távolról nyújtott hitel. A Cofidis 16 éve van jelen Magyarországon és üzleti modelljének alapja, hogy az ügyfelek bárhonnan, akár 100%-ben online intézhessék a kölcsönt. Az újonnan piacra lépő online hitelközvetítők és fintech startupok, amelyek egy-egy speciális területre (pl. autófinanszírozás, áruvásárlási hitel, BNPL – „vedd meg most, fizesd később” szolgáltatások) kínálnak gyors online megoldásokat. Ezek a kihívók is ösztönzik a nagybankokat, hogy ne maradjanak le a digitális versenyben.
Ügyfélélmény és elégedettség
Egy 2024 végén készült felmérés rámutatott, hogy tízből nyolc magyar ügyfél még igényli a személyes tájékoztatást egy fontos pénzügyi döntés, például hitelfelvétel előtt. Még a fiatalabb korosztályban (30 év alatt) is mindössze 28% mondta azt, hogy elsődlegesen online információkra hagyatkozik. Ez azt jelzi, hogy a bizalom kiépítése időt igényel: sokan szeretik, ha egy banki tanácsadóval is beszélhetnek, mielőtt eladósodnak.
„Éppen ezért a legtöbb helyen vegyes modellben működik az online hitelfelvétel: az ügyfél önállóan töltheti ki a kérelmet, de közben vagy utána könnyen elér egy humán tanácsadót chat-en, telefonon, esetleg videón keresztül, ha kérdése merül fel” – magyarázta a Banknavigator.hu pénzügyi szakértője.
Összességében elmondható, hogy az online hitelfelvétel már nem csak a digitális bennszülötteknek szól. „Minden korosztály kezdi felfedezni az előnyeit, különösen, ha a bank egyszerű és biztonságos felületet nyújt. Az ügyfelek értékelik, hogy kezükbe került az irányítás, és jobban össze tudják hasonlítani a lehetőségeket, így önállóan dönthetnek, mikor mire van szükségük.” – mondta Csongrádi Richárd. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a gyorsaság kétélű fegyver: könnyebb eladósodni, ha pár perc alatt bárki kaphat hitelt, ezért az ügyfelek felelőssége is nagyobb, hogy megfontolják a döntést.
Az adósságfék szabályok minden csatornára egyformán érvényesek, és az MNB is aktívan figyeli, hogy egyetlen szegmensben se alakuljon ki túlhitelezés. 2024-ben a magyar lakosság hitelfelvételi kedve rekordokat döntött. A személyi kölcsönök új kihelyezése havonta soha nem látott összegeket ért el: 2024 októberében például 80,6 milliárd forint értékben kötöttek személyihitel-szerződéseket az ügyfelek, ami történelmi csúcsot jelent.
