Stagnáló munkaerőpiac: márciusban 4 millió 701 ezren dolgoztak
2025. 04. 25. 12:00
2025 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 701 ezer volt. A munkanélküliek száma 211 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2025. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 692 ezer fő volt. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 493 ezer, a nőké 2 millió 198 ezer főt tett ki.
A KSH kiemelte:
a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 525 ezer fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 65 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 102 ezer fő volt.
A 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket, így 75,2 százalékra emelkedett. Míg a férfiak 79,0 százalékos foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal felülmúlta az egy évvel korábbit, addig a nőké lényegében nem változott2, 71,3 százalékot ért el.
A 15-74 éves munkanélküliek száma január-márciusban az előző évhez képest 14 ezerrel 213 ezerre, míg a ráta 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött.
A férfi munkanélküliek száma 116 ezret, a nőké 97 ezret tett ki. A ráta a férfiak körében 4,5 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal elmaradt az egy évvel ezelőtt mért értéktől, míg a nők esetében lényegében megegyezett azzal, 4,2 százalékot tett ki.
A jelentés kitért arra, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónap volt, a munkanélküliek 41,8 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 37,0 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai (https://nfsz.munka.hu/) alapján a KSH azt is közölte, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2025. március végén az egy évvel korábbihoz képest 1,5 százalékkal, 233 ezerre mérséklődött.
2,8 százalékra csökkenti az Otthon Start kamatát az egyik pénzintézet
Fokozódik a bankok közötti verseny az otthon startos fiatalokért: az egyik nagy bankban már 2,8 százalék az új kamat, és érkeznek a további kedvezmények is - hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken a Facebook-oldalán.
Kína feloldotta a brit parlamenti képviselők elleni szankciókat
Kína feloldotta a brit parlamenti képviselőkre öt évvel ezelőtt kirótt szankciókat - közölte pénteken Keir Starmer brit miniszterelnök. Az érintettek ugyanakkor közös közleményben tudatták, hogy nem veszik tudomásul a kínai döntést, és továbbra is kiállnak a kínai emberi jogi helyzetet bíráló álláspontjuk mellett, amely miatt Peking a szankciókat bevezette velük szemben.
Több mint 25 milliárd forintnyi sikeres sima pénzkérést indítottak az OTP Bank ügyfelei
A qvik-szabványra épülő, NFC-vel vagy QR-kóddal működő, a lakossági ügyfelek részére elérhető szolgáltatást 2025 októberében vezette be az OTP Bank Magyarországon elsőként. A Pénzkérés simán célja egy régóta fennálló hétköznapi probléma kezelése volt: a pénzkérés sokak számára még ma is nehézkes, feszengéssel járó helyzet. A fejlesztésnek köszönhetően az ügyfelek gyorsan, egyszerűen és számlaszám vagy kedvezményezett nevének begépelése nélkül tudnak pénzt kérni.
2026 – az az év, amikor a devizakockázat meghatározza a magyar KKV-k árrését
A magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) új évbe lépnek különösen ingadozó EUR/HUF és USD/HUF árfolyamok mellett. 2025-ben a forint körülbelül 7%-kal erősödött az euróval, míg a dollárral szemben több mint 17%-kal, ami jól mutatta, hogy a fedezetlen szerződések még viszonylag kis árfolyam-ingadozások esetén is veszíthetnek értékükből HUF-ban. Gyakorlatban az EUR/HUF párnál a 10–20 forintos különbségek nagy exportvolumenek esetén jelentősen csökkenthetik a haszonkulcsot, ezért 2026-ban az aktív devizakockázat-kezelés már nem választás, hanem kötelezettség. A vállalkozók egyre világosabban látják, hogy a devizastratégiák hiánya valós veszélyt jelent az árrésre, miközben a régióbeli függőségek is egyre jelentősebbek.
2026 a magyar KKV-k számára a pénzügyi ellenálló képesség próbája lesz. Bár a gazdaság mérsékelt növekedést tart fenn, a vállalatok olyan környezetbe lépnek, ahol növekvő árfolyam-ingadozás, költségnyomás és nemzetközi kereskedelmi bizonytalanság jellemzi a piacot. Ebben a kontextusban a devizakockázat-kezelési döntések kulcsfontosságúvá válnak.
Lebuktatjuk a lottó-titkot - emiatt nem nyersz sose az 5-ös vagy a 6-os lottón!
