Tavaly 428,5 ezer tonna biológiai termésnövelőt használtak fel a termelők
A biológiai szerekre költött összértékből a növénykondicionálóké és a biostimulátoroké a legnagyobb rész 28,3 százalékkal. Az egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi trágyák kategóriája 19 százalékos, a talajoltó és tarlóbontó készítmények aránya 15,3 százalékos volt. További 10 százalék fölötti az algakészítmények, lombtrágyák, valamint a baktériumokat, gombákat tartalmazó mikrobiológiai készítmények aránya - írták.
Az értékesítési átlagárak összehasonlítása alapján a biológiai termésnövelők közül a tőzeg, a talajjavítók, a növénykondicionálók, a biostimulátorok jelentősen, a komposzt kisebb mértékben drágult a tavalyi szinthez képest. A csirketrágya ára ugyanakkor a felére csökkent, és a lombtrágyák is olcsóbbak lettek valamelyest.
Az értékesített volumenből 52,5 százalékot tettek ki a komposztok és tőzegfélék. Az egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, szerves, ásványi trágyák aránya csaknem 40 százalék, a talajjavítóké és talajkondicionálóké 4,7 százalék. A termékkategóriák rangsora az előző évhez képest nem változott.
Az intézet szerint a biológiai termésnövelők használata rendkívül felértékelődött az utóbbi évek során, mert a sokszor indokolatlan műtrágyahasználat és a talajerő elhanyagolása súlyosan károsította a talajéletet, amelynek fenntartása nélkül nem lehet fenntartani a terméshozamokat. A talaj szerkezetére és tápanyagtartalmára, valamint a növények fejlődésére ható termékek lassabban működnek ugyan, mint a kémiai vegyületek, de a használatuk hosszabb távon megtérül - mutattak rá.
Magyarországon tavaly 377 vállalkozásnak vol engedélye termésnövelő anyagok előállítására, forgalmazására. A forgalmi adatokról 66,7 százalékuk százalékuk számolt be, 42-en nem voltak aktívak, vagy nem foglalkoztak végfelhasználói eladással, csak kereskedőknek értékesítettek, így végül 216-an szolgáltattak adatot az összesítéshez - olvasható az AKI tájékoztatójában.
