Sötét felhők gyülekeznek a tőzsdék és piacok felett

Miközben az Egyesült Államok gazdasága – az inflációs sokk és a gyors monetáris szigorítás ellenére – továbbra is sebezhetetlennek tűnik, az eurózóna enyhe technikai recesszióba süpped – állapítják meg az utolsó negyedévre szóló befektetési stratégiájukban az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets elemzői.

A tengerentúlon az erős fogyasztási kiadások és az élénkülő export 2 százalék fölé húzta a növekedési ütemet, ugyanakkor Európában a múlt év vége óta lényegében stagnál a GDP, amelynek dinamikája a harmadik negyedévben – az alacsonyabb energiaáraktól várt visszapattanás helyett – feltehetően negatívba fordult. A szakértők úgy vélik, felhasználási oldalon a fogyasztás, termelésin az ipar, az országok közül pedig Németország fogja vissza a növekedést.

Noha a túl magas inflációtól való félelmek eddig kényszerpályán tartották a Fed-et és az EKB-t, az OTP Bank elemzői szerint már igen közel a kamatemelési ciklus vége. Ha a dezinfláció továbbra is jól halad, 2024 második felétől már a kamatcsökkentés is napirendre kerülhet, bár Európában a szakértők több felfelé mutató kockázatot is látnak. Ezek közé sorolják a kontinenst érintő geopolitikai feszültségeket, az Egyesült Államok magas hiányát és adósságpályáját, valamint a jegybankok mérlegszűkítését.

Recessziós félelmek és magas költségvetési hiány itthon

Magyarország gazdasága várhatóan 2023 második felében kilábal a recesszióból, de az év egészében így is negatív lehet a gazdasági növekedés. A szakértők arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés negyedéves bázison már a 3. negyedévben pozitív lesz. Ezzel együtt sem optimisták a növekedési kilátásokat illetően: az idén 1 százalék körüli visszaesést valószínűsítenek, amit jövőre 1,5-2 százalékos bővülés követhet, és ezzel elmaradnak a piaci konszenzustól (-0,3 és 2,8%).

Az OTP Bank elemzői szerint az eredeti 3,2-ről, majd a módosított 3,9-ről a GDP 5,2%-ra emelt új, 2023. évi és a 2024. évi 2,9%-os hiánycél eléréséhez további egyenlegjavító intézkedésekre lehet szükség.

Bizonytalan uniós pénzek és monetáris kondíciók

Továbbra is negatív kockázatot hordoz az uniós támogatások bizonytalan jövője: amennyiben az EU-s pénzek a közeljövőben nem érkeznének meg, az szintén kiigazítást tesz szükségessé a 2024-es hiánycél eléréséhez. Jó hír ugyanakkor, hogy a dezinfláció felgyorsult és a termékek széles körére terjed ki, az elmúlt hónapok havi átárazása lényegében az inflációs célhoz nagyon közeli árdinamikát vetít előre.

Az elemzők várakozásai szerint az infláció novemberre 10 százalék alá mehet vissza, decemberre pedig 7 százalék körüli szintre eshet, hogy 2024 negyedik negyedévére közelítse meg a 4 százalékos év per éves értéket.

Ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikáját illeti: miközben a rendkívül magas előretekintő reálkamat agresszív kamatcsökkentést tenne szükségessé, a forintpiac helyzete és a forint hazai hitelességének romlása sokkal inkább a fokozatosságot helyezné előtérbe. „Arra számítunk, hogy az MNB annyit fog vágni, amennyit a forint gyengítése nélkül megtehet” – vélte Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője, aki szerint jövő márciusra 8,5 százalékra, decemberre 6-7 százalékra csökkenhet a kamat.

Befektetési fronton is sok a bizonytalanság

Miközben az amerikai részvénypiacokon tetten érhető a derűlátás, azaz a papírokba a recesszió elkerülése van beárazva, az OTP Bank elemzői szerint globálisan jelentősebb lefele mutató kockázatok láthatóak, mint növekedési potenciál. A szakértők továbbra is nagy kockázatát látják egy recessziós forgatókönyv megvalósulásának minden idők egyik leggyorsabb amerikai kamatemelési ciklusát követően.

„Bár a jelenlegi magas kamatkörnyezet az erős dollárral karöltve nem kedvez rövid távon az aranynak, hosszabb távon - fedezeti jelleggel - továbbra is felülsúlyozott kitettséget tartanánk belőle a lehetséges piaci turbulenciák és a geopolitikai kockázatok fokozódása miatt” – fogalmazott Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. A növekedési kép romlására számítva a jelenlegi szinteken szerintük már érdemes fokozatosan növelni a portfóliók hosszú kötvény kitettségét, különösen dollárban.

Azzal együtt is, hogy az amerikai deviza – egy komoly erősödési hullámot követően – túlértékelt. Ebben szerepet játszhat, hogy az Egyesült Államok gazdasága a korábban vártnál sokkal erősebben tartja magát, a gazdasági adatok folyamatosan pozitív meglepetéseket hoznak, amivel teljesen ellentétes előjelű folyamatok tapasztalhatók az eurozónában, ahol enyhe recesszió alakult ki.

A részvénypiaci eszközosztállyal kapcsolatos óvatosság természetesen a szektorkiválasztásban is visszaköszön: jelen helyzetben Sándor Dávid az egészségügyet és az alapvető fogyasztási javakat javasolja felülsúlyozásra, hiszen ezeknek a vállalatoknak relatíve kevésbé viseli meg a profittermelését egy recessziós környezet.