Soha nem látott optimizmus hatja át a vállalatokat

A K&H Bank által a nettó 300 millió forint feletti árbevételű magyarországi társas vállalkozások körében végzett felmérés szerint a cégek 42 százaléka számít arra, hogy saját kilátásai (árbevételük, nyereségük, beruházásaik) valamelyest, 5 százalékuk pedig arra, hogy jelentősen javulni fognak. 

47 százalékuk nem számít változásra, míg romlást mindössze 5 százalék vár. Különösen a saját szektorukban magukat vezető innovátornak tekintő cégek körében nagy az optimizmus: e vállalatok 56 százaléka szerint (tehát 14 százalékponttal többen a felmérés átlagához képest) valamelyest jobbak lesznek majd saját kilátásaik, 6 százalékuk pedig jelentős javulást vár cége helyzetében, és mindössze 1 százalékuk számít némi romlásra.

Még ennél is optimistábbak a cégek, ha az ország gazdasági kilátásairól van szó: összesen 63 százalékuk vár kedvező fordulatot, 54 százalék kisebb, 9 százalék viszont jelentős javulásra számít. 

A nyugat-magyarországi vállalatok esetében a legnagyobb az optimizmus: 73 százalékuk bízik abban, hogy az ország gazdasági helyzete javulni fog. 29 százalék szerint alapvetően nem változik Magyarország gazdasági helyzete, míg 6 százalék szerint romlik majd. Ugyanilyen optimizmus hatja át a magukat innovátornak tartó cégeket is, mert körükben 71 százalék azok aránya, akik jelentős vagy legalább valamilyen javulást várnak az ország gazdasági helyzetében, romlásra ezek a vállalatok egyáltalán nem számítanak.

Ez az optimizmus tükröződik a K&H innovációs index legfontosabb komponensében is: a tervezett innováció – amely 50 százalékos súllyal szerepel az indexben - fél év alatt 8 pontos emelkedéssel 29 százalékra nőtt, ami a második legmagasabb érték az index több mint 5 éves történetében. 

A kelet- és a nyugat-magyarországi társas vállalkozások körében egyaránt csúcson van a tervezett innováció, az előbbiek esetében több mint kétszeresére, 17-ről 36 százalékra nőtt azon cégek száma, amelyek a következő egy évben valamilyen innovációt szeretnének megvalósítani, míg Nyugat-Magyarországon 20-ról 33 százalékra emelkedett ez a mutató. Bár ezek az értékek még mindig nem elsöprő többséget jeleznek, de mindenképpen megtörik az eddigi csökkenő-stagnáló trendet.