Sokkoló számok a magyar gazdaságról: A közép- és nagyvállalatok 71%-a kerülhet szorult helyzetbe a vendégmunkások tiltása miatt
Az új Magyar Kormány június 1-jétől tervezett drasztikus szigorítása komoly aggodalmakat keltett a vállalati szektorban, ezért a WHC Csoport egy átfogó felmérés keretében kérdezte meg a piaci szereplőket, hogy mennyire kitettek a potenciális korlátozásoknak, és képesek lesznek-e folytatni tevékenységüket az új szabályozás életbelépése után. A kutatásban 157 olyan vállalat vett részt, amelyek a hazai GDP-t és foglalkoztatást leginkább meghatározzák: a cégek közel 60 százaléka 10 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkezik, míg 65,6 százalékuk 250 főnél több munkavállalót alkalmaz, és döntő többségük, 73,9 százalékuk foglalkoztat harmadik országbeli vendégmunkást.
A felmérés rávilágít arra a nem Magyarország specifikus jelenségre, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált. A külföldieket foglalkoztatók 52,6 százaléka kifejezetten szakképzettséget nem igénylő, míg 35,1 százaléka szakképzett és szakképzetlen pozíciókban egyaránt alkalmaz vendégmunkásokat, amit a válaszadók 86 százaléka minősített munkaerő-szolgáltatón keresztül tesz meg. A válaszadó vállalatok 81,5 százaléka (128 vállalat) egyenesen kijelentette, hogy saját erőforrásból, ügynökség nélkül teljesen kivitelezhetetlen lenne a külföldiek toborzása, illetve a komplex vízum-, idegenrendészeti, utaztatási és adóügyi adminisztráció kezelése. A kialakult ökoszisztéma a piaci visszajelzések alapján jól működik, hiszen a cégek 72,6 százaléka kifejezetten elégedett a minősített munkaerő-szolgáltatókra vonatkozó jelenlegi szigorú, transzparens magyar jogi keretekkel.
A vállalatok nyitott kérdésekre adott strukturális javaslatai szerint a június 1-jei adminisztratív moratórium helyett a meglévő rendszer finomhangolására lenne szükség. A cégek kritizálják a lassú és bürokratikus hatósági működést, a határidőkből való kicsúszást, és gyorsabb, teljesen digitális ügyintézést, valamint a külképviseletek tehermentesítését kérik. Emellett a betanítás magas erőforrás-igénye miatt elhibázottnak tartják a maximum 2–5 éves foglalkoztatási korlátozást, és azt, hogy a jogszabály tiltja a jól bevált kölcsönzött dolgozók saját állományba vételét, ehelyett a státusz 3–10 évre történő, rugalmas meghosszabbítását javasolják. Végül jelzik, hogy a FEOR kódok elavultak, és az idegenrendészet az engedélyeknél torz módon csak az alapbért vizsgálja, figyelmen kívül hagyva a valós vállalati juttatásokat – mint a pótlékok, cafeteria vagy a szállás –, ami rontja a hazai piac versenyképességét.
A WHC Csoport szerint a piac üzenete egyértelmű: a drasztikus, egyeztetés nélküli tiltás azonnali működési krízist és termeléskiesést okoz, ezért a gazdaság védelmében elkerülhetetlen lenne, hogy a kormányzat még a döntés előtt asztalhoz üljön a HR szakma és a munkáltatók képviselőivel.
