Szerbia egyik leghíresebb színművét, a Kostanát mutatja be a Magyarországi Szerb Színház

A bemutató kísérő programja a Szerb Kulturális Központ Kostana című kétnyelvű kiállítása.

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a Borisav Stankovic azonos című népszínművén alapuló, egyfelvonásos előadást szerb nyelven, magyar felirattal láthatják a nézők, az eredeti mű azonban "merőben új köntösben" jelenik meg a színpadon.

A címszerepet Ember Léna és Jurkovits Zorica, a további szerepeket Ember Tibor, Sokácz Katalin, Dujmov Deján, Kraljevic Ratko, Gyorgyev Bránimír, Krulj Veljko, Krkeljics Mirkó Mitár, Gergev Rastko, Babcsán Bence, Szabó Biljana, Tyoszity Branka és Misljenovic Bojan játssza.

Krkeljics Mirkó Mitár felidézte, hogy a népszínművet 1900-ban mutatták be a belgrádi Népszínházban, és a bemutatót követő kezdeti nehézségek, rossz kritikák és gyér érdeklődés után a darab olyannyira népszerű lett, hogy a mai napig az egyik leggyakrabban játszott színpadi mű Szerbiában. "Merész döntést hoztunk azzal, hogy az általában sok színésszel, nagy népi zenekarral, látványos tánckoreográfiákkal megrendezett darabot újragondolva, a dél-szerbiai zenés-táncos elemeket megtartva lélektani drámává alakítottuk, amelyet kamaraszínházi körülmények közé adaptáltunk" - mondta.

A rendező arról is beszélt, hogy bár ez már a harmadik műve, amelyet színpadra állíthat a Magyarországi Szerb Színházban, ez volt egyben a legnehezebb, de talán az eddigi legfelemelőbb alkotófolyamat is számára.

"Az ötlet a darab színpadra állítására Jurkovits Zoricától származik, aki gimnazista korában már egyszer eljátszotta Kostanát. Így adta magát, hogy játssza el ismét ő, azonban már ne a fiatal cigánylányt, hanem azt, aki az eredetiben nincs is benne, az érett Kostanát, aki visszatekintve élete korábbi szakaszaira próbál gyógyírt találni az őt ért fájdalmakra, ismét megtalálni a szépséget egyetlen valódi szerelmében, az éneklésben. Így Kostana egyszerre két alakban jelenik meg a színpadon, mint láthatatlan szellem a jövőből, és mint a gyönyörű fiatal cigánylány, akit Ember Léna kelt életre" - fejtette ki a rendező.

Hozzátette, hogy irodalomtanárként jól ismeri az eredeti művet, de nem azt, hanem egy olyan feldolgozást szeretett volna megrendezni, amely átemeli ugyan a klasszikus szerb dráma elemeit, tisztelettel nyúl hozzájuk, de újraértelmezi, időtlenné teszi a történetet. "A magyarországi szerb közösség számára a téma nem újdonság: kortárs irodalmunk nagy alakja, a nemrég elhunyt Milosevits Péter sokat foglalkozott a Kostana kultusszal" - említette meg Krkeljics Mirkó Mitár. "Sőt, Kaláz parazsa című könyvében egyenesen azt írta, hogy mi kis színházunk körülményei között szinte lehetetlen lenne megrendezni egy ilyen grandiózus előadást. Ez a kihívás azonban még inkább a darab megrendezésére ösztönzött" - foglalta össze a rendező.

A bemutató kísérő programja a Szerb Kulturális Központ Kostana című kétnyelvű kiállítása, amely megismerteti a nézőket az eredeti népszínmű szerzőjével Borisav Stankovic-csal, az "igazi" Kostana, azaz Malika Eminovic tragikus életével, a dráma keletkezési körülményeivel, filmes adaptációival, előéletével a magyarországi szerb közösségben és a most elkészült darab próbafolyamatának pillanataival - sorolta Krkeljics Mirkó Mitár.