Több mint 50 évre vagyunk még a nemek közötti bérszakadék megszűnésétől

A PwC idén is elkészítette a Women in Work Index és a Global Empowerment Index című elemzéseket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgálják. Az eredményekből kiderül, hogy a Covid-19-világjárványt követő bizonyos mértékű normalizálódás ellenére a munkahelyeken továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatóak a nők számára világszerte.

Méltányos fizetés és foglalkoztatás

A PwC Women in Work Indexe (WiW) szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 33 tagországában a nők munkaerőpiaci részvétele 2021-ben enyhén emelkedett. A nemek közötti egyenlőség megteremtésének irányába történő haladás azonban továbbra is lassú.

Ha a nők átlagbérét az OECD-országokban a férfi munkavállalókéval azonos szintre emelnék, az évente több mint 2 ezer milliárd dollárral növelné a nők keresetét. Azonban a 2021-ben, az OECD-országokban mért nemek közötti bérszakadék 14%-os szintje, valamint a nemek közötti béregyenlőség felé tett történelmi fejlődési ütem alapján több mint 50 évbe telik, mire a bérszakadék megszűnik.

Makrogazdasági tényezők és munkaerőpiaci trendek mozdítják előre az esélyegyenlőséget

A PwC Women in Work Index szerint 2021-ben a nők munkanélküliségi rátája kismértékben, 6,7%-ról 6,4%-ra csökkent. Ugyanakkor a férfiak részvételi és foglalkoztatási arányában is hasonló javulás figyelhető meg, ami arra utal, hogy ezek a foglalkoztatottsági szintek inkább a makrogazdasági tényezőknek és az általános munkaerőpiaci fellendülésnek köszönhetők, mintsem a nemek közötti egyenlőség irányába történő előrelépésnek.

Az Index legutóbbi megjelenése óta nem változtak az esélyegyenlőség területén legjobban teljesítő országok: Luxemburg idén a második helyről feljött az első helyre, Új-Zéland a második helyen áll. Szlovénia maradt a harmadik helyen, és abszolút értékben csökkent az Indexben mért pontszáma.

„Biztató eredmény, hogy az OECD-országok közül Magyarország mutatta a legnagyobb javulást 2020-ról 2021-re a Women in Work Index abszolút pontszámában. Az országos rangsorban is a legnagyobb előrelépést érte el, 9 helyet javítva a 22. helyről a 13. helyre került. A pozitív változáshoz az elmúlt évek munkaerőpiaci trendjei is hozzájárulhattak: a munkaerőért folytatott kiélezett verseny, valamint a Covid-19-járvány hatására elterjedt távmunka-lehetőség miatt is nőtt az esélyegyenlőség” – tette hozzá Reguly Márta, a PwC Magyarország People & Organisation, HR tanácsadási csapatának vezetője a felmérés hazai eredményei kapcsán.

A munkahelyi szerepvállalás ösztönzése

A PwC globális Empowerment Indexe, amely közel 22 000 dolgozó nő véleményét elemzi és 12 tényező alapján méri a munkahelyi szerepvállalást - olyan területeken, mint a hatáskör, a bizalom és a kompetencia - megállapította, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti különbség a munkahelyi szerepvállalás terén: a férfiaknak több lehetőségük van a munkahelyen, mint a nőknek.

A nők számára a méltányos kompenzáció (72%) a legfontosabb munkahelyi szerepvállalást elősegítő tényező – amely egyben a karrierváltás mellett döntő nők elsőszámú szempontja is. Ezt követi a munkahelyi kiteljesedés (69%), majd az olyan munkahely választása, ahol önmaguk lehetnek (67%) és a támogató csapat, amely törődik a jóllétükkel is (61%).

A kutatás megállapította, hogy a férfiak és a nők nagyjából hasonlóan ítélik meg, hogy mennyire fontosak számukra az egyes szerepvállalással kapcsolatos tényezők. A férfiak azonban a nőknél nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a munkahelyükön ténylegesen tapasztalják ezek megvalósulását. A nők esetében a legnagyobb különbségek a következő területeken figyelhetők meg: méltányos javadalmazás (34 pont különbség), a munkaidő (27 pont különbség), a munkavégzés helyének (22 pont különbség) és módjának (22 pont különbség) megválasztása, a munkahelyi kiteljesedés (20 pont különbség) és a munkavállalók véleményének figyelembevétele a vezetői döntések meghozatalakor (19 pont különbség).

A PwC globális Empowerment Indexe szerint a nők a technológia, a média és a távközlés területén a legmagabiztosabbak, különösen a technológiai ágazatban, ahol még a férfiaknál is eredményesebben képviselik az érdekeiket. A munkahelyi szerepvállalás tekintetében a második és harmadik helyen a pénzügyi szolgáltatások, valamint az energia, közművek és erőforrások ágazatban dolgozó nők állnak, bár a pénzügyi területen a férfiak szerepvállalása sokkal erősebb, mint a nőké.

„Úgy gondolom, hogy a munkáltatók azzal javíthatják jelentősen a nők munkahelyi szerepvállalását, ha a karrierutak támogatására, a befogadó vezetésre, a méltányos javadalmazásra és az adatvezérelt sokszínűségi stratégia bevezetésére összpontosítanak. A cél olyan kultúra megteremtése kellene, hogy legyen, ahol az esélyegyenlőség a karriertervezés minden fázisában érvényesül” – emelte ki Szűcs Márta, a PwC Magyarország cégtársa, Inclusion & Diversity vezetője.

A személyes jelenlét mellett, teljes munkaidőben dolgozó nők rendelkeznek a legalacsonyabb szerepvállalási pontszámmal. Ez a tendencia a férfiaknál is hasonlóan alakul, ami arra utal, hogy a munkavégzés módja, helye és ideje feletti döntési lehetőség a munkavállalók körében erősíti az önállóság érzését. Azok a nők, akiknek a munkahelyi szerepvállalását a legjobban támogatják, a távmunkára is több lehetőséget kapnak (74%). A nők közel fele (48%) azonban nem tudja távolról végezni a munkáját. A 11 285 nő közül, akik ezt megtehetik, 29% dolgozik teljes munkaidőben távolról, és 56%-uknak van hibrid munkarendje.