A hatalmas – magyar és természetesen nemzetközi – lottóüzlet valójában egy nagyon egyszerű elvre épül: minél több szelvényt adnak el, annál nagyobb haszonra tesznek szert azok, akik ebben az üzletben érintettek. És hidd el, ez a nyereség nem a Kedves Olvasó zsebébe vándorol.
Cikkünkben feltárjuk a hazai lottóipar működésének hátterét, és arra is ösztönzünk, hogy egy kicsit számolj utána a dolgoknak…
Az eMAG megint megtévesztette a magyarokat, 235 milliós bírságot fizet
Több jogsértést is elkövetett az eMAG Magyarország Kft. – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A romániai központú e-kereskedelmi cég több szempontból is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott és nem megfelelően tájékoztatta a magyar vásárlókat. A GVH Versenytanácsa ezért 235 millió forint bírságot szabott ki a webáruházat működtető vállalkozásra. A cég elismerte a jogsértéseket és lemondott a jogorvoslati jogáról, így a kiszabott bírság biztosan befolyik a magyar központi költségvetésbe. Az eMAG nem először került a GVH látókörébe, a magyar nemzeti versenyhatóság korábban – árfeltüntetéssel kapcsolatos jogsértések miatt – már több alkalommal is megbírságolta a céget, illetve jogelődjeit.
Solana árfolyam-előrejelzés: Kitörés küszöbén? A Dogecoin gyengül, miközben a Digitap előretör az új befizetési funkcióval
A közelmúltban a kereskedők a SOL esetleges árfolyam-kitörésére fókuszálnak, míg a Dogecoin árfolyama volatilitást mutatott. Yuna influenszer szerint a SOL akár 300 dollárig is emelkedhet, míg a BitGuru optimista a DOGE növekedési lehetőségeit illetően. Bár sokakat izgatnak ezek a „legjobb altcoin-vásárlási lehetőségek”, sokan más projektek felé is fordulnak.
Bitcoin ár összeomlás után lép a porondra a Binance – Új tervvel csillapítanák a piaci pánikot
2026. január 29-én a kriptovaluta-piac ismét megmutatta, milyen gyorsan fordulhat a hangulat az eufóriából a félelembe. A Bitcoin árfolyama drámai zuhanásba kezdett, magával rántva a teljes piacot. A befektetők még fel sem ocsúdtak a történtekből, amikor a legnagyobb kriptotőzsde, a Binance váratlan bejelentéssel állt elő: új stratégiát hirdetett a Bitcoin volatilitásának kezelésére.
A Mol stratégiai partnerséget kötött Líbia nemzeti olajvállalatával
A Mol-csoport stratégiai partnerséget kötött Líbia nemzeti olajvállalatával (National Oil Corporation, NOC), a Budapesten aláírt szándéknyilatkozat a két társaság szénhidrogén-kutatási, nyersolaj-kereskedelmi és technológiai-innovációs együttműködését alapozza meg - közölte a Mol pénteken az MTI-vel.
Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
Megszületett a megállapodás a 2026. évi bérfejlesztésről a Magyar Posta és a Postás Szakszervezet között, a kétéves bérmegállapodásban a 2026. évre eredetileg rögzített 7 százalékos bérfejlesztési mérték 10 százalékra emelkedik, és növekszik a béren kívüli juttatások keretösszege bruttó 420 000 forintra - közölte a Magyar Posta pénteken az MTI-vel.
Ingyenes egészségügyi továbbképzés indult bölcsődei dolgozóknak
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Bölcsődék Egyesületével közösen ingyenes egészségügyi továbbképzést indított bölcsődei dolgozóknak - jelentette be a tárca családokért felelős államtitkára pénteken Miskolcon, az első képzés helyszínén.
NGM: 100 milliárd forintos akciótervvel segítjük a vendéglátó szektort
A kormány kiemelten kezeli a turizmus egyik legfontosabb húzóágazatának számító vendéglátó szektor helyzetét, és folyamatosan azon dolgozik, hogy az éttermek mindennapi működését könnyebbé tegye - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Van értelme „AI-lufiról” beszélni?
Az elmúlt években példátlan mértékű beruházási hullám indult el a mesterséges intelligencia körül: az adatközpontok, chipek, nagy teljesítményű processzorok, hálózati infrastruktúra, hűtési rendszerek és adatkezelő szoftverek százmilliárd dolláros nagyságrendben vonzzák a tőkét. A kulcskérdés azonban nem az, hogy van-e technológiai áttörés, hanem az, hogy megtérül-e ez a befektetett tőke. Erre keresi a választ Szitás Lóránt, a globális, Magyarországon is elérhető befektetési szolgáltató, az XTB piaci elemzője.
